KULTer.hu - Filmcsemegék a Mátra kapujában
1057
post-template-default,single,single-post,postid-1057,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Filmcsemegék a Mátra kapujában

A Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetségének II. országos találkozója

Filmbarát Találkozó Gyöngyösön - Báron György előadásaA Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége évente több alkalommal is szervez találkozót a filmrajongóknak. Szombathely után az idei második összejövetel helyszíne Gyöngyös volt, ahol a Cinema Bridge nevű mozi adott otthont a három nap alatt lezajlott hat vetítésnek és az azokat követő beszélgetéseknek.

Pénteken a szakadó esőben történő megérkezés és a rövid szárítkozás után díjnyertes rövidfilmekkel hangolódhattunk rá a hétvégére. Ezt az osztrák Revans című thriller vetítése követte, amely végig feszült figyelemre késztette a közönséget. Kolozsi László filmkritikus előadásában rámutatott arra, hogy a román új hullám mellett az osztrák film is számos sikert könyvelhetett el az utóbbi időben, holott Ausztriában évente kb. feleannyi film készül, mint Magyarországon. A Revanst is jelölték a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára, s hogy nem érdemtelenül, azzal a moziban ülők is egyetértettek. Götz Spielmann művének első fele egy bécsi bordélyházban játszódik, majd egy tragikus eseménnyel záruló bankrablás után a főszereplő, Alex, nagyapja tanyáján rejtőzik el. A thrillerszerű kezdés melodrámába illő fordulatot vesz, a tempó lelassul, de a feszültség egyre fokozódik, mivel csak sejthetjük, hogy milyen bosszút tervez Alex a barátnőjét lelövő rendőr ellen.

Részlet a Revans című filmből

Még pénteken este a című 2008-as bosnyák-német-francia drámát is megtekinthettük, de a viszonylag kései kezdés és a Revans nagy koncentrációt követelő befogadása nem kedvezett a 90-es évek Boszniájában játszódó történet befogadásának. A kis faluban a boldogulást apa, férj, báty nélkül kereső asszonyok életének meseszerű részleteinek bemutatásával teremtett Aida Begic rendezőnő egyfajta balkáni mágikus realizmust.

Részlet a Aida Begic "Hó" című filmjéből

A Gyöngyösön zajló nemzetközi folklórfesztivál miatt szállást a város szélén lévő kollégiumban kaptunk, amelynek puritán berendezése, langyosan csordogáló zuhanyzója és szűk terei sokakban ébresztettek középiskolai, egyetemi, esetleg katonakori emlékeket. Ugyanakkor ez a kezdetben bosszankodással fogadott, majd egyre inkább humorforrásként szolgáló helyzet kedvezett az ismerkedésnek, barátkozásnak, az első filmbarát találkozójukon résztvevők beilleszkedésének.

Szombat délelőtt Báron György filmtörténész igazi titkos klasszikussal lepte meg a filmbarátokat, amikor Emeric Pressburger és Michael Powell közös filmjét, a Piros cipellőket választotta előadása témájául. Az 1948-ban készült angol balettfilm a korszak legnagyobb sikere volt, azóta pedig a filmínyencek által nagyra becsült alkotásként él tovább. Olyan rendezők tartják kedvencüknek, mint Peter Greenaway vagy Martin Scorsese, ennek ellenére Magyarországon alig ismert, holott társrendezője és forgatókönyvírója a Miskolcról elszármazott Pressburger Imre. A karriertörténet, a melodráma, a mese és a táncfilm keverékeként leírható alkotás a teátrális színészi játéktól eltekintve ma is élvezetes és hatásos munka, köszönhetően a fantasztikus díszleteknek, a kiváló koreográfiának és a negyedórás, a színpadszerűséget a mozgóképi ábrázolás lehetőségeivel felülíró balettjelenetnek. Báron bevallottan nem a film elemzésére, hanem filmtörténeti ismeretterjesztésre törekedett előadásában, amelyet a nézői hozzászólások azért az analízis felé is eltereltek.

Részlet Emeric Pressburger és Michael Powell "Piros cipellők" című filmjéből

Kora délután szintén egy ritkaság bemutatója miatt volt érdemes leküzdeni az ebédet követő álmosságot. James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című regénye 1934-ben jelent meg, s azóta számtalan filmadaptáció készült a csavargó és a vonzó vendéglősné végzetes szenvedélyét elmesélő történetből. Olasz, indiai, thaiföldi, magyar és két amerikai változatot is ismer a filmtörténet, de mindezeket megelőzte a francia Pierre Chenal 1939-es verziója Az utolsó kanyar (Le dernier tournant). Varró Attila, az ELTE filmelmélet és filmtörténet szakának tanára az eddig jószerével hozzáférhetetlen művet a tőle megszokott alapossággal vezette fel, majd a vetítés után el is helyezte a francia és az amerikai irodalmi és filmes viszonyok kontextusában, rámutatva arra, hogy a két nemzet ilyetén kapcsolata nem tekintethető az állandó téma- és ötletéhségben szenvedő Hollywood kizsákmányoló hadjáratának, hiszen számos francia film készült amerikai művek alapján (Lőj a zongoristára, Bolond Pierrot), az átjárás tehát kölcsönös a két filmgyártás között.

Részlet Pierre Chenal "Az utolsó kanyar" című filmjéből

A nap borkóstolóval folytatódott a közeli Farkasmályon lévő pincészetek egyikében. A nyári naplementében, értő kalauzolás mellett fogytak a mátravidéki borok, de ez nem akadályozta meg, hogy néhányan még nekiveselkedjenek egy éjszakai városnézésnek.

A tetovált lány című svéd film vasárnap reggeli bemutatójára kissé álmos szemekkel érkeztek a filmbarátok, s a két és fél órás vetítés után a hozzászólásokban sem volt túl aktív a többség, de a profin kivitelezett és a feszültséget szinte végig fenntartó thriller ─ Stieg Larsson bestsellerének adaptációja ─ megérte a korán kelést. Az előadást tartó Sepsi László filmkritikus elmondta, hogy a skandináv krimik jelenkori sikerszériájának nem tipikus képviselője A tetovált lány, de megjelenik benne a svéd társadalom két leginkább napirenden lévő bűne: a korrupció és a nőkkel szembeni erőszak.

Részlet Stieg Larsson "A tetovált lány" című filmjéből

Az ebédet követően az elszántabbak még átruccantak kisvasúttal Mátrafüredre, vagy bekukkantottak a Mátra Múzeumba (amelyet nemcsak az impozáns mamutcsontváz (Brúnó), hanem az árnyas park, a pálmaház és az ott dolgozók szívélyes kalauzolása miatt is érdemes bejárni), a többség azonban hazaindult. A búcsúszavakban szinte mindig megbújt az ígéret és a bizakodás is, hogy októberben újra látjuk egymást az egri filmbarát találkozón.

Filmbarát találkozó, Gyöngyös, 2010. augusztus 6-8.

Vékony Gábor

szerző: Vékony Gábor
honlap e-mail

Vékony Gábor 1977-ben született Debrecenben, középiskolai tanár Hajdúnánáson. Írásai a Debreceni Disputában, az Iskolakultúrában, A Vörös Postakocsiban jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2017. dec. >>
hkscpsv
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum