KULTer.hu - A Somogyi utcai fiúk
1213
post-template-default,single,single-post,postid-1213,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A Somogyi utcai fiúk

Sörkert – Szeged

SörkertA Sörkert az a hely, ahol Szeged népe korra, nemre, identitásra való tekintet nélkül összetömörül – mintegy fedetlen olvasztótégelye a korszellemnek. Érdemes beleolvadni. Ez pedig a nyári hőségben igen könnyen megy majd jövőre ismét, de talán még idén is...

Micsoda őrült ötlet egy ivóhelyet parkolóban kiépíteni – ez már eleve megadja a hangulat kezdősebességét. Az irdatlan hőmérséklet hatására ömlik rólam a víz, pedig még oda sem értem. Szerencsére a behűtött sörmennyiség valamelyest nyugtatólag hat majd kipárlásomra is.

Összejövetel

A pultnál egész kedves középkorú nők szolgálnak ki, kár, hogy a legolcsóbb csapolt korsó sör is alulról ingerli a 300-as határt. Az árlistán lejjebb kúszva a sörök ára féktelenül növekszik – persze célirányos piáláskor végül is nem számít a zsozsó –, bár a drágulás jelensége köztünk mászkál. Nem lenne ez orbitális probléma, ha értékelhető sört csapolnának, ehelyett egy vízzel hígított kotyvalékot loccsantanak a poharunkba, amiben több a szénsav, mint az árpa.

Évek óta így megy ez – lejtőn lefelé –, egyre fakóbb színű itt minden. De van pizza szelet 450-ért, meg valami szárazon porladó perec, a parkoló mellett közvetlenül ott van a Boci Tejivó, ahol normális kajákat kapni – bár nem sokkal olcsóbban –, egy betontrészegnek viszont nem fog csúszni semmilyen tejtermék, ezt tapasztalatból mondhatom.

Pult

Fogtam a műanyag poharam (korsóm), leültem egy közeli padra, majd nekivágtam a terepszemlének. Ahhoz képest, milyen gyér számban képviselte magát a lakosság, meglehetősen sok meztelen láb, váll és egyéb testrész nyüzsgött körülöttem. Mivel ez nem a harmincas évek, ahol egy könyök látványa már a csúcsra katapultál, jobb híján feltűnésmentesen szürcsölgettem a söröm. Összefont női combok pihennek (az egyébként masszív) padokon, a legtöbb lány pedig saruban sasszézik, hiszen ez az idei szezon divatslattyogása. Várok. Tűrhetően konszolidált dumazaj, gyorsan fogyó sör/cigaretta közben. Várok. Egyik régi ismerősömre. Délután fél öt. Korai még azon rágódni, mikor indul be az elaljasodott tivornyázás időszaka…

A klotyó rendben – klasszisokkal túlteljesíti az átlag fesztiválok mobilvécéjét. A csocsóasztalok épp üresen állnak – úgy is hagyom őket –, a kivetítő (aktualizálva a vérre menő vébére) az esti tömegre vár. Az egyedüli negatív tényező, hogy kizárólag a beszédcafatok szakadatlan duruzsolása csapott képen. Valami szolidan csörgedező zenét (ne adj Isten, wurlitzert) díjaztam volna, ahonnan dől a söriváshoz nélkülözhetetlen blues (Doors: Roadhause blues például). Szeretek ragaszkodni személyes tradícióimhoz – kezeim közé kell az üveg ütemes rezonálása, mint indiánnak a patadobogás.

Minden generáció képviseltette magát

Kisvártatva (három szál cigi után) a horizonton pontként feltűnik ismerősöm – egy lány, kék ruhában, aztán egy vajúdásnyi időt beszélünk át. Embertelenül letaglózza a hír, miszerint évekkel ezelőtt szálloda építését tervezték a Somogyi Könyvtár mögötti parkoló helyére – ezúton is abortálva a sörivó generációk lüktető, szabad levegőjű bázisát. Hol találunk még Szegeden jelentős fedetlen placcot, ahol nem kell füstfüggöny hálójába ütközni belépéskor? Ahol a pengeéles szél borogatja a poharakat és hidratált női testekkel pettingel? Hol?

Tavaly sor került már egy búcsúbulira is, végül a beütemezett építkezést elbírálás híján legalább őszig jegelték. A fejlemények kereszttüzében felhívtam Körtvélyessy Pétert, a telek tulajdonosát, aki megerősítette a hírt, miszerint igenis fel fognak húzni oda egy objektumot, a határidő függvényében, míg megkötik az állammal a szerződést, úgy október környékén. Akkor elfolyik a szálloda magzatvize és születni kezd. Hozzátette még, hogy lesz söröző is, szóval semmi pánik. Azonos hely, megújult környezet.

A padok

Egy söröző – értem én, de azokba lépten-nyomon belebotlik az ember városszerte. Megszűnik a közeg sajátos atmoszférája és (talán) egy mély gyökerekkel kapaszkodó szubkulturális zarándokhelyet véreztetnek ki. Elveszítettük a grundot, a patás, rőtszőrű vállalkozó most sem lesz rest. Nemecsek hiába halt meg. És a Sörkert…?

Sörkert, 6720, Szeged, Somogyi utca 18., 2010. július 2.

Berényi Csaba

szerző: Berényi Csaba
honlap e-mail
Berényi Csaba 1990-ben Makón született, szabadúszó újságíró, a SzegedMa szerkesztőségben dolgozott gyakornokként, a gonzó műfaj ködös képzeletű igehirdetője, valamint költő. Cikkeit ez idáig az Alternatíva, a KULTer.hu, a GonzoPress, a SzegedMa és a Prae.hu közölte, ezen kívül szépirodalmi szövegei nyomtatásban a Szkholion, az Apokrif és a FÉL lapjain jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum