KULTer.hu - Budapesti mozitipográfia
1454
post-template-default,single,single-post,postid-1454,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Budapesti mozitipográfia

A budapesti art mozik tipográfiájárólMozitipográfia tehát, és fővárosi, mert egy páran itt élünk-mozgunk Budán és Pesten, s a sugár- illetve körutak mentén haladva óhatatlanul is szemünk elé kerülnek épületek, köztük mozik is. A mozikat pedig feliratok jelzik, így van ez a legtöbb szolgáltatóegységgel. Feliratok. Hol újak, hol több évtizedesek, izgalmasak és kevésbé szembeötlők, neoncsövekkel vagy nélkülük.

Buda és Pest, avagy Pest és Buda – az örök harc. Mozik mennyiségét tekintve kétségkívül a bal part a győztes, bár pár évtizede még a budai oldal is legalább annyi filmszínházzal büszkélkedhetett, mint napjainkban Pest.

Tekintsünk hát a feliratokra, s hadd kezdjem Budával. Bem és Tabán. Ennyi biztos, s egyben szégyen is – főként, mivel előbbi már csak „filmturkáló”, s nyáron még csak repertoár sincs. A felirat, sőt a feliratok azonban a régiek, háromféle megoldásban. Fehér háttér és rózsaszínes-vöröses betűk, talpatlan lineáris antikvák a bejárat fölött, s hasonló stílus a homlokzaton – igaz, itt minden betű külön táblán szerepel. A harmadik megoldást a „Bem Art MOZI” felirat dőltebb és könnyedebb neoncsövekből álló kiírása adja az alatta lévő festett felirattal együtt.

Bem Mozi

Krisztinaváros Tabán mozija kevésbé öreg névtáblával büszkélkedhet. A nemrég megalkotott cégéren XIX. század végi szecessziós vonalvezetés és a XX. századi lineáris antikvák betűvastagsága találkozik, s adja a neonzöld „TABÁN” felirat betűit. Alatta kevésbé cizellált, egyszerű talpatlan betűkkel olvasható a „MOZI • CAFÉ • TÉKA” felirat.

Tabán Mozi

Nem mintha a budaiak kevesebbet moziznának, mint túlparti társaik, itt mégis zárni kell Buda filmszínházainak rövid (sornak valójában nem nevezhető) sorát, s folytatjuk a “cinema-központ” Pesttel. Elsőnek maradjunk minél közelebb az előbb tárgyalt városrészhez és a Dunához: Cirko-Gejzír, avagy a leg-leg-leg. A legfiatalabb budapesti művészmozi, Európa legkisebb mozija(!), s talán a legcsaládiasabb is. A bejárat fölött piros alapon fehér, talp nélküli, függőleges irányban nyújtott verzálok, a homlokzatra merőlegesen pedig ettől betűtípusban eltérő, fehérrel körvonalazott talpas piros verzál betűk lekerekített sarkokkal, gótikus hatással, s hosszú „Í”-vel a „GEJZÍR” szóban – a másik felirattól eltérően.

CIRKO-GEJZIR

Corvin. Bár e cikkben alapvetően művészmozikat veszünk sorra, mégis a múlt és a hagyomány, az hagyomány és múlt – ha a felirat nem is ilyen. Sárga kiskapitál betűket látunk minimális kontraszttal, talp nélkül – logóvá vált mivoltát a moziműsorok is bizonyítják.

Európa Rákóczi útja. Nem. A Rákóczi út Európája, vagyis a mozi. Igazán tetszetős és filmes hatást kelt a bejárat fölötti filmkockakeretbe foglalt óriási, árnyékolt, kontrasztos verzál „EURÓPA” felirat, illetve az alatta látható „FILMSZÍNHÁZ” – „CINEMA” – „KINO” betűsorok. A másik, homlokzatra merőleges szöveg kevésbé tűnik átgondoltnak, akár a betűk vastagságát, akár a négyzetekbe rendezést tekintjük. A kézírásos stílusban megjelenő „Mozi” szócska csak fokozza értetlenségünket, ám funkcióját kétség kívül – ha furcsán is – ellátja, s egyben talán az adott kor szabálytalanságra való hajlamát is kellőképp tükrözi.

EUROPAFILMSZINHAZ

Szolidak, mégis letisztultan elegánsak a Hunnia alig észrevehető neoncsövei, melyek sans-serif betűket formálnak. A nem is oly régen még Szinbád névre hallgató Kino az átnevezéssel természetesen új névtáblát is kapott. Az eredmény extrakövér piros verzál betűk, s az azokon látható neoncsövek – utóbbiak fehér színük révén feldobják az alattuk lévő egyszínű betűket, s talán az olvashatóságot is könnyítik.

Művészi a Művész homlokzata a két egymás felé csúcsosodó háromszöggel, egyiken a „művész” betűsor tükör előtti neoncsövekből lett megalkotva, kézírás-szerű betűtípussal, s a betűk közt egy-egy ferde vonallal.

MU¦őVE¦üSZ

Az Odeon Lloyd (a Pesti Est szerint kötőjellel) egyértelműen Futura betűtípussal szedett betűi rendezettek, letisztultak, harmonikusak mind színben, mind elrendezésben. A két „L” betű, illetve az „O” betűk egymáshoz való viszonyának megoldása dicséretre méltó. Az Örökmozgó pedig valódi filmmúzeum. Ezt névtáblája is jelzi kék, félkövér, groteszk verzál betűkkel egy házikó alakú táblán – ugyancsak Futura betűtípusra hajazva.

PUSKIN és MOZI – két külön felirat, különböző helyen, különböző irányban, betűtípusuk mégis hasonló. A kontraszt és talp nélküli verzál betűk közt érdemes megfigyelni a PUSKIN „S” betűjét, melynek kacskaringózása talán szokatlan. A Toldi mozi nemrég kapta új logóját, s mostanra ennek arculatát használják  legkövetkezetesebben minden elérhető felületen (lásd épület, moziműsor, website – ez ritka!). A felirat folyóírásra emlékeztet, a T betű vízszintes szára nyílban végződik, s az „i” betű pöttyére mutat.

Toldi Mozi

A legrégebbi mozink az Uránia. Jelenlegi felirata azonban egészen új. Az egyszerű kontrasztos-talpas antikvák csupán a jelzés kedvéért láthatóak a homlokzaton, a felirat elrendezésben és színben is igazodik az alatta lévő erkélyhez. A pesti mozik sorát a Vörösmarty zárja. Az Üllői útra nyíló bejárat fölött újonnan felszerelt narancssárga, talp és kontraszt nélküli verzálok adják a „VÖRÖSMARTY MOZI” feliratot. Érdekes azonban, hogy a betűk alatt még felfedezhető a korábbi felirat, mely csupán a „VÖRÖSMARTY” szó betűit adta. Hogy az egykori feliratnak ez a halovány nyoma nem csupán szemfényvesztés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Baross utca felőli bejárat fölött látható ugyancsak régről megmaradt(!) „MOZI” felirat. Itt már a betűtípus is könnyebben tanulmányozható a talpas betűkkel, dinamikus sarkokkal és kissé tojás alakú „O” betűvel. Ezen rövid összefoglaló-jellegű áttekintés talán némiképp ösztönzi a mozilátogatókat – és társaikat – arra, hogy tekintetük még a mozi bejárata előtt is elidőzzön pár másodpercre.

Barkóczi Flóra

szerző: Barkóczi Flóra
honlap e-mail
Barkóczi Flóra 1990-ben született Budapesten. 2009 óta az ELTE BTK szabad bölcsészet (művészettörténet-esztétika) szakos hallgatója, de a matematika is foglalkoztatja. Elsősorban a kortárs művészetek iránt érdeklődik. Első publikációja a Kulter.hu-n jelent meg.

1 archív hozzászólás
  • Zsolt - november 3, 2010

    elolvastam a szakdolgozatot is, az azért sokkal részletesebb volt