KULTer.hu - A válogatás mint alkotás
3569
post-template-default,single,single-post,postid-3569,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A válogatás mint alkotás

Symposion, 59. (Tolnai-szám)

Damir Pavić munkájaAz újvidéki Symposion korábbi számai közt találunk a mostaninál kétszer nagyobbat is, a legutóbbi elfér egy hátizsákban, bár előfordulhat, hogy a két felső sarok így is kilóg. Szokatlan méret. A Tolnai Ottó-szám – hűen a lap hagyományaihoz – sajátos vizuális élménnyel kecsegteti a „néző olvasót”.

A 70 éves Tolnai Ottó – az egykori Új Symposion főszerkesztője, a mostani Ex Symposion szerkesztőségi elnöke – a Symposion itt talán kicsit megkésve tárgyalt számának ünnepeltje. Mennyi „együtt ivás” – mert hogy ez az előző mondat három folyóiratcímében is feltűnő szó görög megfelelőjének pontos jelentése. Az utóbbi hónapokban a lap képanyagából több kiállítást is rendeztek: láthattuk a palatáblákra nyomtatott munkákat a szigligeti JAK-táborban, később pedig a budapesti Roham Galériában is. A kétnyelvű folyóirat hasábjain a hangsúly a látványon van, a szövegképen, a képes szövegeken, a nézés kultúrákon átívelő tapasztalatán.

a Symposion Tolnai-számának nyári bemutatója Szigligeten, a JAK-táborban

A horvát, szerb, szlovén, magyar és francia képzőművészeket, grafikusokat, szobrászokat, animátorokat, illetve képregény-rajzolókat és szépírókat felvonultató számban a kreatív alkotómunkáé a főszerep. Tolnai Ottó-szövegek „képregényesülnek” a lapokon, de tagadhatatlan a szöveg- és képválogató alany, Sirbik Attila főszerkesztő érdeme is, aki igen jó érzékkel építi egybe a nagyon eltérő megoldásokat.

a Symposion Tolnai-számának bemutatóján Szigligeten, a JAK-táborban

Ezen a színvonalon a lap létrehozása maga is igen összetett tevékenység. Ennek a szerkesztői alkotásnak a hagyományát még a 60-as évek végén Giancarlo Politi indította el az azóta világhírűvé vált Flash Art magazinnal. Persze itt kicsit más a képlet: szépírók és képzőművészek munkáit kell összehangolni, ami nem kis feladat. Ilyen vizuális összhatás mellett szóhoz juthatnak-e egyáltalán a betűk? Vagy fennáll az esélye, hogy a képi impulzusok nem hagyják olvasni a befogadót? A szépirodalmi szövegek esetén úgy oldódik meg ez a probléma, hogy az írások többnyire fehér betűvel fekete alapon jelennek meg, nem pedig vizuális alkotások kereszttüzében, míg a képregények esetén eleve a két médium koegzisztens viszonya a kiindulópont. Az elrendezés célravezetőnek látszó koncepcióját csak az kezdheti ki, hogy a fekete lapokon könnyen átsiklunk, ha hajlamosak vagyunk engedni az expresszív felületek sodrásának.

Damir Pavić munkája

Az alkotások kivonatos értékelése helyett álljon itt bemutatóul a szám szerzőinek életrajzi listája helyenként sajátos, egyénien hangolt megfogalmazás(uk)ban önértelmezve:

Stark Attila (1979, Magyarország) A pécsi Művészeti Szakközépiskolában és az Iparművészeti Egyetemen tanult, Ljubljanában és Barcelonában is tartózkodott ösztöndíjjal. Több, mint ötven egyéni és csoportos kiállításon voltak láthatók munkái, számos magyarországi kiállítóhely mellett többek között Bolognában, Tokióban, Párizsban, Helsinkiben, Londonban és Szentpéterváron. Két kötete jelent meg Kulo City és Bélváros címmel, illetve Ágoston Béla zenésszel közösen kiadtak egy CD-ből és képregényből álló kiadványt is. A Roham magazin dizájnere.

Szajkó István (1955, Szerbia) 1973-ban Újvidéken befejezi az iparművészeti középiskola grafikai szakát. 1978-ban a zágrábi Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán, Nikola Reiser osztályában kap diplomát. 1981-ben tagja lesz a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének. 1982-től szabad művészként dolgozik. 1992-től tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Munkásságáért számos díjat kapott. Körülbelül száz önálló kiállítás fűződik a nevéhez.

Szöllősi Géza (1977, Magyarország) Több kitérő után 2004-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékén. Hússzobrai keltették fel Pálfi György filmrendező figyelmét, aki felkérte őt, hogy legyen a Taxidermia speciális art dizájnere. A filmhez készült látványtervekkel diplomázott is egyben. A nagyközönség leginkább innen, illetve az Ópium: Egy elmebeteg nő naplója című filmből ismerheti a munkáit. Sokan, sokféleképp hatottak rá, közülük is kiemelkedő a Young British Artists hatása, az utóbbi időben pedig a kínai Cai Guo-Qiang és a kultrendező Alejandro Jodorowsky munkái érintették meg intenzíven.

Miroslav Lazendić (1980, Szerbia) Underground képregény-rajzolással 1997 óta foglalkozik. Szerbiában és külföldön egyaránt ismert illusztrátor, folyamatosan tart kiállításokat; művésztelepeket és akciókat szervez. Grafikusként tevékenykedik, szabadidejében szitanyomatokat készít, tetovál, rajzol, kerékpározik, padról padra bóklászik.

Damir Rijovic Originalov (1972, Szerbia) Szimpatikus fiú a környékről. Hiábavalóan tölti idejét azzal, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa. Úszik az árral, a tehetségesen rajzolni tudók tehetségét használva, hogy a dolgokat szebbé tegye. Ezért fizetik. Azt mondja, nem rossz pénz.

Ricz Géza (1980, Szerbia) A kilencvenes évek elején utazások és a gördeszkázás során találkozott a graffiti művészetével, amely azonnal rabul ejtette, és aminek stílusjegyei a mai napig megtalálhatók munkáiban. A Szegedi Tudományegyetem rajz és szlavisztika szakain tanult. A hagyományos táblakép-festészet mellett számítógépes grafikával és murálfestészettel foglalkozik, ilyen jellegű munkákat készít többek között Párizsban, Prágában, Amszterdamban, Bornemouth-ban, Münchenben, Belgrádban, Budapesten, Győrben. 2005-ben barátaival grafikai stúdiót alapított Restless néven.

Vidák Zsolt munkája

Zabos Csaba 2003 óta foglalkozik képregényrajzolással. Részt vett a Rajzfilm.hu mozgóképregény pályázatán Agyar című munkájával. A Magyar Képregény Akadémia (MKA) tagja. A Pinkhell című magazinban megjelent munkái: Torony (2006), Másnap (2006), The gang (2007), Apák bűne (2008). 2008-ban a Reneszánsz Év keretein belül meghirdetett Mátyás király témájú képregény pályázaton megosztott első díjat kapott. 2009-ben indult a 24 órás képregényrajzoláson, amelyet az angouleme-i képregény fesztivál keretein belül hirdettek meg. 24 óra alatt kellett 24 oldal képregényt rajzolni.

Antal László (1984, Szerbia) 2007-ben végzett az Újvidéki Művészeti Akadémia grafikai dizájn szakán. Több közös tárlaton szerepeltek plakátjai, illusztrációi és festményei, de számos önálló tárlata is volt. 2005-ben első díjat kapott a 43. Belgrádi „Zlatno Pero” és a 8. Nemzetközi Illusztrációs Biennálén. 2008 óta a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház dizájnere. Zenével, zeneszerzéssel is foglalkozik, saját együttese a Sixth June.

Utcai Dávid (1978, Szerbia) 1996-ban vett részt először a Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Táborban (TAKT), ahol Rácz László-díjat kapott. Ebben az alkotóműhelyben ismerte meg Sinkovics Ede festőművészt, aki sokat segített művészete kifejlődésében. 1998-ban nyert felvételt a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakára, Károlyi Zsigmond osztályába. Egyetemi évei alatt kifejezési módokat, stílusokat próbált ki festészetében. A diploma megszerzése után visszatért Szerbiába és berendezte műtermét. 2006-tól tanít képzőművészetet. 2008-tól a TAKT képzőművészeti csoportjának vezetője.

Kanyó Ervin (1976, Szerbia) A rajzolás világába Würtz, Hincz, Reich és más nagy rajzolók lenyűgöző munkái csalták be. Azokban a borzalmas kilencvenes években szinte éltető tápláléknak tetszettek számára a szép könyvek, rajzok. Az Újvidéki Akadémián grafika szakon diplomázott 2000-ben. Egyéves részképzésen vett részt a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Tervezőgrafikusi, ipari formatervezői, illusztrátori és rajzpedagógiai ismereteket szerzett itthon és külföldön. 2009-től az UPIDIV tagja.

Aleksandar Zograf (1963, Szerbia) Saša Rakezić a képregényes világban Aleksandar Zografként ismert. Pancsován él. A kilencvenes évek elején indult nemzetközi karrierje, amit mindenekelőtt az amerikai Fantagraphics Books kiadónak köszönhet. 2003 óta folyamatosan jelennek meg kétoldalas képregényei a szerbiai Vreme (Idő) című hetilapban. Legújabb képregény-válogatása Elhasznált világ címmel jelent meg a budapesti Nyitott Műhely Kiadóháznál.

Sirály Dóri (1980, Magyarország) A Kaffka Margit Gimnázium rajztagozatán, a budai rajziskolában, majd az Iparművészeti Egyetem alkalmazott grafika szakán tanult. 2007-ben diplomázott, diplomamunkáját (Stanislaw Lem: Kiberiáda) a Roham Kiadó jelentette meg. 2007-től illusztrál a Roham magazinban. Jelenleg szabadúszó grafikus, weboldalak, kiadványok, arculatok tervezésével és illusztrációk készítésével foglalkozik. Ha ideje engedi, csoportos kiállításokon is részt vesz, voltak már munkái kiállítva Helsinkiben, Londonban, Milánóban, Székesfehérváron, Budapesten.

Tijana Luković (1986, Szerbia) 2009-ben diplomázott az Újvidéki Művészeti Akadémia festő szakán, ahol jelenleg mesterképzésen vesz részt Goran Despotovski osztályában. Négy önálló tárlata volt, számtalan csoportos kiállításon vett részt. 2010-ben elnyerte a Vajdasági Kortárs Képzőművészeti Múzeum Dialógus Vasarelyvel elnevezésű pályázatán való részvételéért a Magyar Állam Oktatási és Kulturális Minisztériumának Ösztöndíját.

Ábrahám István (1976, Magyarország) 1995-ben érettségizett a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában alkalmazott grafika szakon. 2000-ben diplomázott a budapesti Képzőművészeti Egyetem festő szakán, Szabados Árpád osztályában. 2001 óta Szegeden él. A Mozaik Tankönyvkiadónál dolgozik grafikus illusztrátorként. Több egyéni és csoportos kiállításon is részt vett, de már nem emlékszik pontosan hol és mikor. Orcsik Roland Holdnak Arccal című kötetét illusztrálta.

Sagmeister Peity Laura (1969, Szerbia) Az újvidéki Képzőművészeti Karon diplomázott festészet szakon 1999-ben. 2000-2003 között részt vesz a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktorandusz képzésén (Keserü Ilona volt a témavezetője). Számos egyéni és csoportos kiállításon voltak láthatóak munkái Szerbiában, Magyarországon és Belgiumban. Festészet mellett pedagógiai tevékenységgel és könyvillusztrálással is foglalkozik.

Daniela Mamuzić (1975, Szerbia) Az Újvidéki Művészeti Akadémia szobrász szakán szerzett diplomát. Több köztéri szobor alkotója, ugyanakkor hasonló alkotások társszerzőjeként is jegyzik a nevét. Műemlékvédelem alatt álló épületek gipszelemeinek restaurálásával, grafikai tervezéssel, könyv- és folyóirat-tördeléssel foglalkozik. A Palicsi Filmfesztivál fiatal európai filmesek programja Underground Spirit díjának tervezője és kivitelezője, valamint ugyanezen fesztivál fődíját is ő készítette. A nemzetközi színtéren ismertté vált Pionir 10 billentyűse és vokalistája volt. Jelenleg a Wooden Ambulance és az Ana Never együttesekben énekel és játszik billentyűn és gitáron. Röviden: rajzol, szobrászkodik, kaparja a falat, számítógép előtt ül, zenél, táncol, énekel.

Johanna Marcade (1983., Franciaország) Csereprogram keretében érkezett Szerbiába, és örökre itt maradt. Bruno Tolićtyel közösen, a Turbo Cosmix kiadóház berkeiben szerb és horvát független képregények kiadásával és terjesztésével foglalkozik Franciaországban. Brunóval és Radovan Popovićtyval karöltve szervezője a Novo Doba független képregények fesztiváljának Belgrádban és Pancsovában. Időről időre, kényszerre – rajzol is.

Bruno Tolić (1981, Horvátország) Zágrábból emigrált Belgrádba. Animátor és illusztrátor. Időszaki munkákból él. A katonai szolgálatot mesterlövészi és írnoki beosztásban teljesítette a legkisebb horvátországi kaszárnyában. Tagja a Turbo Comix Kiadóház Kft.-nek, és egyik szervezője a Novo Doba független képregények fesztiváljának Belgrádban és Pancsovában. „Új Korszakot teremtünk, az Új Korszak megteremt bennünket!”

Damir Pavić (1969, Szerbia) Öt elemit fejezett és semmi többet, lévén hogy erőteljes allergia gyötri mindenfajta intézménnyel szemben. Képregényeit és rajzait fanzinokban, folyóiratokban és alternatív képregény-kiadványokban jelenteti meg ex-YU-szerte. Az Entropija projektum a Septic-Art legproduktívabb időszakát fémjelzi: csoportos kiállítások és képregények, grafikai műhelyek, fanzinok… Együttműködik a Kosmoplovcival és a Studio 21-gyel, az Elektrika és a Panta Rhei klubokkal. Neki köszönhető a Harmonija haosa nevű anarcho-punk urbánus csoportosulás, és az ugyanezen néven működő együttes létrehozása is.

Fodor Tibor (1986, Magyarország) A szegedi Vedres István Építőipar Szakközépiskola rajz tagozatán, azután a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán tanult. Részt vett különböző hazai és külföldi művésztelepeken, murália festésen. Számos egyéni és csoportos tárlaton voltak láthatók munkái országszerte. Alkotásainak egyik kiindulópontja a graffiti és a street art, ez nemcsak a szemléletén, hanem a technikai sokszínűségén is meglátszik. A művészeti tevékenység mellett több éve foglalkozik egyedi tervezésű ruhákkal, alkalmazott-, illetve képgrafikával.

Vastag Róbert (1980, Szerbia) Tipikus példája a vajdasági mocsárembernek, aki mindenhez ért egy kicsit, nagyon semmihez sem. Elektrotechnikát, buddhizmust, kommunikációt tanult. Ír, rajzol, elektronikus zenét komponál, a civil társadalom magányos harcosa. Évekig rádió és TV technikusként tevékenykedett. Fesztiválok és egyéb kultúrrendezvények állandó látogatója és szervezője. Legjelentősebb projektje a Format C:.

Radovan Popović (1969, Szerbia) Tagja a Kosmoplovac csoportnak (Studiostrip, Kooi csoport,… és a többi alcsoportja ennek az interdiszciplináris konglomerátumnak). 1983 óta idegenlégiós. 1984 óta együttműködik a rendőrséggel. A képregényporondon örök fanatikusként, mindenevő rajongóként van jelen (Semijeva tajna družina, Džepna armija…), kiadással, szerkesztéssel is foglalkozott (Striper, mytaHat, Super…), terjesztő, fanzinok és kalózkiadványok dílere, csapnivaló forgatókönyvíró és egykori ceruzarajzoló, némileg jobb tusrajzoló, főleg ecsetes, elsősorban korrektor, bűnös, betűbeíró, cenzor, passzív aktivista és kontraproduktív népszerűsítője a grafikus próza eme nemes, még mindig felderítetlen megnyilvánulási formájának. Fanzinokban publikálta képregényeit. Komikazekban és katalógusokban. Semmit sem dob szemétbe, ellenkezőleg. Működésképtelen robotokat és gépeket gyűjt. Nem húzza már sokáig.

Vidák Zsolt 2008-ban diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Diplomamunkájával elnyerte a legjobb diploma díját. 2009-ben a Lürzer’s Archive magazin beválogatta a világ 200 Legjobb Illusztrátora közé. Illusztrációi megjelentek a Roham magazinban, a Népszabadságban, a Playboy magazinban, spanyol, brazil és amerikai magazinokban, illetve a Magyar Posta több bélyegét is kiadta. Kiállításai voltak Magyarországon, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Cape Town-ban, Hollandiában.

Symposion, 59. szám, 2010.

Áfra János

szerző: Áfra János
honlap e-mail
Áfra János 1987-ben született Hajdúböszörményben, Debrecenben él. Gérecz Attila-díjas és Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjas költő, első verseskötete 2012-ben jelent meg Glaukóma címen, a második 2015-ben Két akarat címen, a harmadik 2017-ben Rítus címen. A KULTer.hu főszerkesztője, az Alföld szerkesztője, óraadó a Debreceni Egyetemen.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum