KULTer.hu - Egy gyártulajdonos ars poeticája
3574
post-template-default,single,single-post,postid-3574,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Egy gyártulajdonos ars poeticája

Beszélgetés Lackfi Jánossal az Eötvös Collegiumban

Lackfi János - Markó AnitaAz Eötvös József Collegiumban a Magyar Műhely több érdekes író-olvasó találkozót is szervez idén ősszel. A beszélgetéseket az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai vezetik. Nemrég Lackfi Jánossal beszélgetett Markó Anita.

A Lackfi-est könnyed, jó hangulatú csevegés volt költészetről és irodalomról, amibe a költő időnként egy kis saját filológiát is vegyített. Ahogy az talán nem meglepő, a központi téma az irodalomoktatás volt, ami Lackfinak köztudottan szívügye. Egyrészt azért, mert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójaként kreatív írást tanít, másrészt pedig öt gyermeke révén is – már közvetlenebb – kapcsolatban áll az irodalomtanítással. Ő maga is tart rendhagyó órákat általános és középiskolákban. Szerinte van egy kis kellemes hullaszaga annak, mikor a Berzsenyi-, Petőfi-, Babits-portrék szegélyezte magyarterembe lép. Egyrészt mintha a nagy öregek csalogatnák: „Gyere közénk, Öcsénk, várunk!”, másrészt igen furcsa dolog az, mikor az ember leadja magát, mint tételt.

Lackfi János

A kreatív írás órákon néha a tanár is ihletet kap a diákoktól. A Véletlen című vers az egyik órán összegyűjtött „nyelvünket rontó szavakból” született. Az „édes kis szószörnyecskék” különleges hangulatú, a nők nyelvi kliséit idéző és egyben az ezt a fajta női nyelvet kritizáló verssé álltak össze:

VÉLETLEN

csomizom a ruciba
a habtestem
tinibugyi gumija
bemélyedten

kukisali parival
az étrendem
szoli moci tekila
az én trendem

koviubi pörivel
a kedvencem
lekipali csokival
jaj vétkeztem

fusizik a fatim is
a műhelyben

Lackfi költészetére jellemző egyrészt a játékos, formaközpontú verselés, másrészt viszont vannak témaközpontú szabadversei is. A gyerekek nagy kedvence az Apám kakasa című kötete, melyet Vörös Istvánnal közösen írt. Ez több tucat klasszikust, mindannyiunk által jól ismert és kedvelt magyar gyermekverset és azok sziporkázó Lackfi- és Vörös-átiratát tartalmazza. Az nyilvánvaló, hogy a gyerekek könnyebben értelmezik például a Családi kört, ha Lackfi a Zsámbéki kör, Vörös István pedig a Bérházi kör című átiratával mintegy „becipeli a hátán a nagy öreget” az irodalom órára. De sokszor kölcsönös segítségnyújtásnak bizonyul a versek párbeszéde. Lackfi – saját bevallása szerint – három réteget, vagy ha úgy tetszik, három embertípust céloz meg: a gyermekeket, a felnőtteket és a gyermekekben lakó majdani felnőtteket. Hogy miért kell megszólítania a gyermekverseknek a felnőtteket is, annak azon túl, hogy nyilván a felnőtt az, aki fölolvassa a verset a pici gyermek számára – és így fontossá válik mintegy az ő szórakoztatása is –, van egy prózaibb oka is: a gyerek nem megy be a könyvesboltba és nem vesz verseskötetet.

Költő és tanár

Lackfi nem papírszagú költő, nem csak nyomtatott formában, papír alapon találkozhatunk írásaival. Ismerjük a honlapját, ismerjük megzenésített verseit. Ismerik a gyerekek, akiknek rendhagyó irodalomórákat tart, akik megdöbbennek azon, hogy a költő él és még inkább azon, hogy még honlapot is készít.

Lackfi ezen az estén egy mondatban megfogalmazta ars poeticáját: „úgy írok, hogy nekem is tessék, neked is tessék és dicsértessék”. Ez a nem csak magamnak, de a másiknak is megfelelni vágyás vezetett a versgyár létrejöttéhez is, ahol már száz vers született rendelésre. A versgyár egy olyan “üzem”, ahol az alapanyagot az olvasók adják, ők írnak meg témákat, tapasztalatokat, amiket aztán Lackfi rímekbe szed. Ennek hozadéka sok-sok barátság, mert azt nem érzi a költő, ha őt olvassák, de ha tőle verset rendelnek, az egyfajta furcsa „önmeghosszabbítódással” jár.

A költő szerint művészetét leginkább a „funkció öröm” jellemzi, és ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy az átírt versek a klasszikus költemények megértését szolgálják, az olvasók által rendelt versek pedig a közönség boldogságát. Ilyen értelemben véve nagyon is megvan az alkotások funkciója, de azt is látjuk, hogy nyilvánvalóan ezeket a témákat és mintákat azért mégis Lackfi választja, és ezért nem redukálódnak egyszerű ujjgyakorlatokká.

Lackfi János - Markó Anita

A versgyár egyik terméke: Szirmay Gergely témája:

„Az utcán járva hallottam: „egyre több extrém zöldséget eszik”. Eltöprengtem, hogyan nézhet ez ki a gyakorlatban: ejtőernyős káposzta, jégcsákány-saláta, búvár-brokkoli? Talán érdemes továbbgondolni…”

ŰRLÁNY

A szomszéd lány tudja, mi a sikk,
Mind extrémebb zöldségeket eszik,
Ejtőernyős káposzta, búvár brokkoli,
Sziklamászó karfiol… A mélységbe veti
Magát bandzsi dzsampinggal a retek,
Brokkolit nyelnek el szédült belső terek.
Vérbeli velnesz-görl nem torpan meg itt,
Falja édenkert extrém gyümölcseit.
Áfonyát pakol be, akár kecses munkagép,
Grépfrút robban benne rekeszes bombaként,
Gyomrában landol Boeing-forma banán,
Szürcsöli a földgolyót kéklő narancs gyanánt.
A semmi ágáról Merkurt, Vénuszt szemez,
Űrfára mászva vákuumot lélegez.
A szomszéd lány légies űrutas,
Mint szonda, kémlelem, a függönyöm lukas.

pillanatok

Beszélgetés Lackfi Jánossal, Budapest, Eötvös József Collegium, 2010. október 11.

A fotókat a tudósítás szerzője, Vass Annamária készítette.

Vass Annamária

szerző: Vass Annamária
honlap e-mail
Vass Annamária 1988-ban született Debrecenben, most Budapesten él. A Debreceni Egyetemen szerzett alapszakos diplomát magyar és szlavisztika szakon. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-orosztanár szakos hallgatója.