KULTer.hu - Mire jó az irodalom?
4437
post-template-default,single,single-post,postid-4437,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Mire jó az irodalom?

Alföld-díjak átadása, Debreceni Irodalmi Napok 2010

Aczél Géza átadja a díjat Esterházy PéternekEgy író, egy esztéta és egy irodalomtörténész. Két dolog mindenképpen összeköti őket: a magyar literatúra feltétlen szeretete, és az, hogy rendszeres szerzői az idén hatvanéves Alföldnek. Illetve most már még egy közös van bennük: mindhárman megkapták a folyóirat által alapított Alföld-díjat. Esterházy Péter, György Péter és Bónus Tibor a Debreceni Irodalmi Napok vendégei voltak.

A rendezvény, amely ezúttal november 10. és 12. között zajlott a cívisvárosban – idén arra tett kísérletet, hogy képet adjon folyóirat-irodalmunk múltjáról és jelenéről (hiszen jövőjéről, az internetes megjelenésekről a tavalyi programsorozat szólt). A tudományos tanácskozások, szakmai beszélgetések mellett azonban hagyományosan kiemelt szerepe van az Alföld-díjak átadásának, amelyet az Alföld szerkesztői ítélnek oda különböző, lapjukban publikáló szerzőknek. 2010-ben hárman részesültek az elismerésben: Bónus Tibor irodalomtörténész, György Péter esztéta és Esterházy Péter író – utóbbinak Csoóri Sándort, Kulcsár-Szabó Ernőt, Oravecz Imrét és Sütő Andrást követően sikerült (futballista szakzsargonnal élve) a „duplázás”.

Alfölf-díjak átadása

A Bakelit Kávéházban bevezetésképpen a folyóirat főszerkesztője, Aczél Géza próbálta meg összefoglalni az aznapi tudományos tanácskozás eredményeit, majd méltatta a három irodalmárt: Bónus Tibor többek között „irodalomelméleti és –történeti munkásságáért, a korszerű műértelmezésben végzett, részben egyéni módszertani újításaiért”, Esterházy Péter „irodalomtörténeti jelentőségű prózaírói munkásságáért”, György Péter pedig a „20. századi magyar művészettörténeti kutatásban elért kiemelkedő teljesítményéért” vehette át a szobrászművész, E. Lakatos Aranka által készített emlékplaketteket, illetve a pénzjutalmat.

Rengetegen voltak az átadón

Ezt követően Mercs János, a Csokonai Színház, és Vékony Anna, a Vojtina Bábszínház színművészei tolmácsolták a „hármak” egy-egy művét (vagy annak részletét), utána pedig az Alföld szerkesztője, Szirák Péter vezényelt le egy rövid beszélgetést. Esterházyt arról faggatta, van-e kedvence a saját regényei közül. Az író hűvösnek nevezte viszonyát alkotásaihoz, mint elmondta, őt csak azok a szövegek érdeklik, amelyeket még nem írt meg. Két kivételt azonban megemlített: a Javított kiadáshoz nem olyan a viszonyulása, mint egy rendes könyvhöz, a Harmonia Caelestis esetében pedig a rengeteg munka miatt csak a hibákra emlékszik, de éppen emiatt jónak is érzi azt, amit papírra vetett.

Esterházy Péter másodszor kapott Alföld-díjat

György Péter kissé zavarba jött a neki intézett kérdéstől („Miért fogott bele az Apám helyett című esszéregénybe?”). Bevallása szerint korábban sosem írt semmi olyat, ami személyes, így amikor édesapja – akihez igen bonyolult kapcsolat fűzte – megbetegedett, majd később elhunyt, az események feldolgozása végett, egyfajta terápiás célból született meg a mű.

György Péter

Bónus Tibort “hőseiről”, az általa sokat és sokszor vizsgált Marcel Proustról és Kosztolányi Dezsőről kérdezte Szirák:  „Keveset írok líráról. Kosztolányi és Proust esetében viszont annyira sűrű prózai szövegekről beszélhetünk (amiket ezáltal lassan kell olvasni), hogy azok szinte már-már líraként működnek. Proustnál erős felhajtóereje van annak, amit leír, könnyebb átlátni a benne rejlő összefüggéseket, Kosztolányi esetében viszont sokkal több időbe kerül mindez” – fejtette ki a díjazott.

Esterházy Péter (balra) és Bónus Tibor

A közösnek szánt, „Számotokra mire jó az irodalom?” kérdés erősen gondolkodóba ejtette a három irodalmárt. Abban mindannyian egyetértettek, hogy ez egyszerűen lételemük (Esterházy: „Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, miért fontos az életem?”). A Termelési-regény írója aztán továbbgondolva válaszát arra is rávilágított, hogy korábban, aki értelmiséginek („szemüvegesnek”) vallotta magát, az biztosan foglalkozott valamiképpen irodalommal, ám manapság, a fiatalokat látva ez már nem feltétlenül igaz. Az este hivatalos részét Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verse zárta, Csikos Sándor színművész értő tolmácsolásában.

Az Alföld-díjak átadása (Debreceni Irodalmi Napok 2010), Debrecen, Bakelit, 2010. november 11.

A fényképeket készítette: Csonka Zoltán.

Vékony Zsolt

szerző: Vékony Zsolt
honlap e-mail
Vékony Zsolt 1985-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él. Újságíró, cikkei korábban a Hajdú-bihari Naplóban, a Debrecen hetilapban, a Debreceni Disputában és a Mozinet magazinban jelentek meg. A Scriptum-Metallum blogon (és korábban a Heavymetal.hu oldalon) metálzenével foglalkozó, a Digitális Filmszalag blogon filmes témájú írásokat közölt. Jelenleg a Bors bulvárlapnál dolgozik.

5 archív hozzászólás
  • Roland - november 16, 2010

    jó írás és az utolsó fotó nagyon el lett kapva 🙂

  • Herczeg Ákos

    Herczeg Ákos - november 16, 2010

    Bizony, látszik, hogy profi fotós és újságíró munkája, ez úton is köszi, Zsolt! 🙂

  • Vékony Zsolt

    Vékony Zsolt - november 17, 2010

    Ó, csak azt ne mondd, Ákos, hogy te nem írtad volna meg ennél jobban! De azért köszönöm!:)

  • Áfra János

    Áfra János - november 17, 2010

    nem is olvastam még Ákostól tudósítást 🙂

  • Herczeg Ákos

    Herczeg Ákos - november 17, 2010

    mert nem is írt még
    (tényleg jó volt amúgy…)

KULTprogramok

<< 2018. ápr. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum