KULTer.hu - „Szívdobogás és látás”
3965
post-template-default,single,single-post,postid-3965,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Szívdobogás és látás”

Szabó T. Anna Debrecenben

Szabó T. Anna és Lapis JózsefKis “gyermeki eltévelyedés” után a Líra könyvesbolt irodalmi beszélgetés-sorozatának keretein belül október 27-én Szabó T. Anna költővel beszélgetett Lapis József irodalomtörténész, kritikus.

Hangszerek, kották és érdekesnél érdekesebb nyelvkönyvek (Megszólalni egy hónap alatt!) között vártuk a költőt, akiről a beszélgetés tervezett kezdetének időpontjában még csak annyit tudtunk, hogy Debrecenbe tartva rossz vonatra szállt fel. A költő hollétéről való folyamatos tudósítás közben a közönség mohóbb tagjai már a beszélgetőpartnerek számára kikészített sajtos stanglira szerettek volna lecsapni, azonban háromnegyed órás várakozás után végre megérkezett Szabó T. Anna. Megérte várni rá: az utazás viszontagságai miatt bármennyire is kimerültnek tűnt az első pillanatban, az első versfelolvasáskor ennek már nyoma sem volt.

Szabó T. Anna

Több vers is elhangzott az idén megjelent Villany című kötetből, csakúgy mint a 2006-os Elhagyból is. Már ezek alapján is kirajzolódott az a tematikus irány, amelynek fontosságára Lapis József rákérdezett: a gyermeki látásmód, szemszög középpontba helyezése, mely többek között az Elhagy kötet címadó versének alappozíciója. A gyermek-lét több megközelítésből is problematizálódik Szabó T. Anna költészetében: a versek szólhatnak gyerekeknek (pl. a Kerge ABC-be írott versei) vagy gyerekekről, míg egyes szövegek az anyaság tapasztalatát szólaltatják meg – a legnagyobb kihívásnak azonban a szerző bevallása szerint a gyermek szemszögét érvényesítő költemények bizonyulnak. Szabó T. Anna az ember kiszolgáltatottságáról beszél a csecsemők világának megjelenítésével, arról a tartományról, amely „szívdobogásból és látásból” áll össze, azonban ezt nehéz egy felnőtt perspektíva rávetítése nélkül megvalósítani.

Szabó T. Anna új kötetének egy másik fontos tematikus csomópontját a Csoda-ciklus kapcsán emelte ki Lapis József: a csoda természetének körbejárását, az esetleges „csalás” leleplezésének feszültségét. A ciklus címadó darabját anekdotaversnek nevezi a szerző, melyben az epikusan felfejthető szál, a karácsonyfa-gyilkolás kapcsán merülnek fel olyan problémák, mint a születés és áldozat összefüggése, illetve olyan kérdések, hogy érdemes-e a krisztusi áldozat, megváltatunk-e valójában.

Szabó T. Anna és Lapis József

A beszélgetés azonban nem csupán tematikus, hanem poétikai kérdéseket is érintett. Szabó T. Anna költészete kapcsán a kritikusok gyakran emlegetik a klasszikus értelemben vett szépséget és a magabiztos formakultúrát mint fő vonásokat, ezt a jellegzetességet a költő arra vezeti vissza, hogy ő maga ezen a hagyományon nőtt fel – legkedvesebb költői között Nemes Nagy Ágnest, Szilágyi Domokost és Babits Mihályt említi. Az írói látásmód mindent felülíró természetéről beszélve Szabó T. Anna Rakovszky Zsuzsát és Szabó Magdát idézte, amikor annak a veszélyét szólaltatta meg, hogy ha már evés közben is arra gondolunk, hogy ezt vagy azt hogyan írjuk meg, az már azzal fenyeget, hogy magát a primer tapasztalatot nem tudjuk teljes mértékben megélni. A beszélgetés végén a műfordítás problémáiról, konkrétabban Shakespeare szonettjeinek újrafordításáról is szó esett, majd az estét a Mementó és a Fény című versek felolvasása zárta.

Szabó T. Anna azt mondta, amikor a Debrecenbe haladó vonaton az arcára sütött a fény, úgy érezte, nem kell írni. Amikor hazafelé tartok a hajnali vonaton a félhomályban, arra gondolok, megérkezve fel kell lapoznom a Villanyt.

Lapis József beszélgetése Szabó T. Annával, Líra Könyvesbolt, Debrecen, 2010. október 27.

Az első és a harmadik fotót Károlyi Éva készítette.

Kiss Boglárka

szerző: Kiss Boglárka
honlap e-mail
Kiss Boglárka 1986-ban született Mezőtúron. 2010-ben végzett a Debreceni Egyetemen angol-magyar szakon. Jelenleg a DE Doktori Iskolájának PhD-hallgatója az Angol-Amerikai programban. Kutatási területe az öngyilkosság mint narratív minta a nőirodalomban, illetve Sylvia Plath és Anne Sexton költészete. Kritikái, recenziói a Szkholionban és a Debreceni Disputában jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2018. okt. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum