KULTer.hu - Te vajon kreatív vagy, vagy csak gondolod magadról?
4388
post-template-default,single,single-post,postid-4388,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Te vajon kreatív vagy, vagy csak gondolod magadról?

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája

Csíkszentmihályi MihályLégy EGYÉNISÉG, valósítsd meg ÖNMAGAD, vagyis légy KREATÍV! – körülvesz minket ez a már-már kötelező jellegű, hangzatos felszólítás: folyik felénk a különböző médiumokból, mosolyog ránk színes plakátokról. Mégis milyen a valóban kreatív ember és egyáltalán mi a kreativitás? keresi a választ Csíkszentmihályi Mihály Kreativitás – A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája című könyvében.

A kreativitásként nevezett valamit sokan sokféleképp vizsgálták, de elmondható, hogy a PR vonatkozásától eltekintve méltatlanul háttérbe szorult az intelligenciának nevezett valami mögött. Mivel nehezen megragadható, interdiszciplináris jelenségről van szó, Csíkszentmihályi sem kerülhette el, hogy az objektív tényeket, vizsgálatainak eredményeit saját szemüvegén keresztül ismertesse az olvasóval. Ezért is fontos – még mielőtt rátérnénk a konkrét írásműre – megismernünk a szerzőt mint médiumot.

Csíkszentmihályi Mihály korunk magyar származású, világhírű pszichológusa, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Gyermekkorában családja Velencébe menekült, ami nagy hatást gyakorolt későbbi életére, munkásságára, azonban a sikerhez nem vezetett egyszerű út. Már gyermekként különös érdeklődéssel figyelte, hogy a nyomor, a rendkívül rossz életkörülmények nem azonos viselkedést váltanak ki az egyes emberből: míg némelyek depresszióba süllyedtek, mások képesek voltak folytatni életüket, örömteli, teljes életet tudtak élni.

„Találjuk meg, mi is számunkra a boldogság, ezáltal jövünk rá, mi az élet értelme.” – tanácsolja a kereső, ideológiák dömpingjében irányvesztetté vált mai embernek. Úgy véli, hogy a „flow” élménye az, ami mindebben segíthet bennünket, társadalmunkat: az az egyénenként változó tevékenység által elért állapot, amely során képesek vagyunk elmélyülni egy cselekvésben, „belefeledkezni” valamibe. Ilyenkor azt érezzük, hogy az idő is megáll, felülemelkedünk mulandóságunkon, utat mutat a boldogsághoz, magunkhoz. Fontos hangsúlyozni az egyéni különbségeket genetikai és szellemi területen is. Rorty munkássága óta központi, sokszor hallatott gondolat a kulturális környezet fontossága. Mivel, mint tudjuk, genetikánk csupán két százalékban tér el a majmokétól, különös érdeklődés övezi a kulturális evolúció mikéntjét, a fejlődés lehetőségét.

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás

Hogy miképpen tudnak egyes emberek hozzátenni a meglévő, óriási tudásanyaghoz, ezt összegzi sajátos olvasatban Csíkszentmihályi Mihály Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája című írása. Anélkül, hogy részletesen bemutatnám a művet, ezúttal csupán néhány gondolatébresztő, korunkban aktuálisnak tűnő részlet kiragadására vállalkozhatok.

A szerző segítőivel nem a hétköznapi értelemben vett kreativitást kutatja, hanem olyan köztünk élő, „gyakorló” találékony emberek történeteivel foglalkozik, akiknek ötleteikkel sikerült valóban maradandót alkotniuk: történészek, művészek, orvosok, közgazdászok, társadalomtudósok, politikusok egész sorát vonultatja fel. Mindez azért jelentős, mert amint már említettem, a kreativitás nem választható el a kortól, kultúrától, mely a tapasztalati síkot biztosítja. A szerző így fogalmaz: „Amennyiben az egyén valami kreatívat kíván tenni, a személyiségének mind az adott tartomány, mind a szakértői kör feltételeihez alkalmazkodnia kell, azok pedig idővel és tartományonként állandóan változnak.” (Interjúalanyok, a teljesség igénye nélkül: Faludy, Hecht, Stan, N.Holton, Smith, Kurukawa, Wilson, Withman, Rubin, Campbell, Adler, Grünenberg, Riesman, Gardner.)

A vizsgálathoz használt interjúk alapján Csíkszentmihályi arra tett kísérletet, hogy összefoglalja, mit érthetünk kreativitás alatt, bepillantást engedve az alanyok élvezetes, sokszor meglepő gondolatokat prezentáló válaszaiba. Végül, de nem utolsósorban ötleteket nyerhetünk saját magunk számára. Csíkszentmihályi könyvében arra a megállapításra jutott, hogy a kreatív emberek személyiségtípusa nem egyforma: ellentétben a sokakban élő magányos, elvont figura sztereotípiájával találunk köztük nem egy sikeres, aktív társasági életet élő, allűrök nélküli személyt.
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért lógnak ki mégis a tömegből, mi az, ami megkülönbözteti őket a többiektől.

Erre a következő a pontos válasz: „Ha egy szóval kéne kifejeznem, hogy miben különböznek más emberektől, akkor a KOMPLEXITÁS jelző jutna először eszembe. Azt értem ezen, hogy olyan gondolatokat, viselkedést ötvöznek önmagukban, amelyek a többi embernél elkülönülnek egymástól. Egymásnak homlokegyenest ellentmondó szélsőségeket olvasztanak magukba – „EGYÉNISÉGEK” HELYETT MINDANNYIAN „SOKFÉLESÉGEK”. (…) arról van szó, hogy a helyzetektől függően képesek az egyik szélsőségről a másikra váltani. (…) mindkét végletet jól ismerik, és azonos intenzitással, belső konfliktus nélkül élik meg.”

Érdekes ellentétpárok, melyeket a professzor minden vizsgált személyiség sajátjaként, tehát a kreativitás jellemzőjeként definiált:
1. Jelentős fizikai energiájuk ellenére képesek csendben maradni.
2. Egyszerre okosak és naivak.
3. Játékosság és fegyelem jellemzi őket.
4. A fantázia és a földhözragadtság pólusai közt ingáznak.
5. Egyszerre extrovertált és introvertált dimenziót is hordoznak magukban.
6. Szerények és büszkék.
7. Kibújnak a nemi szerepek sztereotípiái alól.
8. Hagyománytisztelőek és tekintélyrombolóak egyben.
9. Szenvedélyesek, ugyanakkor képesek objektivitásra.
10. Intenzíven képesek megélni a fájdalmat és az örömöt egyaránt.

Mielőtt azt éreznénk, hogy a fentiek rólunk szólnak és képesek vagyunk a „világmegváltásra”, nem szabad elfelejtenünk a kutatás fontos észrevételét: a felszín alatt mindig a munka, a kitartás áll, amire kellő elhivatottsággal hiszem, hogy mindenki megépítheti a saját „várát”. A Monthy Python egyik klasszikus jelenetét idézve: akkor most „Mi mind egyéniségek vagyunk?”, vagy akad aki nem? Ne siessük el a választ, gondoljunk csak arra, hogy igen fontos tényező a komplexitás: ki, mit, miért és mikor mondat velünk. Legyünk valóban találékonyak: meglehet, hogy ami példánkból kiindulva a Brian élete című filmben kreatív felismerés, jelen esetben hatásvadászat, egyszerű manipuláció részemről, akárcsak az egyénieskedésre felszólító, oly népszerű ingerek valamelyike. Tehát, némileg átfogalmazva, de visszatértünk az első kérdésfelvetéshez: Te vajon kreatív vagy, vagy csak gondolod magadról?

Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája, Akadémiai Kiadó, 2008.

Papp Tünde

szerző: Papp Tünde
honlap e-mail
Papp Tünde 1984-ben Komlón született. Az ELTE Bárczi karán szerzett gyógypedagógus, pszichopedagógus diplomát. Jelenleg egy budapesti nevelési tanácsadóban dolgozik, ahol tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel foglalkozik. Emellett a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány mesterszak hallgatója, illetve végzős a Ring Alkalmazott Művészeti Szakképző Iskola alkalmazott grafika szakán.

2 archív hozzászólás
  • Dani Áron - november 24, 2010

    “Én. Kreatív. Vagyok.”

  • Áfra János

    Áfra János - november 25, 2010

    ja, meg “egyszerre okos és naiv”, “szerény és büszke” és a többi, ugye? 🙂