KULTer.hu - Bravúrgyőzelem Csehovból
5470
post-template-default,single,single-post,postid-5470,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Bravúrgyőzelem Csehovból

Csehov: Platonov – a Maladype Színház előadásában

PlatonovBátran kezdett a Maladype Színház az idei évadban Csehov Platonov című darabjának bemutatójával: bámulatosan tartja a lépést a Nemzeti Színház minimalista, szürreális Három nővérével, a Katona József Színház már hat éve pályán lévő zseniális, szocreál nyomorshowként definiálható Ivanovjával és magasan veri a Vígszínház klasszikus Ványa bácsi értelmezését az idei Csehov-mezőnyben.

Ebben az évadban a Csehov-repertoárból a Sirály és a Cseresznyéskert ismeretlen okok miatt nem indult, a 2002-ben alapított, Balázs Zoltán vezette társulatot azonban idei teljesítménye alapján csak pozitív jelzőkkel illethetjük. A Maladype eddig friss, lendületes produkciókat mutatott, játékuk mesterien kifinomult és összehangolt. Mindez már csak azért is érdekes, mert tagcserék történtek a társulat életében: Balázs Zoltán a nyár folyamán szerződtette a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháztól a csinos és fiatal Ligeti Kovács Juditot, az erdélyi ifi csapatból pedig kiemelte a tehetséges Faragó Zénót és Tankó Erikát. Ők a Horváth Csaba trenírozta Forte Társulathoz átigazolt Simkó Katalin és a távozó Bakos Éva és Fátyol Hermina helyére érkeztek.

A biliárdasztalon

A Platonov Csehov első drámája, húsz éves kora körül írta, életében be sem mutatták, sokáig úgy hitték, hogy a kézirat megsemmisült, azonban 1920-ban a Szovjetunióban megtalálták. Minden hibája ellenére a darab drámatörténeti jelentősége vitathatatlan, mert már benne vannak azok a motívumok, amelyek a későbbi nagy Csehov-drámákban sorra előkerülnek, mint a jóra törekvő, de gyenge jellemű vidéki emberek, és az ő erkölcsi problémáik, a nyomor, az elemésztő unalom, az egzisztenciális problémák, a „nem éltem” fájdalmas felismerése stb. Az első elismerő pontot máris kioszthatjuk Góczán Judit dramaturgnak, aki szerepeket összevonva, nagyon ügyesen húzta meg és hozta egészségesen játszható formába a Platonovot, ami eredetileg olyan hosszú, mint a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert együttvéve.

Balázs Zoltán rendező azzal indokolta a darabválasztást, hogy elkezdte foglalkoztatni, vajon „miként lehet egy olyan anyaggal kapcsolatba kerülni, ahol a hétköznapi viszonyok ennyire hangsúlyosak, mint a Platonovban.” A Maladype előadásában valóban az emberi játszmáké a főszerep, a rendező pedig ennek megfelelően remek szimbolikával dolgozik: az eredeti csehovi utasítást transzformálva, nem sakktábla vagy kártyaparti mellé ülteti le színészeit, hanem egy billiárdasztalt helyez a színpad közepére, és aköré szervezi az előadást. A Molnár Bea tervezte biliárdasztalon folyamatosan zajlik a meccs, de ha kell, ebédlőasztalként vagy forró ágyjelenetek helyszínéül is szolgál.

Játék közben

A darab nyitányaként Trileckij, a helyi orvos ismerteti velünk a biliárd szabályait, majd ezek után szép, szabályos rendben felvonulnak a szereplők, és kirajzolódnak a köztük lévő viszonyok: megtudjuk, ki kinek a férje, felesége, rokona, barátja, adósa, hitelezője, kérője, visszautasítója stb. A bonyodalom egy régi viszony lelepleződésével kezdődik, amikor kiderül, hogy Szofja (Platonov hajdani barátnője), Platonov barátjának, Szergej Pavlovicsnak újdonsült felesége. Kettejük találkozása a kibontakozó katasztrófasorozat kezdete, mert Szofja szembesíti Platonovot azzal, hogy az egykori nagyreményű diákból egy vidéki tanító lett, ráadásul egy ostoba nőt vett feleségül. Platonov felelősségre vonja Szofját, hogy egy munkanélküli, szürke alakhoz ment feleségül, és egy buta, fennhéjázó asszony lett belőle.

Platonov önérzete mindezt nem tűri el, ezért dacból elkezdi pusztítani önmagát és a környezetében lévő embereket. Feleségét, a kedves és naiv Szását megcsalja az özvegy tábornoknéval, Szofját elszereti a férjétől, és Trileckij barátnőjét, Marja Jefimovna Grekovát is magába bolondítja. Így az előadás végére a kezdeti idilli állapot ellentétét látjuk: a viszonyok összekuszálódtak, mindenki mindenki ellen, vérig sértve, emberi mivoltában porig alázva vergődik a színpadon. A zárókép bámulatos: Platonov áll a biliárdasztalon, a szereplők pedig egyenként beletűzik a sérelmeiket jelképező dákókat, majd miután kihúzzák belőle, Platonov rongybabaként omlik össze. Hiába Marja Jefimovna utolsó vígasztaló szavai, a játéknak vége: a csaló önként kiszáll, győztesek nincsenek, csak vesztesek.

Übü király

A Maladype bravúrgyőzelmet aratott. Egyrészt azzal, hogy a hagyományos Csehov-darabokban megszokott szalonbelsőt kiürítik, és a lehető legminimalistább módon, kreatív díszlet- és eszközhasználattal oldják meg a feladatot: a biliárdasztallal és kellékeivel gond és hiányérzet nélkül mindent eljátszanak. Molnár Bea jelmezeiben, elegáns kisestélyikben és öltönyökben a társulat tagjai ráadásul remekül néznek ki. A Maladype Színház a Platonovval legközelebb december 28-án, kedden este 7-kor lép pályára a Thália Színház Arizona Stúdiójában. Addig is láthatjuk őket szintén a Tháliában Büchner Lorenzaccio című darabjában, továbbá Büchner egy másik darabjának, a Leonce és Lénának a sajátos interaktív feldolgozásában és Tojáséj című, improvizatív fantáziajátékukban. Jarry Übü királyát pedig hazai pályán, Mikszáth téri lakásszínházukban mutatja be a társulat négytagú férfi szekciója.

Csehov: Platonov, Budapest, A Maladype Színház előadása a Thália Színház Arizona Stúdiójában. Rendező: Balázs Zoltán. Bemutató: 2010. október 16.

A fotókat a Platonovról Kállai Tóth Anett, az Übü királyról pedig Kovács Attila készítette.

Hercsel Adél

szerző: Hercsel Adél
honlap e-mail
Hercsel Adél 1989-ben született Győrben, jelenleg Budapesten él, szabadúszó újságíró, kritikus. Orosz szakos az ELTE-n, az Eötvös Collegium és a József Attila Kör tagja.

KULTprogramok

<< 2017. okt. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum