KULTer.hu - Jarmuschtra
5630
post-template-default,single,single-post,postid-5630,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Jarmuschtra

Prizma, 4.

logoA Prizma magazin aktuális száma az amerikai függetlenfilm emblematikus képviselőjével, Jim Jarmusch-sal és munkásságával foglalkozik Téma rovatában. Életművét más művészeti ágak, így a zene, a képzőművészet és az irodalom, illetve a szerzői film és populáris kultúra kapcsolatának szemszögéből is vizsgálja.

A rovat bevezető tanulmányában Szalay Dorottya Jarmusch első nagyjátékfilmjét, a Permanens vakációt a beatfilmek kései leszármazottjaként értelmezi, mindeközben izgalmas áttekintést ad a beatmozgalomról, annak irodalma és zenéje felől közelítve a filmhez. Roboz Gábor „arra a kérdésre keresi a választ, hogy Jarmusch szerzőisége mennyiben érvényesülhet a zsánerfilmes közegben”. Legutóbbi négy játékfilmjén keresztül vizsgálja, hogy mennyiben lehetséges a thriller, a krimi és a gengszterfilm műfajok mainstream jellegzetességeit szintézisbe hozni független filmes szempontokkal. Hubai Gergely a Jarmusch által használt filmzenéket elemzi, előbb általánosságban írva az egyes filmzene-készítési eljárásokról, majd a rendező Halott ember című filmjén szemlélteti a direktor módszerét.

Jim Jarmusch

Tüske Zsuzsanna Edward Hopper művészetének a Jarmusch-életműre gyakorolt hatását mutatja be. Meggyőzően érvel a két alkotó hasonló művészetszemlélete mellett, Hopper egyes festményeit a filmekből vett beállításokkal, jelenetekkel hasonlítja össze. Jarmusch előszeretettel szerepeltetett underground zenei ikonokat filmjeiben. Farkas Gábor e jellegzetes figurák, a hipszterek személyiségét és Jarmusch-hoz fűződő viszonyát tárgyalja, párhuzamot vonva köztük és a rendező között, az underground és a mainstream határán egyensúlyozó helyzetük alapján. A rovatban ezen felül Jarmusch korábban magyarul nem hozzáférhető versei és egy, a rendezővel 1999-ben készült interjú is olvasható, amely részletekbe menően tekinti át egész addigi életművét, s amelyből megismerhetjük ars poeticáját is.

címlap

A Kísérleti és kisjátékfilm rovatban Farkas Gábor a Youtube-ra készült videoklipek esztétikáját, megváltozott formanyelvét, működési mechanizmusát elemzi. Lichter Péter Bruce Baillie-t, az amerikai avantgárd filmművészet és az úgynevezett lírai film egyik legmarkánsabb alkotóját mutatja be portréjában, melyet egy, a direktorral készült interjú követ. Orosz Anna Ida esszéjében két, Amerikába emigrált magyarokról szóló dokumentumfilmet hasonlít össze. Érdekes lehet az implicit párhuzam a kivándorlók és Jarmusch köztes létállapota között. Míg az emigráns Ó- és Újhaza határán, addig Jarmusch az elit és a populáris kultúra mezsgyéjén egyensúlyozik. Ebből a perspektívából izgalmas, bár meglehet teljességgel véletlenszerű a Jarmusch egyik közölt verséből vett hasonlat: „Arra a magyarra emlékeztet, aki Los Angelesbe költözik, elfelejt magyarul, angolul pedig sosem tanul meg.” A kritika rovatban az Eredet, a Mr. Nobody és az A Single Man értelmezését olvashatjuk Jankovics Márton, Megyeri Dániel és Kovács Kata tollaiból. A számot Kalmár Bence képregénye zárja.

Prizma, 4. (A szám online változata itt olvasható.)

Csiribán Mihály

szerző: Csiribán Mihály
honlap e-mail
Csiribán Mihály 1986-ban Ungváron született, Nyíregyházán él, a Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom mesterképzésének hallgatója. Érdeklődése elsősorban a filmművészetre irányul, emellett főként a XIX-XX. századi magyar és világirodalom, a könnyűzene, azon belül is főleg a rock és metal műfajok foglalkoztatják. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2019. feb. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum