KULTer.hu - Ouverture: forte
7071
post-template-default,single,single-post,postid-7071,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ouverture: forte

Alföld, 2011/01.

Alföld logóEltökéltem, hogy a legkiemelkedőbb idézettel nyitom szemlémet, ám minden írásban megtaláltam azt a megnevezhetetlent, mely kiemelésért kiált. Újra és újra elolvastam a szépirodalmi rovat írásait, ami tovább fokozta döntésképtelenségemet. Így egyrészt tisztelegve az üres íveket mély tartalommal felruházó szerzők előtt, másrészt a „fair play” jegyében az Alföld 2011-es nyitányát a maga egészében ajánlom.

Az előbbi dogmámhoz tartva magam, továbbra sem a kiemelés szándéka vezérel, pusztán az érdeklődést szeretném fokozni a szépirodalmi rovat iránt, ahol Takács Zsuzsa gyönyörű verskoszorút helyez Csáth fejfájára, míg Vári Attila segítségével Homérosz Trójájába menekülhetünk a kosovói albánok elől. Gyukics Gábor frappáns, tömör versei után Temesi Ferenc kórház-prózája csalhat keserédes mosolyt arcunkra.

Az erős szépirodalmi felütést a tanulmányok rovat szövegei – melyek heterogenitásuk ellenére mind hiánypótló írások – tovább fokozzák. Smid Róbert körültekintően járja körbe Heidegger, Gadamer és Derrida antihumanizmusának kérdését, téziseit és kutatási eredményeit kiterjedt jegyzetapparátussal támasztva alá. Szénási Zoltán a századvég magyar irodalomkritikájának Gyulai Pál, Rákosi Jenő és Beöthy Zsolt neveihez fűződő művészet- és modernségszemléletét vizsgálja, nevezetesen azt, hogyan „élteti” tovább kényszerűen e hármas az egyházzal karöltve az elavult népnemzeti irányzatot a „rútságot művészetté emelő”, divatnak degradált modern magyar művészi törekvésekkel szemben.

Imre László tanulmánya igazi csemege a szellemtörténet iránt érdeklődők számára, melyben Spengler korszakalkotó művének érdemi kritikusaként a nyugati irányok magyarországi integrálódását és hatástörténetét mutatja be új megvilágításba helyezve a hazai szellemtörténeti hagyományok alakulásának útjait Lukács György, Németh László és Bartha János munkásságának lényegi momentumait felhasználva. Balázs Imre József munkája az 1940-es évek eleddig szőnyeg alá söpört szürrealista törekvéseinek részletes és informatív tárgyalásával az avantgárddal foglalkozó szakirodalom méltó utószavának tekinthető.

Alföld 2011/1.

Ferdinandy György könyvhétre megjelent „családregényének” fonalához Barna Péter értő kritikája sző fontos gondolatokat. Cserna-Szabó András jellegzetes stílusának mérgébe mártott irodalmi esszégyűjteményét Bod Péter tárja elénk, míg Földes Györgyi a Faragó Kornélia tanulmányaiból összeállított A viszonylagosság alakzatai című kötetet mutatja be.

Alföld, 2011/01.

Papp Sándor

szerző: Papp Sándor
honlap e-mail
Papp Sándor 1986-ban született Debrecenben. A Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán végzett, jelenleg doktorandusz, a KULTer.hu főmunkatársa. Az Alföld Stúdió tagja volt, kritikus. Írásai megjelentek a Debreceni Disputa, a Képírás és a Szkholion című folyóiratokban. Irodalmi kritikái mellett rendszerint zenei tárgyú írásokat is közöl.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum