KULTer.hu - Tíz éves a Hollóidő
8078
post-template-default,single,single-post,postid-8078,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Tíz éves a Hollóidő

Beszélgetés Szilágyi István íróval

Bal oldalt Márkus Béla, mellette Szilágyi IstvánA Debreceni Református Hittudományi Egyetem olvasást népszerűsítő programjának keretében került sor Szilágyi István kolozsvári író és Márkus Béla irodalomtörténész beszélgetésére február 23-án a Református Kollégium dísztermében. A témát Szilágyi életműve mellett az adta, hogy legutóbbi regénye, a Hollóidő éppen tíz esztendeje jelent meg a Magvető gondozásában.

Szinte teljesen megtelt a DRHE díszterme, ami azért is volt különösen örömteli (s némileg talán meglepő), mert alig fél órával azelőtt ért véget egy másik irodalmi est, Fodor Péter és Térey János beszélgetése a Líra Könyvesboltban. Vagyis sokakat nemhogy elriasztott volna a két rendezvény „egymásra szervezése”, hanem éppen ellenkezőleg: többen döntöttek úgy, hogy átsétálnak a kollégium patinás falai közé a célból, hogy a szerda estét teljes egészében az irodalomnak szenteljék.

Márkus Béla az életmű rövid ismertetésével indította a beszélgetést, precízen haladva végig annak minden szegmensén, hogy végül elérjen a „jubiláló” Hollóidőhöz, amely a Mohács utáni, három részre szakadt ország világába, a török uralom és a reformáció terjedésének idejébe kalauzolja az olvasót. Úgy tartja a kritika, ha van magyar kálvinista regény, akkor a Hollóidő az, amely a nemzeti öntudatra ébredést helyezi vallásos dimenzióba. Szilágyi kifejtette, hogy a maga részéről problémásnak érzi a magyar protestantizmus nemzethalál-vízióját és a bűnös nép toposzát, ezért ebben a művében úgy próbált meg a magyar történelem egy tragikus korszakáról írni, hogy az ne a nemzeti önsajnálatot sugározza.

Aki kérdez: Márkus Béla irodalomtörténész

A szerző egyik legkiválóbb kötetét, a Kő hull apadó kútba című regényt a közelmúltban ültették át orosz nyelvre, s mint elhangzott, a Jurij Guszev által fordított könyv bemutatójára nemrégiben került sor Moszkvában. A regényhez készült tanulmány a kortárs világirodalmi textusokkal vetette össze a szöveget, interpretációját pedig elsősorban a kivándorlás motívumára alapozva építette fel. Az 1975-ben megjelent mű kapcsán az író elmondta, hogy az akkori politikai viszonyok miatt nem is gondolt a szöveg megjelenésére, amelybe több, az olvasó számára alkalmanként unalmasnak ható rész is került. Az újrakiadás kapcsán ezért is dolgozta át a szöveget, hogy oldottabb, „olvasóbarátabb” legyen.

Szilágyi István a Református Kollégiumban

Ahogyan ilyenkor lenni szokott, a művek fogantatása, az ihlet születése is szóba került. Szilágyi István elmondta, hogy műveiben mindig olyan kérdésekre keres választ, amelyek számára is nyitottak, éppen ezért inspiratívak. A Kő hull esetében ez egy jogi és morális problematika kereszteződése volt: hogyan bűnhődik az az ember, aki főben járó bűnt követ el, de a jog nem sújt le rá? Az Agancsbozót írása közben pedig az egyén identitásvesztésének körülményei foglalkoztatták, s az a kérdés, hogy az elveszített önazonosság újra megtalálható-e.

A beszélgetés természetesen érintette a magyarországi és az erdélyi magyar irodalom viszonyát is. Szilágyi szerint csak magyar irodalom van, határoktól függetlenül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyformán figyelnénk a határon innen és határon túl zajló irodalmi mozgásokra: az ő recepciója például elevenebb az anyaországban, mint szűkebb hazájában. Az est zárásaként egy hallgatói kérdésre válaszolva kifejtette: az erdélyi magyar irodalomra általában jellemző, hogy több a tehetség, mint ahány jelentős életmű végül megszületik.

Szilágyi István és Márkus Béla beszélgetése, Debrecen, Református Hittudományi Egyetem, 2011. február 23.

A fotókat Bihary Gábor készítette.

Uri Dénes Mihály

szerző: Uri Dénes Mihály
honlap e-mail
Uri Dénes Mihály 1988-ban született Hajdúnánáson, kritikus. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom alap-, majd mesterképzéses hallgatója, később az Irodalomtudományok Doktori Iskola hallgatója. A Hatvani István Szakkollégium elnöke volt. Kritikái, tudósításai és szemléi a KULTer.hu-n, az Irodalmi Jelen Online-on, a Tiszatáj Online-on és a Szkholionban jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2019. ápr. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum