KULTer.hu - Az idegen telepesek kudarca
14102
post-template-default,single,single-post,postid-14102,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Az idegen telepesek kudarca

Cowboyok és űrlények (Cowboys and Aliens)

Cowboyok és űrlényekA Cowboyok és űrlények nemcsak az év bukása, hanem az év legnagyobb csalódása is. Pedig lényegében pont olyan, mint az előzetese, annyi különbséggel, hogy ott dübörgött a westernes aláfestés. Ami viszont remek szórakozást ígért három percben, az két órára nyújtva már csak csalódott fejcsóválásra volt elég.

Az első perceket még elviszi hátán a nosztalgia-faktor. Jon Favreau érzékletesen, a vadnyugathoz illő kimért tempóban teremti meg a poros miliőt – egy-két mexican stand-off szituációval tarkítva –, miközben mi magunk is kezdjük komolyan venni a lóháton ügető emberek és csészealjakon száguldozó rovarok kibontakozófélben lévő csatáját. A western-rajongóknak igazi kincs az ilyesmi, nem lehet folyton újranézni a Sergio Leone-filmeket. De ahogy lassan átfordulunk hajtóvadászatba, a gyeplő kicsúszik a direktor kezéből, és már ő maga sem tudja, merre akar vágtatni, ezért fél óra után teljesen szétcsúszik a film. Sikerült anélkül western közegbe ágyazni az inváziós sztorit, hogy az idétlennek hasson (lásd a cyber-punk elemekkel dúsított Vadiúj Vadnyugatot és a Jonah Hexxet), csak éppen abból a szellemiségből nem maradt benne semmi, amit westernnek hívunk.

A filmtervet hallva felvetődhetett bennünk jogosan a kérdés, hogy miért folyton a jelenben és a közeljövőben érnek minket földönkívüli atrocitások, de a Cowboyok és űrlények sajnos nem erre keresi a választ, hanem arra, hogy mivel tudna feldobni egy már ezerszer ismertetett sztorit. Nincsenek nagy, megoldásra váró rejtélyek, így meglepő fordulatok sem.

Cowboyok és űrlények

A történet elvérzik az első támadás után. Hogy egész pontosak legyünk, csupán addig tart. Ugyan nem fullad bele olyan hosszúra nyújtott akcióorgiákba, mint a Transformers-filmek, de a felvonultatott fordulatok és karakterfejlődések sem tartogatnak sok izgalmat, sőt a cselekményvezetés sincs olyan kifinomult, hogy mindezt feledtetni tudná velünk. A doki megtanul lőni, a gyerek férfivá érik, az idegen feláldozza magát, a morcos rosszfiúról kiderül, hogy nem is olyan morcos, és a tetejébe ismét megbizonyosodhatunk róla, hogy a közös ellenség összekovácsolja az ellenfeleket. Mégis hiába keressük az egészben a logikát, a röpködő űrhajók összevissza lövöldöznek, összevissza bukkannak fel, és meghalni is összevissza halnak. Néha elég nekik egy dárda, máskor 20 golyó is kevés, néha rosszul látnak a napon, néha meg mégsem. Van egy vékonyka szerelmi szál is, a film felénél kicsit furcsálljuk is, hogy a nő meghal, de semmi baj, mert kiderül, hogy ufó, és ha elégetik, akkor feléled. Mindezt azért, hogy a végén – teljesen öncélúan – megint meghaljon.

A legizgalmasabb figura kétségtelenül a főszereplő maga (Daniel Craig tökéletes a szerepre), és a leglátványosabb jeleneteket is ő szállítja. Nem a kéken izzó karperece nyújtja az első számú piszkos élvezetet, hanem a jól koreografált ökölharcok. Sajnos azonban ő is csak addig ér valamit, amíg el nem kezd visszaemlékezni a múltjára. Mindaddig azzal a jól ismert dilemmával küszködik, hogy vajon ő a jófiú vagy a rosszfiú-e (lásd még az Emlékmás, Bourne-filmek, Memento, Rozsomák), viszont az összevissza dobált flash-backekkel – eleinte még csak ránéz ismerős dolgokra, majd a helyi vudu-szakács tisztítja ki teljesen az elméjét – sikerül (szinte) makulátlanná mosnia magát.

Cowboyok és űrlények - Olivia Wilde

Ha már telepakolták ilyen – egyébként kikerülhető – baklövésekkel a filmet, legalább vicces lehetne. Noha elő is fordulnak vicces jelenetek (általában Sam Rockwell szállítja őket), de ezek semmilyen módon nem reagálnak más westernekre. Márpedig ez lenne a minimum: ha már semmi újjal nem képes előállni, legalább néhány posztmodern kikacsintással tenné idézőjelbe saját magát a mozi. De a Cowboyok és űrlények megpróbál egy nehezebb utat választani: komolyan veszi magát, amit viszont a fent elsoroltak miatt csúfos bukás koronáz. A múlt (western) és az új (sci-fi) szembefeszülését sem tudják kiaknázni, aki erre vágyik, az továbbra is csak a Toy Story első részével vigasztalódhat.

Az persze, hogy az álomgyár kisgyereknek tekinti a fogyasztóit, és ezért nem tud maradandó filmmel szolgálni, nem sokat nyom a latba, ha a termék anyagilag megtérül. Ez viszont az év legnagyobb buktája annak ellenére, hogy számtalan tényezőt igyekszik felsorakoztatni a siker érdekében. Az unalmas receptből mégis kihagytak egyvalamit: az igazán nagy sztárt. Craig neve hallatán a Bond-szériát leszámítva sose csilingeltek a kasszák, és már Harrison Ford sem képes számottevő bevételeket termelni Indiana Jones nélkül. Az sem érdemel sok szót, hogy képregény-adaptációról beszélünk, mivel az eredeti hazájában épp olyan ismeretlen, mint minálunk, tehát nem kategorizálható egyértelműen a kétezres évek eleje óta jelenlevő divathullámba. Ugyanakkor nem is szuperhős-történetről van szó, így a cowboyos móka inkább az Erőszakos Múlt vagy a Kárhozat útja ismertségével vetekszik, amik szintén képregény-adaptációk, fő ismérvüket mégsem ez jelenti. A marketingre pedig nem lehet panasz, ha valaminek, akkor ennek a filmnek nem csak költséges, de néha egészen ötletes húzásai voltak a reklám terén. Kár, hogy végül egy egyszerű, de vagány poszter is nagyobb hatást ért el a filmnél…

Cowboyok és űrlények (Cowboys and Aliens), 2011. Rendezte: Jon Favrau. Forgatókönyv: Roberto Orci, Alex Kurtzman, Damon Lindelof, Mark Fergus, Hawk Ostby, Scott Mitchell Rosenberg. Főszereplők: Harrison Ford, Daniel Craig, Sam Rockwell, Olivia Wilde, Keith Carradine. Forgalmazza: UIP-Dunafilm.

Dani Áron

szerző: Dani Áron
honlap e-mail
Dani Áron 1991-ben született Kolozsváron, 2010-től a Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatója. Elsősorban a filmművészet iránt érdeklődik, de foglalkoztatja a képzőművészet és a sport is. Újságíróként a KULTer.hu-n debütált.

5 archív hozzászólás
  • bk - augusztus 29, 2011

    Nagyon jó írás! Számomra is nagy csalódás volt a film, bár én az előzetes alapján nem
    vártam ennél többet. Kifejezetten nevetséges volt a forgatási tér szűkössége is:
    a vadnyugati városka, a kanyon, ahol az idegenek laknak és az “útközben.”
    Nevetséges volt pl., hogy a fejére fordított gőzhajó, ahol az esőben éjszakáznak,
    csak egyetlen villanásig látható kívülről, mielőtt menedéket keresnek, másnap,
    a napsütésben már nem mutatják. De szánalmas volt pl. az összes repülős jelenet,
    többek között amikor Daniel Craig kiszabadítja az odaláncolt Olivia Wilde-ot és
    a folyóba zuhannak. Minimális színészi játék mindenkinél: gonoszan/elszántan/
    szerelmesen/megtörten stb. nézés (lásd Joey színészleckéjét a Jóbarátokban:)).

  • Áfra János

    Áfra János - augusztus 29, 2011

    Megnéztem én is és tragikus tényleg…

  • Panama foundation - szeptember 3, 2011

    A kamera szinte veletlenszeruen kering a terben mondhatni osszevissza es epphogy csak enged elcsipni egy-egy kepet a barbol. Neha nincs is sok ertelme a parbeszedeknek mintha a szereplok osszevissza beszelnenek.

  • Berényi Csaba

    kémikus billy - október 15, 2011

    tökéletesen szar volt ez a mozi, csak annyiban nem értek egyet veled, hogy a film nem olyan, mint a trailere – hanem, mint a címe: cowboyokon és űrlényeken kívül semmi nem volt benne és hát nem elégszünk meg egy pornófilmmel szembeni elvárással, faszok-pinák szintjén – ennek az ötletnek 3 percnél tovább kellett volna tartania. Kíváncsi vagyok, vajon a képregény is ekkora szar?

  • Dani Áron

    Áron - január 30, 2012

    Azt mondják igen.

KULTprogramok

<< 2018. Júl. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum