KULTer.hu - Szeretet nélkül nem érdemes élni
15105
post-template-default,single,single-post,postid-15105,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szeretet nélkül nem érdemes élni

A torinói ló

Tarr Béla: A torinói lóTarr Béla utolsó filmje, A torinói ló a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok FIPRESCI-díját és a Zsűri Nagydíját is. A film igencsak megosztotta a közvéleményt: egyesek halálosan unalmasnak, mások pedig zseniálisnak titulálták.

A filmelőzetesből olvashattuk, hogy Friedrich Nietzsche 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve meglátott egy lovat, melyet gazdája ostorral vert. A filozófus a lóhoz lépett, és hatalmas zokogás közepette átölelte. Nietzschét aztán hazavitte a szolgája, és élete hátralévő részét némán, szellemi leépülésben töltötte. A ló további történetéről nincs tudomásunk. Ezek alapján Nietzsche alakjának felbukkanását várhattuk volna, a film azonban nem róla szól, hanem ahogy a címe is ígéri, a lónak és gazdáinak történetéről.

Az első képben egy öreg férfi és a ló alakja jelenik meg. Vontatottan bár, de hazaérnek a városból. Az otthonuk egy eldugott tanya. Mintha a világ végén volna. Ameddig a szem ellát, senki sem lakik rajtuk kívül. Hatalmas vihar van, tombol az orkán, a lovat és a szekeret a férfi lányának segítségével teszik be az istállóba. Tarr naturalista képekkel mutatja meg a mély szegénységet, ahol a család egyetlen jövedelemforrása a ló. Az életük átlagos, mindennapi mozzanataiba vezet be bennünket a rendező: a lány krumplit főz, egy-egy jut mindkettejüknek, ezzel is szemlélteti a rendező szegénységüket. Megeszik – a férfi mohón, a lány türelmesen, lassan –, a lány elmosogat. Nézik, hallgatják a tomboló vihart, a tűz lobog. Végtelenített pillanatok, vágás nélkül, nincsenek különleges mozzanatok. Hangsúlyos szerepet kapnak viszont a hangok: a vihar, a süvítő szél, a mozdulatok zörejei; az aláfestő zenét illetően a hegedű keserű dallamai dominálnak.

Tarr Béla: A torinói ló

A következő napon a lány vizet hoz a kútról, felöltözteti öreg, beteg édesapját, kiviszik a lovat és a szekeret. Ekkor kezdődik a bonyodalom, a ló megmakacsolja magát, az ostorcsapások ellenére sem akar mozdulni. Ezt követően ismét naturalista képeket látunk: a lány krumplit főz, megeszik, mosogat, mos, hallgatják a vihart. Aludni térnek. Semmi újdonság, csak a megszokott tevékenységek és mozdulatok egymásutánisága. Az apa-lánya viszonyt a szótlanság, a kiüresedettség, a kölcsönös elfordulás jellemzi.

A harmadik napon egyszerű és szabályos ritmusban folytatódik minden elölről, vagyis inkább ugyanúgy tovább. A hatalmas viharban el sem indulnak a városba. Kiderül, hogy a ló megbetegedett, nem eszik, és nem iszik. Minden egyre kilátástalanabb, az élelemadagjuk is véges. Cigányok jelennek meg, akik a házukat akarják elfoglalni. Elzavarják őket, ami egy kicsit kimozdítja a szereplőket a mindennapi szürkeségből. Távozásukkor az öreg cigány egy Bibliát ad a lánynak. Ezt követően a lány ta-gol-tan olvasni kezd. Nincs kultúra és művelődési lehetőség ezen a világvégi tanyán.

Tarr Béla: A torinói ló

Az ötödik napra kiszárad a kút. Hirtelen felindulásból fontosabb holmijukat összeszedik, és az embertelen viharban elindulnak a lóval a városba. Rövid időn belül (talán jobb belátásra térve) azonban feladják a harcot, és visszafordulnak. Az utolsó, hatodik napon már a nap sem kel fel, a vihar elcsendesedik. Az olajlámpa nem gyullad meg, pedig tele van, és a napi krumplihoz sincs már étvágyuk. A lány sokszor kérdezi, „mi lesz így, mi lesz így?” Az apja nem tudja megnyugtatni, mint ahogy önmagát sem.

Többféle értelmezési lehetőség merült fel a művel kapcsolatban, mint például, hogy a film anti-genezis történet, bemutatja, hogy hat nap alatt hogyan tűnik el a világ. Egy másik kritika szerint az alkotás mondanivalója, hogy a romlottság eltörli a jó és nemes dolgokat és eszméket. A befejezés lehet egyszerűen a szereplők addigi életének vége, egy új életszakasz kezdete, és nem feltétlenül a halál. Ha a filmet Tarr Béla rendezőre vetítjük ki, jelenthet ez egy búcsút a filmes világtól, a művészi pályájának a lezárását, ahonnan nem szeretne ismét megújulni.

Zseniális művészi alkotásnak tartom, mert pozíciótól függően más és más jelentést, más mondanivalót hordozhat magában. Az én értelmezésem szerint a történet lehet egyszerű allegóriája annak, hogy a ló már nem nyújt számukra jövedelemforrást, ezért szép lassan megszűnik az élet(ük). Számomra a film mondanivalója, hogy érzelmek, szeretet nélkül akár meg is halhatunk, mert nem lehet, és nem is érdemes szeretet nélkül élni.

A torinói ló, 2011. Rendező: Tarr Béla, Hranitzky Ágnes. Forgatókönyv: Krasznahorkai László, Tarr Béla. Főbb szerepekben: Bók Erika, Derzsi János, Kormos Mihály. Forgalmazza: PremierFilm.

Strausz Kinga

szerző: Strausz Kinga
honlap e-mail
Strausz Kinga 1988-ban született Tapolcán. A Debreceni Egyetem Szociális munka szakán és a Pécsi Tudományegyetem Művészetterápia szakán végzett. Leginkább a kortárs művészeti jelenségek és a pszichológia érdeklik.

KULTprogramok

<< 2017. Sze. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum