KULTer.hu - Bogozd ki és kuszáld össze
15615
post-template-default,single,single-post,postid-15615,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Bogozd ki és kuszáld össze

Kötetlen interjú Beck Zolival, a 30Y énekesével

Beck ZoltánHosszas egyeztetés után sikerült a KULTer.hu diktafonja elé invitálnunk Beck Zolit, a 30Y énekesét. Egy pécsi kávézó teraszán beszélgettünk a zenekar 2010-es lemezéről, a Városemberről, a Szentimentálé programról, a további tervekről és minden egyébről, ami eszünkbe jutott. A kötetlen csevegésnek köszönhetően az interjú is kissé csapongó formát öltött.

KULTer.hu: A Városember című albumot hogyan fogadta a közönség? Milyenek a reakciók? Kaptok visszajelzéseket?

Hú, hát nem is tudom. Érdekes a kérdés, hiszen miként mérhető egyáltalán a közönség reakciója? Nehéz kitalálni egy lemez vagy dal kapcsán, hogy sikeres lesz-e vagy sem. A zenekaroknak abba a táborába tartozunk, akik nem nagyon tesznek fel maguknak ilyen kérdéseket, így nem is igazán figyeljük a visszhangokat. Persze amikor összeállítjuk egy adott időszak dalrendjét, akkor abban biztosan szerepet kap az, hogy minek örül és mit vár el tőlünk a koncerteken a közönség. Ilyen módon azért tudjuk mérni az egyes dalok sikerét. Az új lemezről a Városember, a Néz és az Ásító azok, amiket jól láthatóan szeretnek hallani az emberek a fellépéseinken. Személy szerint sosem találom el, hogy melyik dalok lesznek a közönség kedvencei. Ezekre sem számítottam.

Beck Zoli

KULTer.hu: Hogyan születnek a 30Y számok? Mi szolgál inspirációul a dalszerzésnél? Befolyásol-e a közönség vagy egy-egy megélt koncertpillanat?

Nincs rá rutin vagy evidens alkotói metódus, hogy miként születnek a számok, mert együtt élsz velük, bennük vagy. Ennek ellenére akadnak pillanatok az életben, amikor úgy rendeződnek a gondolataid, hogy a dolgok, amik a fejedben vannak, dalként fogalmazódnak meg. Ezek aztán vagy megmaradnak ebben a formában, vagy átalakulnak valami mássá. Általában egyedül írom a dalszövegeket, de néha kollektív munkával hozzuk össze őket. Számos dolog szolgálhat inspirációul: egy rövid verssor, egy véletlen mondat, de akár a közönség is. Vannak metaforák és szóforgácsok, amelyek megragadnak bennem, és később visszaköszönnek egy dal valamelyik sorából. A Felhő című dal záró refrénje (a héja vagyok én…) egy lányt idéz, aki felkiabált a színpadra – emlékeim szerint Szegeden –, miszerint ő a borsó és a héja legyek én. Vannak ilyen emlékek, amelyek megmaradnak. A másik kedvencem a foltszámláló metafora a Semmi szédítő magasság című számban, ami szintén a közönségtől ered: azoktól, akik az egyes 30Y koncertek után arról küldtek fényképeket, hogy miként „sérültek le” az első sorokban.

KULTer.hu: A kis klubkoncerteket vagy a fesztiválfellépéseket preferáljátok jobban?

Nehéz választani a különböző helyszínek között. Mindegyiket a maga sajátosságai miatt szeretjük. A klubkoncert az a hely, amit te laksz be, te alakítod a hangulatot, a saját világodat hozod létre. A kis teret betölti a zene, így egy ilyen fellépésnek a lehető legintimebb pillanattá kell válnia. Itt nem kalandozhatsz el, hiszen face to face kapcsolatban állsz az emberekkel. A fesztiválokon meg mi is csak egy esemény vagyunk a többi mellett, így aztán meg kellett tanuljuk megélni a fesztivál élményét ahhoz, hogy ne vesszünk el benne. A nagy fellépéseknek is természetesen megvannak a maga előnyei. A fesztiválozás lényege, hogy komplex élményt adsz és kapsz, amelynek részei a zene mellett a fények, a látványtechnika, a színpadkép, és természetesen a tömeg, amelyre nemcsak mi hatunk, hanem amelynek tagjai is hatást gyakorolnak egymásra és a zenekarra. Bárhogy is legyen, a lényeg, hogy a 30Y az indulása óta koncertzenekar, első lemezünk is lényegében koncertlemez, amelyből hiányzott még a stúdiómunka átgondoltsága. A Városemberrel odáig jutottunk – és azt hiszem, ez a zenekar belső fejlődése –, hogy úgy tudtunk stúdiólemezt csinálni, hogy közben megőriztük a zenekar élő, koncerteken megszólaló hangzását, játékstílusát. Ennek ellenére mi máig inkább vagyunk a pillanat lovagjai, mivel sokkal jobban izgat bennünket a koncerteken megsűrűsödő pillanatnyi energia, mint a zenei kicsiszoltság és a hangkép.

Beck Zoltán

KULTer.hu: Egy koncertközpontú banda tagjaként mi a véleményed a playbackelésről?

Nem is tudom, hogy mit jelent. A playback nem zene, hiszen semmi sem történik általa. Zenélni akkor van értelme, ha történik valami. Pont az a lényege a koncertnek, hogy kiszámíthatatlan, bizonytalan. A színpad az a hely, ahol bármi megtörténhet. Zenélni az ott és akkor élménye miatt érdemes.

KULTer.hu: Előfordul veled, hogy elfelejted a szöveget?

Igen, sokszor. Nehéz fejben tartani ennyi szöveget úgy, hogy elő is lehessen rántani azokat a színpadon. Mivel a dalokat nem szó szerint tanulom, hanem a dallammal és a hangszerekkel párhuzamosan jegyzem meg, a tanulás a dal próbafolyamatának része, így néha csak bízom benne, hogy az a szó jön ki a számon, ami valóban következik.

KULTer.hu: A zenekari elfoglaltságokon túl másban is részt vesztek?

Sok minden alakul és szerveződik a zenekarban, folyamatosan részt veszünk különféle programokban. Nemrég számoltam össze, és kiderült, hogy egy tucat kisebb-nagyobb projektet csinálunk: dolgozunk együtt nemzeti parkkal, állatvédő egyesülettel, számos társadalmi üggyel foglalkozunk vagy zenekaron túli alkotómunkákban veszünk részt.

KULTer.hu: Mit szóltok a pécsi 30y járathoz?

Eredetileg mi loptuk el egy buszjárat nevét, így nem kényeskedhetünk, ha egy másik buszjárat visszaszerzi azt. A buszok végül igazságot tesznek.

30Y

KULTer.hu: Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve?

Jelenleg folyamatban van az őszi turnénk, december végén zárjuk. A jövő tavasz megint a kluboké, utána meg indulnak a fesztiválok. Az idén novemberi nagy kalandunk a Szentimentálé koncert lesz – ahogyan tavaly is – a Müpa Hangversenytermében.

KULTer.hu: Mi is pontosan ez a Szentimentálé projekt? Mesélnél az előzményeiről?

A Szentimentálé olyan dalrepertoár, amit évente csak egyszer vagy kétszer játszunk a közönség előtt. Ezek a szerzemények sokkal alanyibbak, akusztikusabbak és bensőségesebb hangszerelésűek, mint ahogy a koncerteken hallhatók. Az esemény különlegességét és játékosságát az adja, hogy a Symphonic Brass Quintett fúvósaival gondoljuk újra a dalokat. Izgalmas zenei vállalkozásnak ígérkezik, hiszen a kvintett által a zenélés új, kreatív szabadsága érvényesülhet majd. Valamikor 2004 táján írtam az első Szentimentálé dalokat, és egy darabig a Művészetek Völgyében adtunk ilyen koncerteket. A Szentimentálé olyan dolog, ami megmutatja, hogy a dolgoknak, amiket létrehozol, saját ereje van.

KULTer.hu: Milyen távlati terveitek vannak a zenekarral kapcsolatban?

A 30Y zenekar az életünk szükségszerű része, tele vagyunk alkotóenergiával. Ez a garanciája annak, hogy lesznek még közös kreatív kalandjaink együtt. Kérdés, hogy a világról való megfogalmazásaink mikor és hogyan állnak majd össze egy egésszé. Ez lehet egy dal vagy egy lemez, majd alakul. Barátok, ismerősök régi kérése, hogy csináljunk egy lemezt a Szentimentálé programból – és most már mi is egyre inkább idejét érezzük ennek.

A fotók a zenekar hivatalos oldaláról származnak, illetve Taragyia Tomiszláv felvételei.

Szántó Renáta

szerző: Szántó Renáta
honlap e-mail
Szántó Renáta 1989-ben született, Ajkán él, egyetemista, újságíró. Miután a veszprémi Pannon Egyetemen befejezte szabad bölcsész BA szakos tanulmányait, a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány MA szakos hallgatója lett. Tudósításokat, riportokat, könyvrecenziókat a Napló hasábjain publikált.

KULTprogramok

<< 2019. jún. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum