KULTer.hu - A meztelenség esztétikája
17610
post-template-default,single,single-post,postid-17610,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A meztelenség esztétikája

A szépség vonalai – Aktok az Antal–Lusztig-gyűjteményben

Vaszary János: Ádám és ÉvaA meztelenség az, amit valamennyien birtoklunk, színrevitelére azonban mégis vegyes érzésekkel tekintünk. Ábrázolása mindig kicsit a hangosfilmek megjelenésére emlékeztet, mivel csak a hangosfilm adhatott mélyebb jelentéstartalmat a csendnek. Az Antal–Lusztig-gyűjtemény akt szekciójából a debreceni Modemben állítottak ki válogatást.

A meztelenség igazán akkor válhatott a vágyakozás, a bensőségesség vagy a védtelenség, kiszolgáltatottság „megtestesítőjévé”, amikor emberré válásunk hajnalán nekiláttunk, hogy befedjük testünket a hideg vagy a különböző élősködők ellen védekezve, esetleg valamely kezdetleges szégyenérzetből kifolyólag. Ahogyan a kiállítás ismertetője is írja, az akt kétségtelenül egyike a legsokoldalúbb és legkiterjedtebb hagyománnyal rendelkező képzőművészeti műfajoknak.

Az aktfotózás lényege annak bemutatása, hogy a modell testén hogyan „viselkednek” a fények. Ez utat nyithat nekünk a test eltárgyiasulása felé, de mivel A szépség vonalai című kiállítás célja nem ez – csupán két fotóművész mestermunkája kapott helyet a tárlaton – a továbbiakban nem is foglalkoznék ezzel. A tárlat arra vállalkozik, hogy átfogó képet adjon a XX. századi magyar aktokról. Ennek vitathatatlan előnyei mellett azonban hátránya is van, mégpedig a kortárs darabok hiánya.

Ámos Imre: Tanulmányrajz

A kiállítás – számomra – kétségkívül legizgalmasabb része a tanulmányrajzok bemutatója volt. Például a tragikusan korán elhunyt Ámos Imre munkái a harmincas, negyvenes évekből. Dacára annak, hogy „csupán” vázlatok, talán ezek ragadják meg legjobban az akt eredeti lényegét, a pillanatnyi intimitást, az ellesett mozdulatot. Független és őszinte művek. Ezen a tárlaton döbbentem rá, hogy a meztelenség ábrázolása a fent említetteken kívül mi mindenre alkalmas még.

Vaszary János Ádám és Éva című – 1900 körül készült – festménye a bűnbeesésnek állít emléket. Derkovits Gyula Hazatérő családja (1920-as évek közepe) nem klasszikus értelemben vett aktkép. Csupán a karon ülő gyermek meztelen és a család ábrázolása, a sötét színek dominanciája teszi ezt az aktfestményt a nyomor és kiszolgáltatottság „himnuszává”. Napszámosok, akik az egész napos lélektipró munkából térnek haza, gyermeküknek mégsem tudnak öltözetet biztosítani. Sokkal derűsebbnek mondható Czigány Dezső Akt a szabadban című alkotása 1905-ből. Egy fiatal női alakot látunk a vásznon, amint a természet lágy ölén tűnődik. Vidám színek, erdei környezet az ember eredeti állapotát mutatják be, egy bűn és szenvedés nélküli világot.

Czigány Dezső: Akt tájban

Ha a szenvedésnél tartunk, említsük meg Mattis Teutsch János Együtt című képét 1944-ből. A festmény két férfit ábrázol, amint egymás mellett állnak. 1944-ben javában tombolt a második világháború, s ennek fényében a kép értelmezési tartománya jócskán kibővül. Ha a meztelenséget mint „egyenruhát” tekintjük, lehet ez az uniformizált társadalmi berendezkedések elleni kiáltvány. De a képen szereplő alakok lehetnének akár a koncentrációs táborok szörnyűségeit megélt foglyok is. Frank Frigyes Extázis című munkáját (1955) nagyon nehéz lenne szépnek mondani. Sötét tónusú, ideges ecsetvonásokkal felvitt festmény, melynek a központi eleme nem is annyira az akt maga, mint a nő testét körülölelő vörös szalag.

A szépség vonala

Az extázis testen kívüli élmény, s mint ilyen egyaránt kínál szabadságot úgy a testi, mint a szellemi kötöttségek alól. Ezt a talán félelemmel vegyes, mégis felszabadult érzést kiválóan adja vissza a festmény. Vajda Lajos Kopasz lány című szénrajza (1934) egyszerűsége ellenére is gondolkodóba ejti a nézőt. Ha aktképet nézünk, mindig tudjuk, hogy a modell melyik nem képviselői közé tartozik. Ez az alkotás, mely több ponton mutat rokonságot a már említett tanulmányrajzokkal, abban egyedi, hogy a cím elolvasása nélkül bizony nem tudjuk egyértelműen megmondani, nőről vagy férfiról van-e szó. Semmi báj nem mutatkozik, ami nővé, és semmi erőteljesség, ami férfivá tenné.

Azonban amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az akt, amint intimitást közvetít, ugyanannyira hangsúlyozza az anonimitást is. Aki szeretne felfedezni egy új testértelmezést, és találkozni a legnagyobb XX. századi magyar mesterekkel, ne hezitáljon felkeresni a Modem tárlatát.

A szépség vonalai – aktok az Antal – Lusztig-gyűjteményben című kiállítás 2012. február 26-ig tekinthető meg Debrecenben, a Modemben.

Laskai Zoltán

szerző: Laskai Zoltán
honlap e-mail
Laskai Zoltán 1986-ban született. A Debreceni Egyetem esztétika szakos hallgatója. Jelenleg egy állami cégnél dolgozik. Érdeklődése középpontjában a beat-nemzedék irodalma áll. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum