KULTer.hu - Ádámkosztüm másképp
18779
post-template-default,single,single-post,postid-18779,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ádámkosztüm másképp

Beszélgetés Mezei Gáborral függelék. című kötetéről

Mezei GáborIdén januárban jelent meg a L”Harmattan Kiadó Gyémánttengely című sorozatának nyolcadik darabjaként Mezei Gábor első, függelék. című verseskötete. A mű központi alakja, a Teremtés könyvének Ádámja az azonosulás lehetőségét felkínálva teremtődik meg a kötet 53 oldalán keresztül. A szövegtestbe zárt Ádám „felszabadítása” elmélyült befogadást követel meg, a 2012. február 27-én Debrecenben megrendezett felolvasóesten erre Herczeg Ákos kritikus tett értelmezői javaslatot.

A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtára szolgált helyszínéül a felolvasó és bemutató estnek, ahol a jelentős érdeklődést az is igazolta, hogy egyetlen szék sem maradt üresen. Az est megnyitása egyfajta helyzetfelvázolás volt; Herczeg Ákos kiválóan érzékeltette az elsőkötetes szerzők bemutatásának nehézségét, mivel az alkotói pálya kezdetén minden szónak nagy szerepe, súlya van. A moderátor ezt a korántsem könnyű feladatot felvállalva kezdett hozzá a kötet feltárásához, a költő bemutatásához.

Mezei Gábor 1982-ben Gyöngyösön született, Miskolcon nőtt fel, aztán Debrecenben tanult, jelenleg pedig Budapesten él. Az ELTE PhD-hallgatója, 2004 óta folyamatosan jelennek meg versei. Megtudtuk, hogy Mezei Gábor könyvével több szempontból is újító szellemi termék került a könyvpiacra. A Teremtés könyvének története eddig nem igazán szolgált egy verseskötet főtémájául. Ezen kívül a kötet formailag is egyedülálló, mivel az egész mű szokatlan módon egy függelék (olyan adatok gyűjteménye, amelyet nem építenek a dokumentumtörzsbe, hanem a főszöveg után ABC sorrendben közölnek) tördelésének jellegzetes formáját követi.  Herczeg Ákos felhívta figyelmünket a fülszöveg szokatlanságára is. Állítása szerint az alkotók első kötetének paratextusai mindig egyfajta kedvcsinálóként funkcionálnak, és rendkívül érdekes, hogy Mezeinél ez nem így van. A függelék. fülszövege ugyanis már arra a szaggatott nyelvezetre kívánja ráhangolni az olvasót, amely az egész köteten uralkodik.

Herczeg Ákos és Mezei Gábor

A bevezető után Mezei Gábor igazi költőként, verseinek (árva.; báb.; jelen.) életre keltésével szólalt meg legelőször. Majd a moderátor kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a függelék. cím több mindenre is utal. Ahogyan egy függelék sohasem lehet befejezett, úgy a teremtés, maga az írás sem hozhat létre kész, befejezett művet. A kötet borítója, Michelangelo Vázlat Ádámhoz címűfreskójának részleteis erre utal azáltal, hogy nem tudjuk megmondani egyértelműen, a freskó éppen készül vagy romlás közben látható, vagyis eltűnőben van. Ez a fajta határtalanság, meghatározhatatlanság, befejezetlenség kihat az egész kötetre. A függelék-koncepció két külső rendezői elvet von maga után: a leszűkített lapszélen és az ABC sorrendben való közlést, ami az alapvetően narratív versek szaggatottságát erősíti.

Mezei Gábor függelék. című kötetének közönsége

A fülszöveg első mondata („Függelék egy apokrifhez jelzi a kötet hagyományos bibliai történettől való eltávolodását, a Teremtés könyvének egyedi, nem kanonikus olvasatát, annak egyfajta átkontextualizálását. Mezei Gábor azt is hangsúlyozta, hogy a kötet kiindulópontja, ötletforrása elsősorban Ádám szentimentalizmust nélkülöző magányossága volt, mivel rendkívüli izgalmakat látott abban, hogy hogyan születhet líra efféle érzékenység nélkül. A kiindulópont viszont szerepét vesztette, amikor Ádám mint végpont a versekben korpusszá alakult.

Mezei Gábor felolvasta lárva. című versét is, amely azért érdemel külön figyelmet, mivel ebben a műben találkozik legerősebben a bibliai és a modern világ (a vers elsőként a KULTer.hu-n jelent meg,  ide kattintva olvasható a szerk.). A kétféle eszközkészlet, értelmezői távlat kereszteződése, továbbá cím és főszöveg sajátos viszonya miatt a Biblia és a függelék. közötti hierarchiára volt kíváncsi Herczeg Ákos. Mezei nem tudott és nem is akart sorrendet felállítani. Az eldöntetlen kérdésre eldöntetlenség a válasz.

Mezei Gábor dedikál

Az irodalomban rendkívül izgalmas az alkotók nyelvhasználatának egymásra hatása. Ez a hatásmechanizmus Herczeget is foglalkoztatta, miután nem tudott rájönni, hogy kit is fedezhetne fel inspirálóként a szövegek mögött. A költő érdekes módon nem költőket kezdett sorolni, csupán egy prózaírót említett, még pedig az osztrák Thomas Bernhardot.

Mezei Gábor ugyanúgy fejezte be az estet, ahogyan elkezdte; verseket olvasott fel. A pete.; szűz.; üvegtest. című versei méltó zárásai voltak az estnek. És milyen érdekes, ahogy a kezdő- és végpont összecsúszott Ádám alakjában, úgy az est kezdete és vége is hamar összefolyt.

Mezei Gábor függelék. című kötetének bemutatója, Debrecen, Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének könyvtára, 2012. február 27.

A fotókat Áfra János készítette.

Herczeg-Szép Szilvia

szerző: Herczeg-Szép Szilvia
honlap e-mail
Herczeg-Szép Szilvia 1989-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának hallgatója, az Alföld folyóirat szerkesztőségi asszisztense. Kritikái, tanulmányai, tudósításai az Alföldben, a KULTer.hu-n, A Vörös Postakocsin, a KuK.hu-n és a Szkholionban jelentek meg.

KULTprogramok

<< 2019. aug. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum