KULTer.hu - Betűből mozgókép
19464
post-template-default,single,single-post,postid-19464,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Betűből mozgókép

KönyvFilm bemutató: Levelek az Árnyékvilágból

zLaborHogyan népszerűsítsük az olvasást? Milyen a könyvek helyzete ma Magyarországon? Hogyan kapcsolódhat az írott szöveg más médiumokhoz? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó csütörtökön a frissen megnyílt Akvárium Klubban, ahol Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című, a Magvetőnél megjelent regényével és a hozzá készült könyvfilmmel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A könyv egy 19. századi magyar orvos leveleit tartalmazza, amelyek egy régi parókia fölújításakor kerültek napvilágra, majd pedig Alt Krisztián jóvoltából a nagyközönség elé. A regényhez könyvfilm is készült, amelyet az est során többször is levetítettek. A közel negyven perces csúszás elsősorban a beszélgetések rovására ment, ami igazán kár, mivel különleges, a magyar irodalomban egyedülálló jelenségről van szó; a gazdag program azonban némileg kárpótolt az idő hiányáért.

KönyvFilm bemutató az Akvárium Klubban

Elsőként Bene Bálint, a filmet készítő zLabor munkatársa tartott előadást a könyvfilm műfajáról, a könyvpiac reklámtechnikáiról, a terjesztés szerepéről. Megállapítása szerint ma azért különlegesen nehéz az olvasóközönség elérése, mert az internet nyújtotta információs és kulturális túlkínálat miatt nem könnyű kitűnni a tömegből. Az irodalomnak egyéb csatornákon keresztül kell hirdetnie magát – olyan eszközöket kell igénybe vennie, amelyeket az emberek többsége is nap mint nap használ.

KönyvFilm az Akvárium Klubban

Ennek egyik leghatásosabb módja lehet a könyvfilm: rövid, tömör ismertető, amely bemutathatja a könyv tartalmát, utánozhatja a hangulatát, fölkeltheti a feszültséget – lényege tehát, hogy érdeklődést keltsen a mű iránt. A külföldön már egyre terjedő műfaj (amelyre néhány példát is láthattunk) játékfilmes eszközökkel, gyakran interneten, a közönség által továbbított vírusvideóként terjed. Noha itthon jelenleg kevés pénz jut az ehhez hasonló költséges megoldásokra, igény lenne rá mind a szerzők, mind a kiadók, illetve az olvasók oldaláról. Önmagában természetesen a könyvfilm sem képes csodákra: a hirdetési stratégiának része kell, hogy legyen az aktív kampány, valamint a rendelkezésre álló csatornák minél szélesebb körű fölhasználása. Hogy ne csupán külföldi példákat lássunk, az előadás után levetítették a regényből készült, mintegy kétperces könyvfilmet. Noha az alacsony költségvetés kétségkívül érződött, végeredményben jól összerakott, igényes, izgalmas alkotást láthattunk, amely nem árult el túl sokat, és kétségkívül meghozta az olvasási kedvet.

KönyvFilm bemutatós kerekasztal-beszélgetés

A vetítést követően Juhász Anna, Karafiáth Orsolya, Balogh Endre és Fabricius Gábor folytattak kerekasztal-beszélgetést Hercsel Adél moderálásával az irodalom és a kultúra népszerűsítéséről, ezen belül a könyvfilm lehetőségeiről. A vendégek egybehangzó véleménye szerint igen fontos, hogy az irodalmat más művészeti ágakkal is kapcsolatba hozzák; Juhász Anna példaként hozta föl a Hadik Kávéház estjeit, amelyek egy-egy adott téma köré szerveződnek, s igyekeznek minél szélesebb körből vendégeket hívni: színészeket, énekeseket, képzőművészeket és – természetesen – írókat.

Egy másik program, az Olvass, haver! a népszerű irodalom fogyasztóit próbálja megszólítani: a havonta megrendezett találkozók keretében minden tag hoz egy-egy sort, verset, regényt, amely megérintette őt – így kerülhet egymás mellé klasszikus és lektűr, tágítva a látókört, egyúttal szélesítve az érdeklődést.

Karafiáth Orsolya és Juhász Anna - KönyvFilm bemutató

Karafiáth Orsolya, aki szintén részt vett a legutóbbi Hadik-esten, egyetértett a társművészetek kapcsán megfogalmazottakkal, és hozzátette, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a közvetítésre és a tálalásra. A legfiatalabb nemzedéknek már nem az irodalom jelenti a par excellence kikapcsolódást; figyelmi terjedelme kisebb, nehezebb őket lekötni. A tévé és az internet jelenléte miatt különösen fontos a vizualitás szerepe, amit a Balogh Endre szerkesztette, megújult Prae, valamint online változata, a Prae.hu is igazol. Mivel a Prae szerkesztőgárdája nem akart lemondani a tudományos tartalomról, tekintetbe kellett venniük a konkurens irodalmi folyóiratokat is, megnézni, miben tudnának többet nyújtani. A gazdag vizualitás magazinszerű jelleget kölcsönöz a lapnak, anélkül azonban, hogy a kultúraközvetítés bulvár változata felé terelné a tartalmat – a népszerűséget a folyamatosan emelkedő eladási szám is jelzi.

Fabricius Gábor megerősítette a vizuális média szerepét, noha ő elsősorban a mozgóképet, ezen belül is a reklámfilmet emelte ki mint elsődleges figyelemfölkeltő eszközt. A tömeg választását nagyban befolyásolja a reklám – ez pedig különösen fontos a könyvnél, ahol a piaci tér jóval kisebb, mint egy film esetében, így aktívan meg kell keresni a fogyasztókat, terelni kell a figyelmüket. Ehhez azonban az kell, hogy ismerjék a közönséget: tudják, mi érdekli őket, mire figyelnek oda. Ha a megfelelő erőforrások rendelkezésre állnak, akár olyan kreatív megoldások is születhetnek, mint az orvoskrimiket író Robin Cook „webizódjai”, amelyek a könyvfilm korai példái közé tartoznak. A Levelek az árnyékvilágból egyöntetű tetszéssel fogadtatott: hatásos, frappáns megoldásnak tartották, amely képes lesz a közönség nagy részét megszólítani.

Ehhez természetesen szükséges, hogy az alapanyagul szolgáló regény jó legyen. Erről folytatott vitát az est utolsó részében Király Levente, Csobánka Zsuzsa és Bajtai András. Király elmondása szerint a könyvfilm ötletével a zLabor kereste meg őket, az eredménnyel pedig mindannyian nagyon elégedettek voltak. Bajtai a könyvet nem ismerő, naiv néző szempontjából kísérelte meg elemezni a filmet; véleménye szerint mind a filmnyelv, mind az operatőri munka, a kosztümök, a hangulat fölkeltése ragyogóan sikerült, és kétségtelenül eléri célját. Egy jelenet kapcsán szóba kerültek különféle Ördögűző– és Csáth Géza-áthallások; ez utóbbiak elsősorban a részletes orvosi esetleírásokban találhatók meg. Ahogyan azt Király Levente kiemelte, a 19. század volt az orvostudomány első fénykora, így a regényben szereplő kuruzslók, azoknak az orvoslással való kapcsolata ma is aktuális téma lehet – különösen, hogy az ősi népi gyógyászat kultúrája, képviselőivel együtt, mára már kiveszőfélben van.

KönyvFilm bemutató az Akvárium Klubban - közönség, előtérben Balogh Endrével

Mindez azonban háttérbe szorult, amint a beszélgetők a történetvezetést hozták szóba – amelynek során fölváltva dicsérték a könyvet. A nem túl hosszú – 260 oldalas – történet végig feszes, lendületes; a szerző remek történetmesélő képességgel bír, és képes arra, hogy az olvasót magával ragadja az általa megjelenített világba – ami, lássuk be, bizonyos mértékig mindannyiunknak fontos. Az archaizáló nyelvezet (amelyet, kényelmes megoldásként, lábjegyzetek magyaráznak) elegánsan és konzekvensen van végigvezetve, így nem mutatványnak hat, hanem az olvasásélményt gazdagítja.

Csobánka Zsuzsa kiemelte a gótikus, misztikus atmoszférát, a természetfölötti, okkult témát, amely szerinte a tizenéveseket is képes megszólítani, olyannyira, hogy – hasonlóan Poe írásaihoz – a veretes nyelvezetet sem bánják. A horror és hozzá kapcsolódóan a testiség (body horror) megjelenítése a regény egyértelmű erősségei közé tartozik, legyen szó egy szemműtét naturalisztikus leírásáról, formalinba áztatott mutáns szervezetekről vagy a főhős és az általa vizsgált nő szerelmi viszonyáról.

A Levelek az árnyékvilágból tehát, ahogyan azt Bajtai megállapította, számos szubzsánert ötvöz elegánsan, a hangsúlyt az izgalmasságra helyezve – amelynek egy valóban érdekes, az olvasóközönséget könnyedén megragadó történet lett az eredménye. Reméljük, hogy a könyvfilmmel egybekötve minél szélesebb rétegeket tud megszólítani, és idővel visszatéríteni az irodalomhoz, az olvasáshoz. Annyi bizonyos, hogy az estre összegyűlteket nem kellett sokat biztatni: az asztalokra kirakott példányokból számos elfogyott, ahogyan a program végén kínált pogácsából és borból is.

KönyvFilm bemutató: Levelek az Árnyékvilágból, Budapest, Akvárium Klub, 2012. március 22.

A képek forrása: a KönyvFilm facebook oldala.

Evellei Kata

szerző: Evellei Kata
honlap e-mail
Evellei Kata 1988-ban született Budapesten. Verset és prózát ír; első szövegei a Szintézisben című antológiában jelentek meg 2006-ban. Jelenleg az ELTE BTK hallgatója magyar nyelv és irodalom, valamint irodalom- és kultúratudomány szakon. Rendszeresen publikál szépirodalmat és kritikát az Apokrif című folyóiratban, valamint a FÉLOnlineon; írásai ezenkívül a 2000, a Műhely, valamint a Napút című folyóiratokban olvashatók. Első verseskötete Álombunker címen jelent meg 2013-ban, a PRAE.HU-Palimpszeszt Kiadónál.

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum