KULTer.hu - Elöl járó beszéd
18753
post-template-default,single,single-post,postid-18753,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Elöl járó beszéd

Az ékesszólásról

Jobbra Málik Roland és balra Nyilas Atilla (Pilisborosjenő, 2008) Fotó: Mester ZsuzsaElőreláthatólag mintegy három éven keresztül heti rendszerességgel közöljük Nyilas Atilla Az ékesszólásról című kötettervének egységeit 2012. március 5-től a KULTer.hu-n. Hetente hét „verstételt” – hogy az ő fogalmát használjuk erre a szerkesztőségünk által izgalmasnak tartott versformára. Alább a szerző köszöntő sorait adjuk közre.

Tisztelt Olvasó, Tisztelt Hallgató!

Nagy fába vágtam a fejszémet. Három éven keresztül napi egy ötsoros versszakot készülök közölni Az ékesszólásról című művem elképzelhető anyagából. Lehetőség szerint végig itt, a KULTer.hu portálon, heti rendszerességű frissítéssel. A vállalkozás indulásának szimbolikus dátuma március elseje, így a hetes szériák folyama előtt kezdésként öt tétel szerepel. És ha úgy lesz, amint itt írva van, majd zárlatként is, a 2015. február végi ötös fogat. Az egész sorozat valószínűleg nagyobb csoportokra, úgynevezett „körökre” fog tagolódni. De mindezeket nem ígérem. Így ötvenhez közeledőben talán jobban tudja már az ember, mennyire nem szabadna semmit. Pláne ha írásról van szó. Meg az ötvenről, amikorra terveim szerint az itt formálódó művem már elkészülvén, könyvként is megjelenne.

A költészet szenvedélyes szerelmem. De megvallom, a verseket mostanában mintha kicsit unnám. Persze nem egyformán, és nem mindet. Az itt következők azonban nem versek, én legalábbis nem tekintem egységeit önmagukban annak. Csak egy lehetséges költemény építőköveinek, egy kompozíció pilléreinek. Verstételeknek hívom őket. Meghaladni velük a magyar haiku általam többnyire üresnek hallott rövidségét, ám elkerülni a verssé formálás terjedelmi modorosságát – talán ez vezetett el az ötsoros formához (még ha törekvésem meddő maradt is). Szeretek olyat írni, amit szeretek olvasni, és ezeket írni, többüket olvasni. És Málik Roland szintén szerette egyes darabjait és a sorozatot magát. Bennem meg eszméje összekapcsolódott az ő bátor közvetlenségével. Ezért is, másért is munkámat Málik Roland emlékének ajánlom.

Jobbra Málik Roland és balra Nyilas Atilla (Pilisborosjenő, 2008) Fotó: Mester Zsuzsa

Van egy hasonlóan tudományoskodó címmel ellátott kompozícióm, A természetről, valamiképpen annak is a folytatása Az ékesszólásról. Ez utóbbi anyagát 2004-ben kezdtem összeállítani, tételét 2007-ben, versszak-csoportját 2009-ben közöltem először. E sorozat jelképes kezdőnapjáig Az ékesszólásról címmel hét kisebb összeállításom jelent meg, és várható még néhányé korábbi küldeményeimből, ám azoktól és reklámcélú szemelvényektől eltekintve, ha a keretfeltételek nem változnak közben, a hároméves futamidő alatt a KULTer.hu lesz szándékom szerint e munkám kizárólagos fóruma. A szövegösszefüggések, az elrendezés nóvumai, a teljesség igénye miatt már közölt egységek is sorra kerülnek majd, a korábbi megjelenés tényét jegyzetekben készülöm jelölni, s ugyancsak ott bizonyos tételek idézetességét, forrását.

Köszönetet mondok néhány hozzám közel álló költőnek a darabok tesztelése során nyújtott baráti segítségért, amire a későbbiekben is számítok, e portál szerkesztőinek sorozatom befogadásáért, gondozásáért, a közbenjárónak s a támogatónak az erkölcsi és anyagi támogatásáért. Ám ha valamely tétel politikai nézetemnek is hangot ad, az sem a fórum szerkesztőinek, sem a sorozat szponzorának nem állásfoglalása, kizárólag a sajátomé. Ha minden igaz, itt kommentelhető leszek, és várok is véleményeket, hozzászólásokat. Hanem hogy válaszolni, reagálni fogok-e valamelyikre, azt egyelőre nem tudom.

Amúgy meg mit is mondhatnék én a népnek az ő nyelvén való ékesszólásról magamagán? Ajjaj, lehet, hogy rossz a cím.

(A sorozat első verstételei ide kattintva olvashatók.)

Nyilas Atilla

szerző: Nyilas Atilla
honlap e-mail
Nyilas Atilla 1965-ben született Budapesten, jelenleg is ott él, költő. Legutóbbi kötetei: Egynyári jegyzetek – 2006–2008 (Napkút Kiadó, 2010); Szerelemgyermek (Szoba Kiadó, 2010). Az ékesszólásról írásához 2014–15-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjában részesül.

2 archív hozzászólás