KULTer.hu - Út, emelkedővel
19266
post-template-default,single,single-post,postid-19266,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Út, emelkedővel

Krajcsovics Éva: Érintés

Krajcsovics Éva: EmelkedőKrajcsovics Éva kiállításának címe: Érintés. Megérinteni valamit és valakit, ujjal vagy ujj nélkül, akár tekintettel, mindig különös érzéssel tölti el az embert. Az érintés lehet kölcsönös, vagy egyoldalú, szándékolt vagy véletlen, tudatos vagy akaratlan, irányulhat tárgyra, élőlényre, de mindenképpen reflexív tulajdonsággal bír, hatni akar, sőt a megismerés, a tapasztalat alapvető forrása lehet.

Krajcsovics Éva festményei áttetszők, a formák csak átderengenek vásznairól. Szoktatni kell szemünket, hogy felismerjük, mit is látunk. Mintha szürkületben néznénk a távolba, amely azonban egyáltalán nem szürke. A festményeken megjelenő grafitszürke, kékesszürke, olivazöld, rozsdásbarna a fehér árnyalataival eltüntetik és egyszersmind ki is emelik a ruhadarabokat (Köntös, T-shirt, Ruha, Kendő), az utunkba akadó akadályokat (Emelkedő), vagy anyagokat, finom rajzolatú mintákat (Hamu, Lepel, Fehér függöny). Szemünk által homályosan, tejüvegen át szemlélt világ ez, a hozzánk köthető tárgyakkal, csak rájuk koncentrálunk, ezzel lényegük, hasznosságuk válik láthatóvá. A fehér kiemel, a szürkeség látszólag beolvaszt, de a kontúrok élesek maradnak azért. Bepólyált világot látunk, mintha egy kórház fehér falai között járnánk, csak a klór, az altató szaga hiányzik, és fény sincs. A köntösben megmozdul a test, a lepelben a halott, de nem látunk emberi figurát egyik festményen sem.

Krajcsovics Éva: Felülnézet

Az anyagtalanság uralkodik, lebegünk, sejtelmekkel telik meg szívünk, gyermeki álmaink jönnek elő: azok az idők sejlenek fel, amikor sok mindent nem tudtunk még, csak sejtéseink voltak. Ez a sejtés hatja át a kiállítást, az érintés bizonyosságával és bizonytalanságával, mert bizonyosak lehetünk benne, hogy van valaki a függöny mögött, a hamu mögött, a ruhában. Meséket hallgatunk, hamupipőkét látjuk, hogyan megy fel a lépcsőn, hogy ragad szurokba az üvegcipője. Valahová tartunk. Akár a képek. Négyesével a világostól a sötétebb színek világába: egy út ez, emelkedővel. A változatok valahova emelnek, visznek, és mi hagyjuk, hogy vigyenek, legyen az t-shirt, vagy függöny. A fény takarja el a tárgyat, és nem az árnyék, amely engedi látni elmosódott vonalait. Testetlenné válva ébredünk rá, hogy van testünk. Ruhák fedik, lepedőbe csavarják, és idővel majd hamuvá válik. Elválunk önmagunktól, a tárgyaktól, ám ők tovább őriznek bennünket, az érintésünket. Egyneműek a képek, a formák ismétlődnek, bár más a megjelenésük, a technika azonos, van bennük valami falanszteres, könnyen felismerhető azonosság. Bár ha arra gondolok, Váli Tibor műtermét festi ezer formában, akkor az egyneműség nem hordoz fáradtságot, meguntságot, könnyen kiismerhetőséget, mert a megoldások egyediek, a festő arcát, tekintetét, érintését látjuk, sorozatban. Krajcsovics Éváét.

Krajcsovics Éva Érintés című tárlata 2012. március 23-ig tekinthető meg Budapesten, a Karinthy Szalonban.

Kölüs Lajos

szerző: Kölüs Lajos
honlap e-mail
Kölüs Lajos közgazdász (1975), szociológus (1980). 2008-ban elvégezte a Magyar Író Akadémia szépíró mesterkurzusát. Verset (Magyar Napló, Parnasszus, Ring Magazin, Kalligram, Irodalmi Centrifuga) és prózát (Új dimenziók antológia) ír, tagja az Erlin Páholynak (mentor: Kukorelly Endre) és a FILTER csoportnak (mentor: Turczi István). Önálló verskötete Mustármag és levendula címmel 2011-ben jelent meg a Parnasszus Kiadónál. Képzőművészeti írásai az Irodalmi Jelen és az Irodalmi Centrifuga online felületén olvashatók.