KULTer.hu - Műhelyélet – újratöltve
20400
post-template-default,single,single-post,postid-20400,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Műhelyélet – újratöltve

I. KULTműhelyek Országos Konferenciája – 2. nap

A babzsáklakók fülelnekA KULTműhelyek Országos Konferenciájának szombati programsorozata az előző naphoz hasonlóan az ország felsőoktatási intézményeinek szakmai műhelyeit szólaltatta meg előadások, felolvasások és kerekasztal-beszélgetések formájában.

Szombat délelőtt a MODEM harmadik emeleti multimédia termében már egy összeszokott, familiáris közösséggel találkozhattunk. A tizenegy órakor kezdődő Információszerveződés lapon és weblapon című szekció oldott hangvétele tovább erősítette az otthonosság érzetét. Az egyes folyóiratok, magazinok szerkesztőinek, szerzőinek prezentációja a pénteki nap releváns kérdésfeltevéseihez kapcsolódott: az offline és online kiadványok egymás mellett éléséről, egymásra hatásáról, a fennmaradás és működés feltételeiről, valamint magáról a műhelymunkáról volt szó.

Reichert Gábor (az Apokrif Online szerkesztője, ELTE) a papíralapú és webes formában megjelenő Apokrif „kétarcúságát” kiemelve elemezte a lap legitimációját biztosító legfontosabb szerkesztői feladatokat. Az egyetemi műhely (már a korábbi előadásokban is felmerült) kategóriája és az országos (el)ismertség problémája szintén lényegi elemét képezte a beszámolónak, s az azt követő beszélgetésnek (vitának). Mindez a szerkesztői, alkotói csapat összetétele, lokalizáltsága (egyetemi hallgatók, oktatók vagy az egyetem köréből már kilépett pályakezdő/ismert szerzők), valamint a célzott olvasóközönség (a fiatalság vagy széles körben más csoportok mint megszólítottak) tekintetében jelentett érdekes párbeszédfelületet.

Csordás László (DE) az Apokrif, a KULTer.hu és az ÚjNautilus szerzőjeként e három lap online megjelenését elemezte olvasói szemszögből. A hozzáférhetőség, a tájékozódás, a vizuális reprezentáció, illetve a tartalom alapján végzett vizsgálat több értékes pontra, tulajdonságra, s egyben még kiaknázatlan lehetőségre is felhívta a figyelmet, valamint a kommentelés kérdéskörét (igényét vagy épp szükségtelenségét) is beemelte a diskurzusba.

Braun Barna audiovizuális prezentációja

Braun Barna (a FÉLonline főszerkesztője, ELTE) igen érdekfeszítő prezentációja az aktuális s a későbbi dialógusokat is vélhetően nagyban meghatározó problémával, a webes médium olvashatóságával foglalkozott. Szöveg és weblap, weblap és szöveg viszonyát taglalva tárta fel az online módon hozzáférhető oldalak, felületek létrejöttének számos háttérfolyamatát, szabályát, értelmezést követelő jellegét. Az előadás egy olyan nyelv és interpretációs kód szükségéről szólt, amely által valóban olvashatóvá válhat egy webes szöveg, folyóirat.

Veress Dani (az Apokrif képszerkesztője, ELTE) a vizualitás, a képi megjelenés horizontjából elemezte a nyomtatott orgánumokat és online lapokat, melynek kapcsán a presztízs témaköre is előkerült. Veress Dani a webes oldalak címeinek, betű- és képhasználatának, galériájának elemzésével, az olvasói és szerkesztői elvárások mérlegelésével egy az adott folyóiratra jellemző arculat kialakításának igényét hangsúlyozva lépett fel.

Veress Dani eligazít az online lapok vizuális sűrűjében

Mácsadi Anni (a Trubadúr Magazin szerkesztője, PTE) elméleti és gyakorlati példákon keresztül prezentálta a gerillamarketing relevanciáját (flashmob videók, performanszok) a webes oldalak, lapok, események reklámozásának tekintetében, tovább tágítva a felhívás és megismertetés lehetőségeinek horizontját. Előadása (az aktuális piaci trendekhez kapcsolódva) a jelenlét és hatás eléréséhez adott hasznos fogódzókat, kreatív ötleteket.

A programsorozat következő eleme a Műhelyek régen és most: a következő generáció kulturális dilemmáiról című kerekasztal-beszélgetés volt, melynek résztvevői Fodor Péter (az Alföld Stúdió vezetője, DE), Fráter Zoltán (az Apokrif spiritus rectora, ELTE), valamint Hörcher Ferenc (a Kultúra és Kritika szerkesztője, szerzője, PPKE) voltak. A beszélgetést Lapis József moderálta, aki a műhelyek létrejöttéről, azoknak a kapcsolódó sajtóorgánumokkal való viszonyáról, illetőleg a meghívott beszélgetőpartnereknek a műhelyben betöltött szerepéről kérdezett. Elsőként Fodor Péter szólalt meg, aki 1998-tól (harmadéves egyetemista korától) tagja az Alföld Stúdiónak, melynek akkori vezetője Szirák Péter volt.

Kerekasztal-beszélgetés műhelyvezetőkkel (balról): Fráter Zoltán, Hörcher Ferenc, Lapis József, Fodor Péter

Az Alföld Stúdió a kilencvenes évek második felétől a tanulmány- és szemlerovat keretében kapcsolódik az Alföldhöz, mely egyfajta funkcióbeli beszűkülésként is érthető. A műhely kötetek, könyvek, illetve más mediális felületek értelmezésével, közös megvitatásával foglalkozik, melynek lényege, hogy több értelmezői szempontra nyitott, nem frontális beszélgetés, alkalom legyen egy könyv, film megvitatására. Ennek alapján a vezetői szerep inkább csak a a kérdésfelvetésre, útbaigazításra, párbeszédfenntartásra vonatkozik.

Fráter Zoltánt Nyerges Gábor Ádám (az Apokrif alapító-főszerkesztője, ELTE) kereste meg mint társalapítót, aki mintegy spiritus rectorként támogatja, kíséri nyomon a szerkesztőség, szerzők munkáját. Fráter Zoltán kiemelte a szerkesztői ülések s beszélgetések személyes természetét, a demokratikus meghatározottságot, valamint az oda-vissza működő tanulási folyamatot. Hörcher Ferenc (aki mint Fráter Zoltán volt diákja, s Cseke Ákos, a KuK főszerkesztőjének volt tanára aposztrofálta magát) a 2008-ban nyilvános szemináriumként megalakuló műhelyet a közös gyakorlat médiumának tartja, ahol a tanulás és alkotás együtt, egyszerre valósulhat meg. A KuK kapcsán fontosnak véli az intézményes háttér (a PPKE katolikus egyetem jellegéből fakadóan) értékhagyományozó és -közvetítő erejét, amely a hierarchikus szerveződést is alappillérnek tartja a műhelyen belül. A cél a tanárok és hallgatók együttgondolkodása, közösségi identitás kialakítása.

Fodor Péter a műhely lényegére, fogalmára vonatkozó kérdésre az önképzés és a „Bildung” kategóriáit hozta szóba, melynek alapvetéseiben mindhárman megegyeztek. A tanulás, a fejlődés, értékközvetítés folyamata mellett hangsúlyozták a műhelyek (az aktuális kultúrpolitikai, oktatáspolitikai helyzetben) védelmet biztosító, részint otthonos voltát (annyiban, hogy az otthonlét érzete a kíváncsiságot, az elvágyódást is magában hordozhatja). A műhelyek, orgánumok pozicionálását mindannyian lényegesnek érezték, hiszen a biztos arculat, identifikáció által válhatnak nyitottá, befogadóvá a hallgatók s egyben az olvasók, a közönség irányába. Az online és offline kettősében mindkét szféra életképességét (kritikai kultúra fejlesztése, értékközvetítés lehetősége) emelték ki: az aktualitást és gyorsaságot, naprakészséget megcélzó feladatvállalás mellett a nyomtatott folyóirat szaktudományos presztízsét. A beszélgetést követő hozzászólások a „Gutenberg-galaxis”, valamint az „olvasás” válságának problematikáját hívták elő. A közönség soraiból felsejlő negatív hangoltsággal szemben a diskurzus résztvevői inkább mediális, hordozóbeli váltást érzékelnek, mintsem a „könyv és olvasás végét”. A hangos könyv, az e-book, a tablet magazin mind olyan közvetítőként jelennek meg, melyek ugyan módosítják az olvasás hogyanját, de létezését nem vonják kétségbe.

Tömegjelenet a (nem éppen) kerek asztal körül (balról): Piller Krisztián, Braun Barna, Sörös Erzsébet Borbála, Papp Sándor, Torma Mária, Bedi Katalin, Jován Katalin

A konferencia záró eseménye a folyóiratszerkesztők kerekasztal-beszélgetése volt, melyet Papp Sándor (a KULTer.hu munkatársa, DE) vezényelt le. A vita szereplői – Bedi Katalin (a KuK főszerkesztője, PPKE), Braun Barna (a FÉLonline főszerkesztője, ELTE), Jován Katalin (a Szkholion olvasószerkesztője, DE), Piller Krisztián (a Trubadúr Magazin főszerkesztője, PTE), Sörös Erzsébet Borbála (a Hapax főszerkesztője, SzTE), valamint Torma Mária (az Apokrif szerkesztője, ELTE) – az offline és online már említett kérdéskörét boncolgatták. A diskurzus során kiemelten a megcélzott szerzői és olvasói bázis (egyetemi hallgatók és fiatalok köre), a visszacsatolás és reflexiók megvalósulása, a kommentelés kérdése, valamint a propagálás, terjesztés, illetőleg a vizuális reprezentáció témája került elő.

A KULTOK első, debütáló rendezvénye a két nap folyamán felmerülő nyelvi, vizuális, módszerbeli, médiumhasználói, illetve az alkotói és befogadói aktusokra vonatkozó felvetések alapján méltán nevezhető hagyományteremtőnek és egyben átörökítő erejűnek. A konferencia azzal, hogy számot vetett a hazai egyetemi kortárs műhelyek munkájával, képes volt igazolni azok jelenlétének és hatásának érvényességét, egyértelműen hangsúlyozva az együttműködés és kölcsönösség szükségességét.

I. KULTműhelyek Országos Konferenciája, Debrecen, MODEM, április 21.

A fotókat Áfra János készítette.

Jován Katalin

szerző: Jován Katalin
honlap e-mail
Jován Katalin 1987-ben született, Debrecenben él. Magyar nyelv és irodalom mesterszakon végzett a Debreceni Egyetemen, jelenleg pedig az Irodalomtudományok Doktori Iskola hallgatója. A Hatvani István Szakkollégium irodalom-, nyelv- és kommunikációtudományi szakcsoportjának vezetője, a Szkholion folyóirat olvasó szerkesztője.

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum