KULTer.hu - Egyenlő esélyek
19917
post-template-default,single,single-post,postid-19917,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Egyenlő esélyek

Fifti-fifti (50/50)

Fifti-fiftiRizikós vállalkozás vicces, szerethető filmet készíteni egy halálos betegségről, mivel az ízléstelen poénok és a helyzet drámaiságához illő, keserédes humor között vékony határvonal húzódik. A Fifti-fifti mégis remekül megtalálta a témához illő arany középutat, hiszen úgy mutatja be egy huszonéves fiú rákkal vívott küzdelmét, hogy közben ügyesen egyensúlyoz a vígjáték és a dráma mezsgyéjén.

Sokan sokféleképpen vitték már filmre a rákos betegek kálváriáját – egyes alkotások szívszorítóan (Édesek és mostohák, Édes november), mások finom iróniával (Bakancslista) vagy humorral (A mennyország kapujában) közelítettek a kórhoz, többségük mégis közhelyes és erőltetett maradt, hiszen maga az ember, a realitás és a természetesség hiányzott belőlük. Jonathan Levine (Majd meghalnak Mandy Lane-ért) legújabb rendezése üdítő újdonságot képvisel a hasonló jellegű filmek között – a rákból felépülő Will Reiser saját tapasztalatai alapján írta meg a Fifti-fifti forgatókönyvét, így egy jólesően hétköznapi és humánus történet született, létező karakterekkel, újszerű megközelítéssel, amit hiteles, sallangoktól mentes színészi játék egészít ki.

Fifti-fifti

Adam (Joseph Gordon-Levitt) kiegyensúlyozott életet él barátnőjével (Bryce Dallas Howard), jól menő cégnél dolgozik, rendszeresen sportol, emellett igyekszik mindenfajta, az egészségre káros szokást elkerülni. Visszatérő hátfájása miatt azonban orvoshoz fordul, a vizsgálatok során pedig rákot diagnosztizálnak nála. Túlélési esélye ötven százalék. Adam elkezd harcolni a kórral, amiben lökött barátja (Seth Rogen), aggódó édesanyja (Anjelica Huston) és egy kezdő, de jó szándékú pszichiáter (Anna Kendrick) más-más módon segítik őt.

A Fifti-fifti legnagyobb előnye, hogy meg tudta tartani Reiser történetének végtelen természetességét és őszinte humorát úgy, hogy közben egy percig sem csinál viccet a halálos betegségből. Komoly témája ellenére is szolid bájt és egyszerűséget sugároz, így képes elhitetni a nézővel, hogy tökéletesen rendjén van a rákot csajozásra használni, vagy éppen füvezni a kemoterápia alatt. Levine mozija életszerű, végletektől mentes alkotás – nincsenek benne túlzó poénok vagy drámai, természetellenes kirohanások, mégsem tűnik unalmasnak, esetleg közhelyesnek a cselekmény alakulása. Nem arra törekszik, hogy hatásvadász képekkel mutassa be a leépülés stádiumait, majd piedesztálra emelje a főszereplőt. Inkább a betegséggel való együttélés megható vagy éppen vicces szituációit helyezi a középpontba.

Fifti-fifti

Jó értelemben vett földhözragadtsága miatt nehéz negatívumot találni az alkotásban, hiszen a téma merész tálalásától eltekintve tartózkodik a túlzásoktól, inkább biztosra megy. Hollywood hatása azonban, ha csak finoman is, de érződik néhány jelenetben, amelyek kevésbé valószerűek, bár azért így is hihetőek maradnak. Nemcsak az Adam és barátnője közti kapcsolat alakulása, hanem a rákos fiú és a pszichológus viszonya is hűen őrzi az álomgyár kötelező sablonjait.

Fifti-fifti

A szereplőgárdára azonban nem lehet panasz. Bár a színészek megszokott, ismerős karakterüket hozzák, játékuk nem erőltetett, inkább nagyon is hiteles, mintha csak egy szomszédról, vagy rokonról lenne szó. Joseph Gordon-Levitt itt is ugyanúgy a lányos anyák álma, mint az 500 nap nyár című filmben. Játéka szerethető és természetes, így Adam karaktere hétköznapisága ellenére sem lesz unalmas. Anjelica Huston remekel az aggódó anya szerepében, Seth Rogen ízléstelen poénoktól sem mentes jelenléte pedig számomra kellemes csalódás volt: kissé idegesítő, ám végtelenül szimpatikus figura, aki, ha furcsa eszközökkel is, de mindig arra törekszik, hogy barátja ne süllyedjen kétségbeesésbe. Anna Kendrick azonban nem tudott érdemben hozzátenni a filmhez – az egyszerre hivatalos és kislányos pszichológus alakja beleolvadt a háttér szürkeségébe.

Nem csak Adam, a Fifti-fifti is egyenlő esélyekkel indult el a nézők előtt – ugyanúgy lehetett volna ízléstelen, felejthető film, mint aranyos, újszerű alkotás. Szerencsére a már említett ötven százalék a különböző hangulatok, érzések adagolásában is megmutatkozott: kacagtunk az Adamnek szervezett kínos „búcsúbulin”, ahol kollégái szinte már temetik, és rendre arról beszélnek, milyen jó volt vele együtt dolgozni; de könnyeztünk, amikor Adam összeomlott, és tehetetlenségében csak üvöltött barátja autójában. Ez a film kulcsa – a rendkívüli arányérzék és finomság, amivel az élet hullámzását, a jó és a rossz váltakozását ábrázolja.

Fifti-fifti (50/50), 2011. Rendezte: Jonathan Levine. Írta: Will Reiser. Főbb szereplők: Joseph Gordon-Levitt, Seth Rogen, Anna Kendrick, Anjelica Huston, Bryce Dallas Howard. Forgalmazó: Forum Hungary.

Kiss Gréta

szerző: Kiss Gréta
honlap e-mail
Kiss Gréta 1991-ben született Debrecenben, a Debreceni Egyetem kommunikáció-és médiatudomány szakán tanul. Érdeklődik az irodalom és a filmek iránt. Jelenleg a Közelkép Hírügynökségnél tölt be gyakornoki pozíciót. Első kritikája a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum