KULTer.hu - Romantikus őszinteség és drámai realizmus
21982
post-template-default,single,single-post,postid-21982,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Romantikus őszinteség és drámai realizmus

A szegedi Ünnepi Könyvhét két képben

Pillanatkép a szegedi Könyvhétről (fotó: Bágyi Zoltán)Savanya István a Kanadában, Calgaryban élő, szegedi származású költő S fénynek háttal című verses, zenés könyvbemutatójára a szegedi Ünnepi Könyvhét keretein belül került sor, éppen. A művészt Bátyi Zoltán újságíró konferálta fel. A könyvhét másik alább megidézett eseményén pedig Mikola Gyöngyi beszélgetett Spiró Györggyel friss esszékötetéről, a Magtárról.

„Így is jó, úgyis jó”

A Reök-palota előtti téren a szeszélyes időjárás ellenére mintegy száz ember hallgatta végig az összeállítást, melyeket Savanya rövid kommentjei kötöttek össze. A könyvhétre felállított színpadon a hangoláskor szemet szúrhatott az öt gitár, mellyel Savanya István érkezett. A programok csúszása és a szemerkélő eső miatt nem is került sor valamennyi hangszer bemutatkozására.

Az előadó 1983 óta él feleségével Kanadában. Bár maga döntött a külföldre költözésről, mégis úgy érzi, ezzel gyökerét veszítette. Csak Kanadában döbbent rá az anyanyelv felbecsülhetetlen értékére, élete paradoxonának tartja, hogy kint angoltanárként, idegen nyelven tanít. Mindmáig ünnep számára egy-egy magyarországi látogatás, fellépés, ahol magyar emberekkel találkozhat.

Savanya István

Savanya a dal műfaját tartja a legalkalmasabbnak a versfaragásra. Mint mondja, vers és zene elválaszthatatlanok egymástól, elég, ha arra gondolunk, hogy a világ legfontosabb magyar verse, a Himnusz is így működik.

Az első dal, a Papírforgó egy kortalan felnőtt-gyermekvers, mely egy a múltba visszatekintő férfi gondolatait tükrözi: „Mit is hagyok magam után?” A feldolgozás zenei témája kísértetiesen emlékeztet Bob Dylan Just Like a Woman-jére.

A szájharmonika-állvánnyal is felszerelkezett Savanya zenei stílusára alapvetően egy a magyar hagyománnyal elegyedő amerikai folk-pop vonal jellemző. Több feldolgozásban a népi dallamvilág a domináns, de ugyanígy észrevehetőek a 70-es évek népszerű magyar előadóinak hatásai is. A gitárarzenálból kerültek elő a citerához hasonlóan nyíltra hangolt hangszerek is, amelyek használatával kiválóan egyesíthető az amerikai és a magyar folklórzene.

A Levél Istenhez című dalban már a hit és szeretet általános kérdéseit feszegeti. Savanya hozzáteszi, a versírás egy nem intézményesített forma, nincsen költőképző iskola, az őszinteség az, ami az embert költővé avatja.

A József Atilla Tudományegyetemen mint angol-földrajz szakos tanár végzett; bár utóbbit sohasem tanította, a téma továbbra is közel áll hozzá. Ha máshogy nem, valós és képzeletbeli utazásokkal hódol a tudománynak, egy ilyen fikciót jelenít meg a Járok a földön című dal. A Könnycsepp című vers a szerelem örök témájából merít, míg a dallam egy Koncz Zsuzsa klasszikust idéz.

Savanya előadása élvezetes verses zenei produkció volt

Az építőtáborok, teadélutánok emléke, ha meg is kopik, az ott tanult énekek évekig csengenek az ember fülében. Egy ilyen tábori, irodalmi színpadra írt dal előadásába a refrén énekeltetésével Savanya a közönséget is bevonta.

A Haza visznek csillagok című közönségsikerrel, melyet a Kívánságkosár című műsorban többen, főként határon túli betelefonálók kérnek, és a Szegedi Aquarell című, egy a Tiszának tett vallomásról szóló dallal ért véget a rövid előadás.

A valóság egy aspektusa

Ismét Szegedre látogatott június 11-én Spiró György. Az íróval ezúttal az Ünnepi Könyvhét keretein belül, a Grand Caféban megrendezett beszélgetésen találkozhatott a nagyérdemű. Mikola Gyöngyi irodalomkritikus a Magvető kiadásában idén megjelent Magtár című esszékötetről kérdezett.

Mikola Gyöngyi Spiró Györgyöt kérdezte

Ahogy a dráma-, regény-, versíró Spiró egész életművét, úgy új kötetét is a sokszínűség jellemzi. A témaválasztáson túl a Magtár írásai terjedelmükben is igen változatosak: ugyanúgy olvashatunk jegyzetszerűen rövid, mint részletesen kidolgozott, nagyobb lélegzetvételű szövegeket is. Mikola Gyöngyi felhívja a figyelmet a kötetből kiemelkedő három egészen aprólékos alkotásra: a Shakespeare-ről, Csehovról és Róma bukásáról írt esszék megírása hatalmas előkészületeket igényelhettek – állapítja meg a kritikus.

Ottjártamkor egyszerűen magával ragadott a koplaló művész sztereotípiáját abszolút meghazudtoló, fényűző staffordi Shakespeare-ház látványa, dobja fel a labdát Mikola Gyöngyi. A korabeli angol színészek a mai hollywood-i sztárokénak megfelelő összegeket kerestek. Ebben az időben őrületes méreteket öltött a színházi ponyvatermelés, a közönség pedig megvette a kultúrát, ha jó volt, ha rossz, így az angliai színház-finanszírozás tökéletesen működött, meséli Spiró. Az író Shakespeare szerepösszevonásai című könyvének megjelenése után is nagy rajongója maradt a 16. századi angol színjátszásnak.

A szerző új könyve a Magvetőnél

Az esten szó esett a szerző szláv kötődéseiről, így az angol után a belgrádi és az orosz színházról is. Mikola szerint eljött az ideje egy új Csehov olvasásnak, sőt Spiró gondolatai mögött is ezt a vonalat sejti. Az író szerint a hetvenes évek szentimentális Csehov-képe csalóka, a cukormáz, a balalajka szó sokszor pont maga a vicc, amelyet sokan meg sem értenek. Ennek ellenére megnyugtatónak tartja a tendenciát, hogy manapság egyre több jó fordítás, újraértelmezés születik. Nyikita Mihalkov Etűdök gépzongorára című filmje például egy zseniális olvasat, mondja.

A harmadik nagy esszé akár a 2005-ös Fogság című Spiró-műben is helyet kaphatott volna. A Róma bukása a zsidó diaszpóra, a görögkeresztények és a Birodalom viszonyát feszegető írás. Spiró művészeti problémák felől közelítve mutatja be az akkori Róma társadalmát, ezzel egyben némiképp reflektálva korunk nehézségeire is. Aktuális vallásszociológiai kérdéseket lebegtet meg, mikor azt mondja, ma a muszlimok ugyanazt a szerepet töltik be Európában, mint hajdan a zsidók Rómában.

A Magtár sorai közt több helyen tetten érhető a Hamvas Béla által is előszeretettel alkalmazott „hátravetett állítmány” eszköze. Sejthetünk-e emögött egyfajta hivatkozást? – kérdezi Mikola Gyöngyi. A Magtár címadó esszéje kimaradt a kötetből, mivel túl markánsan viselte magán Hamvas hatásait, halljuk a sokatmondó választ. Még ha a saját, talán leginkább a Csirkefejjel fémjelezhető spirói realizmus egy árnyalatnyit mást is jelent, kétségtelen, hogy nagy hatással volt rá Hamvas szatirikus ábrázolástechnikája is. Spiró úgy véli, minden, amit írunk, csak mese, a valós problémákat megjeleníteni, megoldani nem kell, és nem is lehet. A realizmus sem a valóság ábrázolására hivatott, pusztán egy adott aspektusba belesegítő technika, amely azonban igen hatékony közvetítő író és olvasó között.

Az estet bezáró kérdésre válaszolva Spiró György elmondta, idén könyve már nem jelenik meg, ellenben egy októberben bemutatása kerülő színdarabbal még hozzájárul az év kulturális eseményeihez.

Savanya István és Spiró György a szegedi Könyvhéten, 2012. június 10-11.

Balogh Gyula

szerző: Balogh Gyula
honlap e-mail
Balogh Gyula 1985-ben született Budapesten. 2004-ben érettségizett Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban. 2009-ben végzett a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán, katekéta-lelkipásztori munkatárs szakon, 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, művelődésszervező szakon. Jelenleg az SZTE bölcsészkarán tanul magyar-történelem szakokon.

KULTprogramok

<< 2019. jan. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum