KULTer.hu - Kortársak testközelben
22349
post-template-default,single,single-post,postid-22349,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Kortársak testközelben

I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író- és Alkotótábor

IMG_4200„Na, és ki a kedvenced a kortársak közül?” Bevallom, ha e tábor előtt valaki felteszi nekem ezt a kérdést, fejvakargatva, észrevétlenül tűntem volna el az illető szeme elől. Talán az én hibám, talán általánosan jellemző, hogy mindent, ami egy kicsit is más, idegenkedve fogadunk. Nem képeznek kivételt a kortárs magyar költők és műveik sem.

Nehéz levetkőzni azt az általános véleményt a költészetről, ami minden ember fejében kialakult akkor, mikor az iskolapadban Janus Pannoniustól Petőfi Sándoron át József Attilával bezárólag megtanultuk, hogy kit nevezünk költőnek és mi az a vers. Ez a pár nap abban is segített, hogy teljesen más szemmel tekintsünk éppen úgy a költőkre, mint műveikre.

Az ötnapos tábor helyszínéül a hajdúböszörményi Fürdőkert Ifjúsági Szabadidő Központ szolgált. Kedves fogadtatásban volt részünk, és az ekkor kialakult kellemes légkör az egész tábor idejére megmaradt. Az első nap ismerkedéssel, valamint a szemináriumi csoportok kialakításával telt – a három János (név szerint Papp-Für János, Áfra János és Szentmártoni János) vonta szárnyai alá a táborlakókat.

Papp-Für János egyik szabadtéri szemináriuma a hajdúböszörményi írótáborban

A résztvevők között akadt, aki már „gyakorlott íróként” látogatott el a táborba, de a táborozók nagy része még nem próbálkozott komolyabban az írással – tulajdonképpen ez volt az egyik olyan tényező, ami érdekessé és izgalmassá tette ezt a pár napot a korosztályok változatossága és a jelenlévők különböző érdeklődési köre mellett. A csoportok kialakulása után a nap a nagy sikert arató ismerkedési játékokkal folytatódott, melyeket Szilágyi Tamás vezetett. Az ünnepélyes megnyitót Hajdúböszörmény város polgármestere, Kiss Attila, valamint Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke tartotta. A délután, valamint az est folyamán Gerendás Péter és Papp-Für János lépett fel megzenésített versekkel, melyek ugyanúgy szóltak a legkisebbekhez, mint az idősebb korosztályhoz, vacsora után pedig következtek a piros karikás Lőwy-versek Török Péter előadásában.

Gerendás Péter koncertezik a Fürdőkertben

Második nap reggeli után kezdetét vették a szemináriumok. Jómagam Áfra János csoportjába kerültem, s bár a másik két csoport előadásain nem vettem részt, bizton állítom, hogy aki ebbe a csoportba került, szerencsésnek mondhatja magát. Az első foglalkozáson újságszerkesztésről volt szó, a szerkesztő feladatáról, munkájáról, hogy hogyan érdemes összeállítani egy újságot, és hogyan nem. A szeminárium második felében a szépirodalom került a középpontba; verseket olvastunk fel kortárs költőktől, megbeszéltük, hogy kinek mi a véleménye az épp elemzett szövegről. Talán ismét az én butaságomból fakad, de csak most döbbentem rá, hogy egyáltalán „lehet véleményünk” egy kortárs versről. Sőt mi több, még nekem is van véleményem, azon túl, hogy valami tetszik, vagy nem tetszik. Ebéd után következett a városnézés, majd a szemináriumvezetők verses bemutatkozása Megyesi Judit, Megyesi Márta és Török Péter tolmácsolásában. Délután bemutatkozott a KULTer csapata, őket Papp-Für János kérdezte az oldalról. Ezek után Áfra János Glaukóma című verseskötetét (ismét a főszervező Papp-Für János) mutatta be, majd Farkas Wellmann Endre felolvasása következett, a nap pedig flekkensütéssel zárult.

Farkas Wellmann Endre előadása a hajdúböszörményi írótáborban

Másnap ismét a szemináriumokkal indítottunk. A versek kerültek középpontba, megosztottuk egymással a véleményünket az adott műről, közösen döntöttük el, hogy hol gyengébb, hol erősebb egy-egy szöveg. Délután Csiha László irodalmár a XIX−XX. századi francia költészet címmel tartott előadást a színpadon, majd Török Péter következett, aki ezúttal kedvenc verseit adta elő. Az esti szalonna- és kolbászsütés után Szálinger Balázs olvasott fel verseiből és Farkas Wellmann Endre moderálásában mesélt élettörténetéről, valamint legújabb verseskötetéről.

Szálinger Balázs a hajdúböszörményi írótáborban

Az utolsó szemináriumi foglalkozás volt talán a legépítőbb, számomra a legélvezetesebb, ha ugyan lehet különbséget tenni a jó és a jó között – a csoport tagjai ugyanis most saját írásaikból olvastak fel. Az órák végeztével pedig közösen hoztunk össze egy szöveget, melyet a nap végére mindenki tetszése szerint alakíthatott, pofozgathatott át. Az ebéd végeztével Szálinger Balázs igen érdekes előadást tartott Kinevelhető-e a költő? címmel. Ez után Szentmártoni János és Ferdinandy György léptek a színpadra, majd a kiselőadóban Hodosán Dóra és Török Péter Megfúvom fűzfalantomat című „dilettantológiája” következett. Az est nagyszerű hangulatban telt beszélgetéssel, evéssel-ivással, valamint a kihagyhatatlan pingpongozással.

Ferdinandy György felolvasása

Abban mindenki egyetértett, hogy a táborzáró nap túl hamar érkezett el. A reggeli után megkezdődtek azon versek, prózák felolvasásai, melyek az öt nap alatt születtek. Azok, akik nem először fogtak tollat a kezükbe, a tábor ideje alatt elsajátított tudással, valamint a szemináriumvezetők tanácsaival felvértezve csiszolgattak eddigi munkáikon, vagy írtak újakat. Számomra azonban az okozott igazi meglepetést, amikor valaki olyan állt fel a színpadra és olvasta fel művét, akinek ez volt az első próbálkozása, és talán kedvet kapott ahhoz, hogy hazatérve tovább fejlessze magát. Először csoportonként szavaztuk meg a legjobbakat, mindhárom szemináriumból egy-egy közönségdíj és egy-egy szakmai díj talált gazdára, majd a hat írás közül kiválasztottuk a „legek legét”. Így az abszolút győzelmet a gyergyóalfalui Albert Zsuzsanna aratta verseivel, elnyerve a Tábor Nagydíját, a döntősök közül a különdíjasok pedig Czégény Nagy Erzsébet és Horváth István lettek. Az utolsó közös ebéd után Pap-Für János búcsúszavaival ért véget az öt nap, aztán lassacskán kiürült a tábor – nem maradt hátra semmi más, csak egy-két elárvult pohár és az asztalon hagyott programtervezet.

kép 172

Megérte-e részt venni? Röviden összefoglalva: naná. Bár én a vers- és prózaírást inkább azokra bíztam, akik értenek hozzá, s úgymond laikusként vettem részt a táborban, azok az elvárások, melyekkel érkeztem Hajdúböszörménybe, abszolút teljesültek, sőt a megtörténtek túl is szárnyalták azokat. Belegondolva: a legnagyobb élmény az volt, hogy jobban megismerhettem a kortárs magyar költészetet (no és persze költőket, civil szerepben szintúgy), még akkor is, ha csak részben. Továbbá kedvet kaptam ahhoz, hogy olvassak még a kortársaktól, mert igenis jók, és a mai emberhez talán tapasztalatilag is közelebb állnak ezek a versek.

I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író- és Alkotótábor, Fürdőkert Ifjúsági Szabadidő Központ, Hajdúböszörmény, 2012. június 27-től július 1-ig.

A fotókat Áfra János készítette.

Kiss Annamária

szerző: Kiss Annamária
honlap e-mail
Kiss Annamária 1994-ben született Nagyszalontán, a romániai Bihar megyében. Jelenleg a nagyszalontai Arany János Iskolaközpont tanulója, a Lájkold című iskolaújság főszerkesztője, cikkel Magyarországon a KULTer.hu-n debütált.

5 archív hozzászólás
  • Kiss Annamária

    Kiss Anna - július 3, 2012

    Szeretném megköszönni Hajdúböszörmény és Nagyszalonta város önkormányzatának, hogy a testvérvárosi kapcsolat révén lehetővé tették, hogy részt vegyek a táborban. Nem utolsó sorban pedig Sánta Elza Hajnalka magyartanárnőnek, hogy kísérőtanárként velünk tartott. A szervezőknek sok sikert a továbbiakban, azoknak pedig, akik az idén lemaradtak, csak azt tanácsolhatom, jövőre semmiképp ne hagyják ki!

  • Áfra János

    Áfra János - július 18, 2012

    Arról nem tehetek, hogy az EFOTT irodalmi sátrának szervezői a kiadóktól köteteket beszerezve nyereményjátékot hirdettek, bár természetesen nagyon jó ötletnek tartom, hiszen legalább két tucat szerzőtől sorsoltak ki könyveket, ha jól tudom, s fesztiválokon így népszerűsíteni az irodalmat jó dolog.

  • Berényi Csaba

    kémikus billy - július 20, 2012

    nem értem ezt a Pannát; lehetett Áfra-akciófugirákat és/vagy plüssbabákat nyerni?

  • LeChatNoir - július 22, 2012

    Drága Panna,

    mire vélhető ez a gúny? Csak nem afelett érzett fájdalma, hogy nem nyerte meg az említett szerző kötetét? Egyébként annál dilettánsabb, naivabb és infantilisebb dolgot legmerészebb vágyálmaimban sem tudok elképzelni, mintsem az alkotóval szembeni személyeskedés el nem választását lírai produktumtól…

  • Szabó Eszter - május 8, 2013

    Túl a sokadik X-en is élmény volt a tábor, a légkörét jól visszaadta Annamária. A kortárs költészetről vagy hamis kép él bennünk, pl. érthetetlen, vagy nem ismerjük, vagy mindkettő. Ezzel együtt is sok mai verset nem nekem írtak, de beérem azzal a kevéssel, ami megszólít.
    A reklám kell még a Tokaji aszúnak is a mai világban, ez van 🙁 A tábor legnagyobb hozadéka számomra: új arcok, barátságok és a nemzedékek közötti szakadék áthidalása. Öröm volt átélni, hogy sokat tanulhattam a mai tiniktől és talán ők is tőlünk, idősebbektől 🙂

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum