KULTer.hu - Nyilas Atilla: Zamárdi ég
23174
post-template-default,single,single-post,postid-23174,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Nyilas Atilla: Zamárdi ég

Az ékesszólásról, 22.

CXLIX.

Nemcsak mert az erotika átszínezi
egyneműek barátságát is –
a miénk szenvedélyes szerelem volt,
erre mind a ketten rájöttünk,
és nincs is talán vége még.

CL.

Amikor először mentünk együtt a Balatonra,
öten az ő trabantjukkal, édesapja vezetett,
mi hárman hátul barátom kis húgával,
minden lehető résben csomagok,
s végül édesanyja még egy dunyhát is ránk dobott.

CLI.

Ha fürdőruhához hűvös volt is,
mi kissé még borzongva a vízben kezdtük a napot,
majd a part menti betonmélyedésbe húzódtunk,
hol sütött a nap, de a szél nem ért,
repeső szívvel, és fölöttünk az ég.

CLII.

Ha égette a talpunk, jó volt,
ha szúrta, valahogy az is,
nem fáradtunk bele a hancúrozásba,
minden miénk volt, s mi cingár istenek,
szabadstrand fölkent szabadjai.

CLIII.

Édesanyja mestere a gondoskodásnak,
bőséget árasztó Kurázsi mama,
ferde diktatúra egyenes embere,
ki a rendőrt is helyre tette, ha kifogásolta
mondjuk a parkolóban fölvert sátorunk.

© Nyilas Atilla Richárd, 2012. Minden jog fenntartva

Gamax Kft.A sorozatot a Gamax Kft. támogatja.

Nyilas Atilla

szerző: Nyilas Atilla
honlap e-mail
Nyilas Atilla 1965-ben született Budapesten, jelenleg is ott él, költő. Legutóbbi kötetei: Egynyári jegyzetek – 2006–2008 (Napkút Kiadó, 2010); Szerelemgyermek (Szoba Kiadó, 2010). Az ékesszólásról írásához 2014–15-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjában részesül.

KULTprogramok

<< 2019. Júl. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum