KULTer.hu - „Felborult minden rend a világon”
33357
post-template-default,single,single-post,postid-33357,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Felborult minden rend a világon”

Kelemen Zoltán A ködlovagok tegnapjai című könyvének bemutatója

A szegedi Grand Caféban szeptember 24-én mutatták be Kelemen Zoltán A ködlovagok tegnapjai című, Krúdyról és a századfordulós kismesterekről szóló tanulmánykötetét. A Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető helyettesével Fried István professor emeritus beszélgetett.

A Design Kiadó Kft. gondozásában idén megjelent kötet borítóján egy ködbe ivódott lovas igyekszik eljutni az ismeretlenből valahová, nem tudni, miért és azt sem, hogy mikor – mutatja fel a könyvet az est házigazdája.

Az 1800-as évek utolsó évtizedeinek művészei – az „európai fáradtság” elől menekülve – olyan távoli tájakon kerestek vigasztalást, ahol új közönséggel ültethették körbe frissen megalapított birodalmukat. De amíg Stefan George vagy Paul Gauguin levelezésekben vagy éppen Tahitin találtak megelégedést, addig a magyarországi alkotók budapesti kocsmákba, kávéházakba költöztek, ahol végre nyugodtan „rosszul érezhették magukat”. Az asztaloknál munka is akadt, gondoljunk bele, csak Szegeden több mint tíz lap működött a századfordulón, ma egy – mondja Fried István. A századforduló magyar művésze talán kelletlenül, de kialakított egy világot, melybe aztán Trianon és a háborúk után mégiscsak jó volt visszavágyódni.

Krúdy Gyula, a XX. század egyik legnagyobb írója, de nem csak a magyar, hanem a világirodalomé – hangsúlyozza a professzor. Krúdy A ködlovagok tegnapjai című kötetében alkotja meg a múltat átvilágíthatatlan homályba burkoló titokzatos hős típusát. Ennek jegyében Ködlovagok címmel, a századforduló feledésbe veszett íróiról Thurzó Gábor ad ki portrékötetet 1942-ben. Az előszóban Márai emlékezik a művészekről, akik műfajjá tették Magyarországon a novellát és létrehozták azt, amit ma irodalmi modernségnek nevezünk.

Kelemen Zoltán kötetében több szempontból is központi szerepet kap Krúdy Gyula alakja. Amellett, hogy személyes viszonyban állt a tanulmánykötet minden szereplőjével, Cholnoky Viktorral, Cholnoky Lászlóval, Szini Gyulával, Lovik Károllyal és Török Gyulával (utóbbi kivételével találkozhatunk is velük az Ady Endre éjszakái című Krúdy regényben), ő volt az, aki közülük igazán műfajára talált, akár regényről, novelláról vagy drámáról volt szó, aki a legmagasabb szinten, hiba nélkül művelte az irodalmat. De mégis mi ad aktualitást egy ilyen, a kismesterekről szóló kutatásnak? – teszi fel az első kérdést Fried István a felvezetést követően.

A Habsburg-kori kutatóintézet pályázata tette lehetővé az Osztrák-Magyar Monarchia irodalmának tanulmányozását, és ennek során fogalmazódott meg a tanulmánykötet gondolata – meséli Kelemen Zoltán. Krúdyt és a kismestereket nem csak a személyük, de egyfajta művészet- és kultúrtörténeti érdeklődés is összeköti. Ezeket a kötet olyan pontokban határozza meg, mint a mélylélektan felé való nyitottság, vagy hogy az operett mellett egyikük sem ment el szó nélkül; továbbá, hogy mindannyiuk életére, munkásságára hatással volt a szerencsejáték. Ismerjük az anekdotát a bécsi lovin utolsó fillérjét is elvesztő, segítségre váró Krúdyról.

A legfontosabb pillér, ami köré a kötet szerveződött, az a Jókai olvasás kérdése – mondja Kelemen. Mindannyiuknál megfigyelhető a Jókai korpusz valamilyen lecsapódása. Krúdy szereplőinek Jókai olvasása nemegyszer jelentésképző többlettel bír, a hős jelleme azzal körvonalazódik, hogy miként értelmezi az írófejedelem sorait. A Cholnokyaknál is erős, de pontosan nem megfogalmazható a Jókai hagyomány hatása. E generáció fontos ismérve, hogy ugyanolyan ambivalens viszony fűzte őket a nagy íróelődhöz, mint a történelemhez. Tagjai nem tartoztak sem a 48-asok, sem a 67-esek táborába, nem tartoztak sem Kossuthhoz, sem Ferenc Józsefhez.

Ezt követően arról is szó esett, milyen sokféle módon fogalmazódott meg a földjeiket vesztett, deklasszálódott szerzők kritikája a rendi társdalomra nézve, s hogyan bontakozott ki műveikben az igazi magyar dekadencia.

Míg Lovik kiüresedett nemesi címerek felvonultatásának groteszk jeleneteibe önti társadalomkritikáját, Török Gyula pedig a család mulasztásában láttatja az összeomlás okait, addig Krúdy egy jóval árnyaltabb képet ad a korról – mondja Kelemen Zoltán. A Valakit elvisz az ördög Alvinczi Eduárdja, aki mindent megtesz, hogy mentse a régi Magyarországot, épp a nemesek bizalmatlansága miatt bukik el. Az Etel király kincsének kurtanemesei pedig motiválatlanságuk áldozatai lesznek. A dzsentrik problémája, ahogy Jókainál a Kiskirályokban vagy Mikszáthnál a Gavallérokban, úgy Krúdy és a kismesterek műveiben is vissza-visszatér.

Krúdy a világirodalom terén is jártas volt, ezt bizonyítják a könyvtári kölcsönzések archívumai, de igaz ez a többiekre is? Olvastak ezek, vagy csak írtak? – dobja fel a labdát Fried István.

Krúdy mellett Törökről, a Cholnokyakról tudjuk, hogy még, ha csak műkedvelői szinten is, de foglalkoztak Shakespeare-rel. Fontos szerepet játszott ugyanakkor a kismesterek életében E.T.A. Hoffmann (Cholnoky Viktor Diótörő-parafrázist is írt) és Turgenyev is. Elterjedt vélemény, hogy a Lovik írásai Krúdy hatását mutatják, ám a keltezések dátumait összevetve ezt kizárhatjuk, a közös eredő Turgenyev – mondja Kelemen Zoltán. Az estét, a közönség kérésére a szerző rövid könyvajánlója zárta. A téma két kiváló ismerőjének beszélgetése joggal keltette fel az érdeklődést Krúdy és a kismesterek munkássága iránt.

Beszélgetés Kelemen Zoltánnal A ködlovagok tegnapjai című tanulmánykötetéről, Szeged, Grand Café, 2012. szeptember 24.

Balogh Gyula

szerző: Balogh Gyula
honlap e-mail
Balogh Gyula 1985-ben született Budapesten. 2004-ben érettségizett Kecskeméten a Piarista Gimnáziumban. 2009-ben végzett a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán, katekéta-lelkipásztori munkatárs szakon, 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, művelődésszervező szakon. Jelenleg az SZTE bölcsészkarán tanul magyar-történelem szakokon.