KULTer.hu - A szavak ereje
35906
post-template-default,single,single-post,postid-35906,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A szavak ereje

Fejbenjáró bűn (Ruby Sparks)

Különös, hogy az írók miből tudnak inspirálódni, hogy buzgón dolgozó tudatalattijuk miként csempész ötletmorzsákat az álmaikba. Az ötletből aztán sztori lesz, a papírból és tintából pedig hús-vér lány. Megindul az író és teremtménye közti abszurd szerelmi történet, amit csak azután hiszünk el, hogy láttuk a saját szemünkkel.

Történetünk hőse Calvin Weir-Fields (Paul Dano), egy zseniként számon tartott novellista. Számos rajongója van, interjúról elit buliba siet, nyüzsögnek körülötte az emberek. Ő mégis nehezen szocializálódik, ezért igen magányos. Ketten állnak közel hozzá: bátyja, Harry (Chris Messina) és kutyája, Scotty. Pszichológushoz (Elliott Gould) jár, akinek kibeszélheti problémáit, félelmeit, kételyeit. Az elvárást, ami a vállát nyomja, valamint az ihlethiányt, ami csak még nehezebbé teszi napjait. A terapeutától azt a tanácsot kapja, hogy írjon egy személyről, aki kedveli a kutyáját. Így indul meg Ruby (Zoe Kazan) története, a lányé, akit nappal ír és éjszaka álmodik. Ruby egy kitalált karakter, akivel a novellista csak írógépén keresztül érintkezhet, és aki csodák csodájára egyszer mégiscsak megjelenik. Miután Calvin rájön, hogy nem az elméje űz játékot vele, megindul egy kedves történet, amiben van öröm és bánat, sírás és nevetés, egymásra találás és elválás.

A Jonathan Dayton és Valerie Faris alkotta rendezőpáros játékos filmet csempészett a moziba, amiben nagy szerepe volt Zoe Kazannak is, hiszen amellett, hogy ő játssza a női főszerepet, ő írta a forgatókönyvet is. A Ruby Sparks egy egyenletes romkom, ami kellő időt ad a cselekmény kibontakozásának, a szereplők megismerésének, ugyanakkor – mint az műfajából egyenesen következik – kéz a kézben jár benne humor és romantika. Mi is adhatná egy ilyen idilli történet bonyodalmát? A válasz egyszerű: a párkapcsolat problémái. Előjönnek azok az apró különbségek, melyek azt mutatják, hogy Calvin önzőbben, míg Ruby szabadabban éli meg a szerelmet. Hogy az egyikük magánynak, míg a másikuk egyedüllétnek érzi ezt a barátok nélküli kapcsolatot – az eltérés csak árnyalatnyi különbségnek tűnhet, mégis jelentős. A furcsa páros veszekedései egyre elgyötörtebbek, a néző érzi, hogy valamin változtatniuk kell, máskülönben a szakítás elkerülhetetlen. Előkerül hát újra az a bizonyos írógép. Papírneszelés, kattogás, visszaáll az egyensúlyi állapot. Ám a masina is csak álboldogságot teremt, végül pedig egy bizarr és nyomasztó jelenetben mutatja meg igazi hatalmát. Azaz Calvin hatalmát.

A film szokatlanságát Ruby mint fikcionális karakter megjelenése adja. Az effajta narratív szintek közti határátlépést Genette metalepszisnek nevezi. Több variációja is ismert, ugyanakkor nem új keletű elem a mozivásznon. Jelen esetben a belső metalepszis példájával állunk szemben, ugyanis a történeten belüli szintek között megy végbe az áthágás, a diegetikus térben megjelenik Ruby, ezzel a valóság illúzióját kelti. Ám Tom Baxterrel ellentétben (akit Jeff Daniels alakított Woody Allen Kairó bíbor rózsája című filmjében) Ruby nem tudja, hogy ő voltaképpen kitalált karakter. Az átlépés előtti sztori számára ugyanúgy a történet terében játszódott, noha mi, nézők nem nyertünk abba betekintést. Ruby származását alárendeltsége – hogy tudniillik ő nem más, mint Calvin akaratának manifesztálódása – bizonyítja.

A néhol a humort, másutt pedig a birtoklást szolgáló gépelések igazán elevenné teszik a történetet. A jelenetek néha csapongóak, máskor következetesek, akárcsak Calvin gondolatai. A film pozitívumát továbbá a sokszínű, ugyanakkor aktív mellékszereplői gárda adja. A szórakoztató báty, a hippi szülőpáros (Annette Bening és Antonio Banderas), az analitikus pszichológus, mind-mind frissítő elemei a mozinak.

Ha megnézzük a Ruby Sparksot, egy kellemes romedy részesei leszünk, amely után biztosan mindenkiben ott motoszkál majd a gondolat: bárcsak ilyen egyszerű lenne minden. De ez a film is remek iskolapéldája annak, hogy egyszerű nem létezik, és talán pont a bonyodalmak árán tanuljuk meg igazán értékelni azt, amink van.

Fejbenjáró bűn (Ruby Sparks), 2012. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Írta: Zoe Kazan. Szereplők: Paul Dano, Zoe Kazan, Chris Messina, Annette Bening, Antonio Banderas, Aasif Mandvi, Elliott Gould, Toni Trucks.

Dajka Andrea

szerző: Dajka Andrea
honlap e-mail
Dajka Andrea 1990-ben született Berettyóújfaluban. BA-diplomáját a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány alapszakján, valamint lengyel minor szakon, MA-diplomáját a Szegedi Tudományegyetem vizuális kultúratudomány filmkultúra szakirányán szerezte meg. Főként a street art intermedialitása és a populáris kultúra érdekli.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum