KULTer.hu - Az otthontalanság otthona
36489
post-template-default,single,single-post,postid-36489,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Az otthontalanság otthona

A hobbit − Váratlan utazás (The Hobbit: An Unexpected Journey)

Középfölde ismét benépesült! Peter Jackson A Gyűrűk Ura-trilógia megfilmesítése után leforgatta A hobbitot. A mű alapanyaga egy karcsú könyv, mely Tolkien legismertebb regényének cselekményéhez képest hatvan évvel korábban játszódik, és melyben Zsákos Bilbó hagyja el kényelmes otthonát, hogy élete legizgalmasabb kalandjait élje át.

Nem vagyok J.R.R. Tolkien rajongója, terveztem ugyan, de nem olvastam A Gyűrűk Urát, nem fertőzött meg tizenévesen a fantasy irodalom atyjának megkerülhetetlen könyve. Így egy évtizede kívülállóként követtem végig a trilógia dicsőséges bevonulását a popkultúrába. Peter Jackson gigantikus vállalkozása hozzáértően és rendkívül sikeresen adaptálta az oxfordi nyelvészprofesszor háromkötetes regényét a filmes közegbe. Mesés új-zélandi tájak, imponáló technikai arzenál a képi trükkök kivitelezéséhez (Frodót hogy lehet ennyivel alacsonyabbnak fényképezni, mint Gandalfot?), és persze a rendező tehetsége és jó arányérzéke is kellett ahhoz, hogy kritikai és kasszasiker szülessen.

Sokan vitatják, hogy A hobbit sokkal vékonyabb cselekménye is megfelelő alapanyagul szolgálhat egy háromszor három órás filmhez. Mindenesetre beszédes az a tény, hogy bár Jackson korábban kétrészesre tervezte a moziváltozatot, valószínűleg a stúdió üzleti érdekei felülírták az eredeti koncepciót. Hogy mi lett volna a jobb megoldás, azt csak két év múlva, a harmadik rész bemutatását követően, illetve a DVD-kiadás (rövidebb?) rendezői verziója után deríthetjük ki.

Több kritika is azt fogalmazta meg a most bemutatott első résszel kapcsolatban, hogy lassú, vontatott, a sok vándorlás közben alig történik valami. Én ennek ellenére azt éreztem, hogy visszacsöppenek A Gyűrűk Ura-filmekben megismert világba, és minden az azokra jellemző mederben folyik tovább. A hobbit nézése közben jöttem rá, hogy a tündék, törpök, orkok, trollok, félszerzetek és társaik már részei a mai tömegkultúrának, A gyűrűk ura elültette őket a köztudatban, így mostanra ismerősként tekinthetünk rájuk. Peter Jackson – aki egyébként maga is egy pocakos hobbitra emlékeztet – persze szándékosan köti A hobbitot A gyűrűk ura kezdetéhez, hiszen Bilbó akkor kezdi írni visszaemlékezéseit, mikor Frodó találkozik Gandalffal.

A hobbit cselekményének középpontjában a törpök állnak, akik elveszített otthonukat igyekeznek visszaszerezni. Az exodus előidézője egy balrog, aki elűzte őket méltán csodált lakhelyükről, a szétszóratott, megfogyatkozott népség pedig senkitől sem kapott segítséget, az orkok ráadásul öreg királyukat is megölik. Az uralkodó unokája tucatnyi harcostársával indul hosszú és veszélyes utazásra, melynek végcélja Erebor királyságának és kincseinek visszaszerzése. Ehhez van szükségük egy betörőre, egy olyan fürge lényre, akinek a szagát a sárkány nem azonosítja. Gandalf pedig a fiatalon még kalandokra éhes Bilbót ajánlja, aki viszont látszólag belekényelmesedett a hobbitok nyugalmas életébe. A félszerzet idilli környezetben, saját, jól berendezett otthonában él egyedül, alkonyatig a kertjében pipázgatva. Ebbe az eseménytelen, steril világba robban be tizenhárom zabáló, böfögő, hangoskodó törp, akik egy rendkívül veszélyes kalandra hívják a hobbitot. Persze, hogy ajtót mutat nekik és a szürke mágusnak, Gandalfnak. De az első sokk után mégis elindul velük a hosszú úton.

Bilbó Martin Freeman remek alakításában apró lépésenként lényegül át gyáva, ügyetlen és lenézett koloncból a csapat megbecsült tagjává, aki a nagy Tölgypajzsos Thorint is megmenti a vérszomjas fehér orktól. Ugyanaz a koreográfia, mint hatvan évvel később Frodó esetében. Viszont a hobbit többször is elmondja társainak, mennyire megérti és sajnálja őket, mivel vele ellentétben nincs hazájuk, szeretne segíteni rajtuk, emiatt is vállalkozott a nem éppen veszélytelen kalandra. A törpök nincsenek különösebben egyénítve, de Thorin fejlődőképes vezetőjük. Sok sértettséget és előítéletet hordoz magában, nemcsak a tündékkel, hanem a hobbitokkal szemben is, melyeket lassanként tud csak levetkőzni. Kiváló és bátor harcos, egy nagy király ígérete rejlik benne.

A százhetven perces játékidő alatt a kisebbek és a látványra gerjedők, illetve az ínyencek is kapnak elegendő táplálékot, hogy végig tudják ülni a filmet. Előbbieket egy nyulak vontatta villámgyors szán, és annak furcsa, kelekótya vezetője szórakoztathatja, vagy a három bugyuta és behemót troll jelenete, illetve a számítógépes játékokra hangolt menekülés a koboldok föld alatti világából, ahol mindig a kellő függőhídra lépnek a hősök, az őket üldözők pedig a mélység martalékaivá válnak. De láthatjuk a kőóriások harcát, nagyszabású és látványos csatajeleneteket, és persze felbukkan Gollam is. Bilbó és Gollam egy hosszú jelenetben izgalmas szellemi párbajt vív egymással, melynek során a későbbiekben még sok bonyodalmat okozó gyűrű a hobbithoz kerül. Figyelmesebbek észrevehetik, hogyan alakul majd ki A Gyűrűk Ura vészterhes világa, milyen jelek mutatnak a gonosz ébredésére a hatvan évvel korábbi eseményekben. Szarumán már most is gyanús, egy titokzatos fekete mágus mérgezi az erdő lakóit, az orkok pedig olyan vidékekre is elmerészkednek, ahová még sosem.

Habár A hobbit egyértelműen 3D-ben forgott, illetve a megszokott huszonnégy képkocka helyett negyvennyolc pörög le másodpercenként a szemünk előtt, mégsem ezek a technikai nóvumok adják a film értékét, hanem hogy a legnagyobb természetességgel illeszkedik bele Tolkien fantasy világába, melyet a mi generációnk óhatatlanul is Howard Shore zenéjével és Peter Jackson rendezésében érez autentikusnak.

A hobbit − Váratlan utazás (The Hobbit: An Unexpected Journey), 2012. Rendezte: Peter Jackson. Írta: J.R.R. Tolkien könyve alapján Fran Walsh, Philippa Boyens, Guillermo Del Toro és Peter Jackson. Szereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage. Forgalmazza: Fórum Hungary.

Váradi Nagy Péter

szerző: Váradi Nagy Péter
honlap e-mail
Váradi Nagy Péter 1979-ben született Nagyváradon, a KULTer.hu vizuálKULT rovatának szerkesztője. A Debreceni Egyetemen végzett magyar, illetve mozgókép- és médiakultúra szakon. Több mint egy évtizedig egy fővárosi iskolában tanított. Jelenleg a budapesti Bűvösvölgyben médiaértés-oktató. Írásai a KULTer.hu-n kívül a Magyar Nemzet, a Prae, a Szépirodalmi Figyelő, a Debreceni Disputa és a Hitel folyóiratokban, valamint a Hamlet.ro és a Magyar Játékszín oldalakon jelentek meg.

1 archív hozzászólás
  • Lapis József - január 18, 2013

    Egyetértek a recenzens értékítéletével és meglátásaival. Bár A hobbit szerintem nem lett annyira elegáns kompozíció, mint a GyU volt (lehetne apróságokat említeni), összességében mégis azt hozza, amit a legtöbb néző szeretett volna azok közül, akit lenyűgözött az első trilógia: egy autentikus folytatást. Ehhez Jacksonnak bizony a lazább adaptációt kellett választania, de jól tette – míg A gyűrűk urát a történet szintjén inkább kompaktálni-húzni kellett, addig A hobbitot kiegészíteni, részletezni és markánsabban áthangsúlyozni ahhoz, hogy a GyU és “A babó” közötti műfaji-modális különbséget a filmben csökkenthesse. Már alig várom, hogy a hat részt egyben láthassam, különösen azért, mert Jackson nagyon jól használta ki azt, hogy (ellentétben a könyvek viszonyával) ő a GyU távlatából írhatta újra A hobbitot: számtalan apró, finom utalás van a korábbi filmre (mind a narratívában, mind vizuálisan, utóbbira egy példát hoznék csak: Minas Tirith koronázási sziklanyelvét idézi képileg Ereborban egy fémalkalmatosság, melyen Thrór sétál; a párhuzam felöleli a két uralkodó – Denethor és Thrór, valamint házaik – sorsát, végzetét is).
    Szerencsére nincs tehát nyoma annak a típusú mészárlásnak, amit Lucas követett el a Star Wars esetében – Jackson nagyon ügyesen megoldotta a feladatot. Ez egyelőre rendben van, de azért nem bánnám, ha a következő (két) rész színvonala még feljebb ívelne 🙂

KULTprogramok

<< 2018. okt. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum