KULTer.hu - Fürkésző tekintetek
37366
post-template-default,single,single-post,postid-37366,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Fürkésző tekintetek

Az Alföld Stúdió antológiájának bemutatója

A debreceni Modemben a magyar kultúra napja előestéjén mutatták be az Alföld Stúdió 2012 végén megjelent Otthonos idegenség című antológiáját. A kötetet Bényei Péter ismertette, majd a szerkesztők és szerzők egy kerekasztal-beszélgetés során engedtek bepillantást a stúdió működésébe.

A rendezvény megnyitóján Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy mennyire fontos a stúdióhoz hasonló, tehetséggondozáson alapuló műhelyek léte, hiszen ezek biztosítják a fiatalok fejlődését és ezzel pedig a művészeteken keresztül világunk megértését is.

Aczél Géza szintén üdvözölte a fiatalok hagyományfolytató tevékenységét, és nosztalgikusan emlékezett saját útjára a stúdió és az Alföld folyóirat kötelékeiben. A kör elsődleges céljaként ő is a tehetséggondozást emelte ki, amelyben a műhelyforma különösen hasznosnak bizonyul. A stúdió eredményességét pedig azzal támasztotta alá, hogy a volt tagok közül megnevezett többek közt József Attila-díjasokat, színházigazgatókat és számtalan, a kultúrában tevékenykedő kiválóságot, közben kifejezte, hogy reméli, a kör jelenlegi tagjaival folytathatja a jövőben ezt a felsorolást.

Bényei Péter szakmai áttekintését az antológia Otthonos idegenség címének értelmezésével nyitotta, melyet ködössége ellenére is kifejezetten találónak ítélt. Szerinte ez az idegenség egy utóbbi évtizedekben átalakult és megváltozott kulturális közegre utal, melynek megismerésére a kötet 15 szerzője változatos témákat érintve, különböző értelmezői módszerekkel vállalkozott, ezzel kívánva otthonossá tenni azt. Olyan labirintusnak nevezte a jelenlegi közeget, amelyben már nem elég a szépirodalmi művek és irodalomelméleti munkák megismerése, ettől sokkal szélesebb körű tájékozottságra van szükség.

Ahogyan Bényei elmondta, Máté Éva Gyöngy és Áfra János tanulmányában különösen nagy szerep jut a jelenkori kultúránkat átszövő különböző médiumok bonyolult hálózatának, hiszen mindketten a digitális médium világába kalauzolják az olvasót. Ám nemcsak a két említett tanulmány lépi át a szűken vett irodalom határait, hanem például Réti Zsófia is, aki a magyar politikai rendszerváltás és az ahhoz történő nosztalgikus és pragmatikus viszonyulás anomáliáiról ír Elfelejtett évtizedek című tanulmányában, ami azért is bizonyul érdekesnek, mert egy új nemzedék tagjaként ő már erre az időszakra mint történelemre emlékezik, s eszerint értelmezi azt.

Bujdosó Ágnes tanulmánya szintén a közelmúlt világába invitál: „Mennyire vagy Vágási Feri?” című írása a tévés sorozatok közegébe kalauzol, míg Szabó Orsolya tanulmánya, mely a nyugaton már önálló kutatási iránnyá váló ’celebrity studies’ itthoni recepcióját gazdagítja, a hollywoodi filmipar mediális és társadalmi beállítottságának kérdését járja körül Charlie Sheen életeseményeinek vizsgálatán keresztül. Bényei itt kiemelte, hogy jelen kultúránkban milyen nagy szerepe van a sorozatoknak, melyek már nem egyenlők a brazil szappanoperákkal, hisz sokszor komoly mintaközvetítő és közösségépítő szerepet töltenek be, akárcsak a mozifilmek, melyek közül egynek a vizsgálata szintén helyett kapott a kötetben, Őry Katinka Michael Radford A velencei kalmár adaptációjának értelmezésével.

Az új aspektusok azonban nem szorították háttérbe a szoros irodalmi szövegelemzéseket sem, melyek éppúgy labirintust alkotnak, mint az új médiumok uralta kulturális közeg. Ezeknek a fő csapásirányaként Bényei az „érdeklődő tekintet” gesztusát emelte ki, melyekkel a fiatal kutatók változatos utakat mutattak be. Balajthy Ágnes például Térey János Protokolljának Budapest-képeit értelmezte. Barna Péter Kosztolányi Dezső útirajzaiban mélyedt el, az idegenségtapasztalat adott szegmensének vizsgálatát tartva szem előtt.

Az angolszász műveket bemutató írások is hasonló szöveglabirintusokban kívántak elmerülni. Kiss Boglárka tanulmányában Anne Sexton vallomásos, privát szférát érintő lírájának poétikai aspektusairól értekezik, miközben értelmező tekintete a szuicid beállítódás lelki mechanizmusai és ennek költői feldolgozása felé fordul. Az emberi lélek és a test fenyegetettsége, valamint az ember társadalmi-szociális környezetének esendősége kerül Ureczky Eszter tanulmányának középpontjába is, melyben Matthew Kneale Sweet Thames című, 1992-ben megjelent regényét elemzi.

Bényei kiemelte, a kötet további tanulmányai is követik a fürkésző tekintet által irányított értelmezést, Lovas Anett Csilla például három kortárs költő, Takács Zsuzsa, Borbély Szilárd és Mestyán Ádám emberi testről alkotott vízióját helyezi a teológiai gondolkodás távlatába, átszőve ezeket a bibliai emberkép problematizálásának kérdésével. Antropológiai nézőpontot érvényesítenek a meghatározóan szorosabb retorikai elemzéseket mutató írások is, mint amilyen a Szilágyi Domokos egy versét értelmező Korpa Tamásé, valamint Jován Kataliné, aki Orbán Ottó két költeményében vizsgálja az én megképződését, továbbá Papp Sándoré, aki Csáth műveinek dekadens olvasatához teremt távlatot. Bényei szerint a kötet megmutatja, a megváltozott kulturális viszonyok hogyan változtatják meg az irodalomtudós érdeklődési körét, önmeghatározását, melyben hangsúlyt kell, hogy kapjon közvetítői szerepe. Ez a funkció pedig markánsan érvényesül Liktor Eszter Hardy Lukrécia avagy a megtorolt házasságtörés című, itthon kevéssé ismert 17. századi drámájának értelmezésében.

A kerekasztal-beszélgetésben a 15 szerző közül kiválasztottak a különböző szakterületeket kívánták reprezentálni, így Ureczky Eszter a stúdió angol irodalmi törekvéseinek képviselőjeként szólalt meg, akárcsak Szabó Orsolya, aki viszont elsődlegesen a kommunikáció- és médiatudományi perspektívát érvényesíti elemzéseiben, Balajthy Ágnes és Barna Péter pedig az irodalomtudomány szempontrendszerét középpontba helyező szerzők nevében szólaltak meg. A beszélgetésben részt vettek a stúdió vezetői, Fodor Péter és Lapis József, akik egyben a kötet szerkesztését is végezték.

Bényei első kérdéseiben a stúdió aktuális célkitűzéseiről, alakulásáról kérdezte a két társvezetőt, akik elmondták, 2010-ben azért indították el a kört, mert sok rendkívül tehetséges kultúraértelmezőről tudtak az egyetem kötelékeiben. Már az első alkalommal nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok párbeszédre nyitottak és fölkészültek. A stúdiónak nem feltétlenül volt célja az antológia, inkább a csoport közösségteremtő ereje, illetve hogy a résztvevők lehetőség szerint a folyóirat kritika rovatának felkészült, aktív szerzőivé válhassanak. A közösség nagyszerűségét a szerzők is megerősítették, hiszen ez a két-három év, a folyamatos párbeszéd számukra is sokat jelentett: ahogyan Ureczky Eszter kiemelte, olyan művek olvasására és olyan aspektusok, módszerek megismerésére is lehetőségük nyílt, amelyek másképpen nem kerültek volna látómezejükbe.

Néhány szó esett arról is, a jelenlévők hogyan hasznosítják a stúdióban szerzett tapasztalataikat a mostani munkájuk során. Barna Péter, aki jelenleg sajtóreferensként dolgozik, beszámolt róla, hogy mind a stúdióban, mind a magyar szakon tanultak nagy szolgálatot tesznek mindennapi munkája során, hiszen például egy-egy hozzá kerülő jogi szöveg kibogozásához elengedhetetlenül szükségesek a bejáratott értelmezői képességek.

Az est hangulatának tökéletes hátteret biztosított a Modem megtelt előtere, így nem csak Bényei Pétertől kapott kiváló minősítést a kötet, de a rendezvényről is elégedetten távozhatott a közönség.

Az Alföld Stúdió antológiájának bemutatója, Debrecen, Modem, 2013. január 21.

A fotókat Vékony Zsolt készítette.

Farkas Evelin

szerző: Farkas Evelin
honlap e-mail
1990-ben született Füzesgyarmaton. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának doktorandusza, a Hatvani István Szakkollégium alelnöke és az Alföld Stúdió tagja.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum