KULTer.hu - Egymásba futó eltérések
40586
post-template-default,single,single-post,postid-40586,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Egymásba futó eltérések

Beszélgetés Balla Zsófiával és Báthori Csabával

Az idén 11. alkalommal megrendezett Debreceni Költészeti Fesztivál adott teret április 11-én a Kalkulációk elnevezésű programnak, melyen Korpa Tamás beszélgetett egy házaspárral, Balla Zsófia költő, műfordítóval és Báthori Csaba költő, műfordító, esszéistával műalkotásokról, fordítási dilemmákról, szakmai és emberi kapcsolatukról.

Az alkotók rövid bemutatása után a moderátor azután érdeklődött első kérdéseivel, hogy hogyan viszonyul egymáshoz – egymás munkásságához és személyiségéhez – a két meghívott, s mennyire szoros szálak fűzik össze művészetüket, alkotói módszerüket. Balla Zsófia első asszociációként azt emelte ki, hogy folyton munka közben, egyfajta nonstop gondolkodóként látja párját, olvasva, jegyzetelve, akit igen nehéz előcsalogatni az íróasztal mögül. Báthori Csaba a közös munkák örömét emelte ki, azt, ahogyan József Attila műveinek németre fordítása során (Attila József: Ein wilder Apfelbaum will ich werden, 2005) együtt dolgoztak egy-egy kifejezés teljes és váratlan értelmeinek visszaadásán. Példaként az Eszmélet „elhibban” igéjét emelte ki („egy szálló porszem el nem hibbant”), melynek ekkor fedezte fel többek között „elmozdul” jelentésárnyalatát.

Némileg kritikus véleményüket fejtették ki a mai fordításokkal kapcsolatban, illetve azzal a magyarországi fordítói hagyománnyal szemben, ami a formai imitáció vagy a tartalom elsőbbségét (és nem a forma és a nyelv kölcsönösen egymást erősítő működését) hirdeti. Szerintük a fordításnak a vers hevét és feszültségét kell elsősorban visszaadnia úgy, hogy szigorúan szem előtt tartjuk a forma által megteremtődő prozódiai- és jelentéstöbbletet.

A közös munka mellett a beszélgetés során kirajzolódott az alkotók különálló útja is. Balla Zsófia két utolsó kötetére (A nyár barlangja, 2009; A Harmadik történet, 2002) reflektálva elmondta, ezeket tartja legsikeresebb műveinek, melyeket az indulás köteteiben megjelenő képeinek, gondolatainak kiteljesedéseként értékel. Úgy gondolja, versről való gondolkodását nagyban meghatározza T. S. Eliot, Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, indulását pedig Bajor Andor. Báthori Csaba saját költői világának alakulásában nagy jelentőséget tulajdonít a piarista gimnáziumban eltöltött évek ösztönző hatásának, életvezérlő alapjainak, továbbá Nemes Nagy Ágnes útmutatásának. A Rilke-fordítások kapcsán Báthori Csaba is az újholdas költőnő munkásságát emelte ki, ám megjegyezte, Nemes Nagy Rilke-szótárában a kiváló esszéista nem vizsgálta azokat a kulcsszavakat, melyek mindig más összefüggésben voltak jelen az életmű különböző (elsősorban kései) szakaszaiban. Példaként a „sich aussparen” igét és ennek szövevényes változatait emelte ki.

Korpa Tamás kérdéseiben arra is kíváncsi volt, vajon a nyelvhez való hozzáállásukat és költészetüket hogyan határozza meg az idegenség érzése, hiszen mindkettejük nyelvi környezete igen multikulturális. A kolozsvári születésű Balla Zsófia elmondta, hogy a kisebbségként való létezés mindig az elsődleges nyelvvel szembeni elhelyezkedést jelenti, ami negatív hatású, ugyanakkor a többnyelvű társadalmi berendezkedés szélesebb látókörrel, egyedi nézőponttal, a különböző szerkezetű nyelvekre való rálátás örömével ajándékozhatja meg az embert. Báthori Csaba a nyugati emigráns szemszögéből úgy fogalmazott, hogy bár idegenben természetes, ha anyanyelvünk fenyegetettségét érezzük, egy másik nyelvvel való barátkozásnak mégis jótékony hatásai lehetnek saját nyelvünk működésének, temperamentumának megismerésére nézve is.

Ezt tanúsították a program záróakkordjait adó felolvasások, hiszen mindkettejüktől bravúrosan kezelt nyelvi eszközökkel rendelkező verseket hallottunk, amelyek furcsa feszültséget, ugyanakkor összeköttetést teremtettek olyan szövegrészek között, melyek hangulatukban eltérnek egymástól, így Balla Zsófia és Báthori Csaba látogatása nem csak a műfordításról való gondolkodásukkal, de több utat felvillantó verseik segítségével is gazdagította a debreceni közönséget.

Kalkulációk – Beszélgetés Balla Zsófiával és Báthori Csabával a FISZ szervezésében, XI. Debreceni Költészeti Fesztivál, Kölcsey Kávézó, Debrecen, 2013. április 11.

A fotókat Bartha-Tóth Alexandra készítette.

Farkas Evelin

szerző: Farkas Evelin
honlap e-mail
1990-ben született Füzesgyarmaton. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának doktorandusza, a Hatvani István Szakkollégium alelnöke és az Alföld Stúdió tagja.

1 archív hozzászólás
  • szabó - április 23, 2013

    Balla Zsófia és Báthori Csaba két hatalommániás, korrupt, törtető, rossz ízlésű, negyedosztályú irodalmár.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum