KULTer.hu - A Grimmek Britanniában
42442
post-template-default,single,single-post,postid-42442,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A Grimmek Britanniában

Sara Maitland: Gossip from the Forest

A nagyrészt meseátdolgozásairól és esszéköteteiről ismert brit szerző legújabb, magyarul még nem olvasható munkája – melynek aktualitását a Grimm-gyűjtemény első kiadásának 200. évfordulója adja – izgalmas séták során vezeti az olvasót Britannia változatos erdőségeinek szívébe.

A hónapok szerint tizenkét fejezetbe rendezett erdőjárás tétje nem merül ki a tájak biodiverzitásának méltatásában, vagy a fizikai környezet bemutatásában, hanem minden esetben kultúrtörténeti fejtegetés is, amely egyaránt számba veszi az adott vidék formakincsének természeti, történeti és fiktív elemeit – Sara Maitland gondozásában mesél az erdő, elsősorban pedig a történetmondás antropológiai kényszere és az erdő toposza között fennálló intim viszonyról, szimbiotikus kapcsolatuk újragondolásának lehetőségeiről. Úgy véli, hogy „Észak-Európa nagy kiterjedésű erdőségei az évszakok folyamatos változásainak kitéve, korlátozott látási viszonyaik, bámulatos biológiai változatosságuk, titkos adományaik és veszélyeik, valamint a puszta tudat révén – hogy át kell haladnunk rajtuk, ha el akarunk jutni valahová – hozták létre legismertebb meséink fő témáit és etikáját”.

„Egykor mindent erdők borítottak” – kezdi a történetet Sara Maitland Galloway erdejének fái alatt, ahol fotográfus fiával idézik fel a gyermekkor kedvelt meséit. Mindent erdők borítottak, míg nem jött a jég, és szabdalt földeket hagyott hátra, barázdált tájakat, melyekben, sok egyébbel együtt, megtapadt a régi korok mesehordaléka: „legkorábbi és legelevenebb kulturális formáink”.

Ennek jegyében indul az éber párbeszéd erdő és mese, táj és ember között, melybe a szerzővel és a képzelet sodrásával lépést tartva az olvasó is bekapcsolódhat. Tizenkét hónap, tizenkét fejezet érzékelteti a természeti és a kulturális változások ciklikusságát Dél-Angliától a skót felföldig térben és a neolitikumtól napjainkig időben. Az ősi és modern erdőkben tett látogatások érzékletes leírásai izgalmas fénytörésben láttatják a bejárt helyeket, kiváltképp, mert minden hónap, így minden fejezet fordulóján egy-egy meseátiratot is közöl a könyv. Így találkozhatunk olyan klasszikusok átfésült változatával, mint a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas, a Hamupipőke, A Hét hattyú, vagy a legkorábbi, angol nyelven, nyomtatásban megjelent mese, a Hüvelyk Matyi (1621).

A kötetben közölt mesék és az informatív úti esszék között olykor szerves, máskor lazább, hangulati kapcsolat van. Május hava például a New Forest térségében köszönt az olvasóra. A királyi erdő pompás zöldjét szertelen harangvirágmezők tarkítják – megszokott kora nyári esemény csakúgy, mint a zajló viperanász. Jelenlétük azonban többet sejtet: igen összetett környezeti feltételek harmonikus együttműködését feltételezi.

A természettörténeti háttér kultúrtörténeti barázdáltsága segít olvasni a jeleket, hiszen a megfelelő klíma háborítatlansága a New Forest esetében hosszú évszázadokon át fenntartott erdőgazdálkodási viszonyok, ekként politikatörténeti változások eredménye is. A ma nemzeti parkként számon tartott New Forest sosem volt (sosem lehetett) gazdátlan vidék: királyi erdő volt királyi szokásokkal és törvényen kívüliekkel. Róluk, az ő hangjukon szól a kötetben május hónap „Rumpelstiltskin” meséje, sajátos nézőpontból. De hasonlóan elgondolkodtató a találkozás Jancsival és Juliskával, akiket gyermekkori traumájukkal birkózó felnőttként látunk viszont; vagy Csipkerózsikával, aki a rokka mellett, a padlón heverve álmodja világjobbító álmát.

Az, hogy „egykor mindent erdők borítottak”, persze szintén nem más, mint fikció – írja később a szerző. De éppen ez az elképzelés az, amiről a gyűjteményes könyv szól: mindenféle erdei mendemondák jótékony hatásáról.

Sara Maitland: Gossip from the Forest – The Tangled Roots of Our Forests and Fairytales (Erdei mendemondák – Gyűjteményes könyv Britannia erdőségeiről és meséiről), Counterpoint, Berkeley, 2012.

Máté Éva Gyöngy

szerző: Máté Éva Gyöngy
honlap e-mail
Máté Éva Gyöngy 1986-ban született Salgótarjánban, jelenleg Debrecenben él. A Debreceni Egyetem angol irodalomtudományi alprogramjának PhD-hallgatója és Angol-Amerikai Intézetének munkatársa. Tagja az Alföld Stúdiónak és a Hatvani István Szakkollégiumnak. Érdeklődési területének gyújtópontjában mediálisan összetett kortárs irodalmi alkotások vizsgálata áll, de szívesen gondolkodik a vizuális kultúra, a térelméletek kérdéseiről is. Írásai a Debreceni Disputa, a Prae.hu és a Szkholion oldalain olvashatók.

2 archív hozzászólás
  • Herczeg Ákos

    KULTer.hu - június 10, 2013

    A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

  • AntiKekec - június 28, 2013

    A cikk végén közölt magyar nyelvű cím esetleg jelzése annak, hogy készülőben van a kötet fordítása? Ha igen, akkor ez a TÁMOP kutatás része?

KULTprogramok

<< 2017. Sze. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum