KULTer.hu - Mákos-diós
43746
post-template-default,single,single-post,postid-43746,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Mákos-diós

Kossuthkifli

A kossuthkifli immár nem csak édességet, de magyar humorral és életigenléssel fűszerezett komédiát is jelent, a nemzetek közti nemzet drámai vígjátékát. Alapanyag: Fehér Béla regénye. Receptje szerint 72 napig kell megdolgozni, majd több hónapos kelesztés után hat részben tálalható. Így nem üli meg a gyomrot és tovább tart.

A sorozat célja az, hogy hiánypótló jelleggel létrehozzon egy olyan könyvadaptációt, ami a klasszikusok mellett foglalhat helyet. A polcon ugyan ott a Jókai-összes papíron és kazettaszalagon, talán DVD-n is, és tudjuk, hogy az Egri csillagokban valahol felvillan egy ostromló kezén a karóra, a legendássá vált alkotásokon túl azonban megmutatkozik egy a közös hagyományokra és mégis humorra épülő alkotás igénye, vagy legalábbis valami friss mondandóé.

A Kossuthkifli azt igyekszik megfogalmazni, hogy mik vagyunk. A múlt tükrét mutatja a jelennek. Szövegével Fehér Béla úgy láttat, olyan részletesen és gesztusokban pontosan, mintha forgatókönyvet írt volna. Rudolf Péter saját bevallása szerint az Üvegtigris sikere óta várta, mikor talál egy olyan ötletet vagy szöveget, amely egy film számára elegendő alapot szolgáltat, aztán 2012 nyarán a kezébe került a Kossuthkifli, ami sokszínűségével és lehetőségeivel egyértelműen magában hordozta a megfilmesítés lehetőséget. Innen a 2014 októberére ígért road movie ötlete.


Szimpatikus az elgondolás, miszerint az egymondatos mellékszerepeket is elismert színészeknek osztották ki, hiszen Rudolf Péter rendezőként fontosnak tartotta, hogy lehetőleg minden mondat tökéletesen hangozzon el. Ilyen szerepben találkozhatnak majd a nézők Törőcsik Marival, Básti Julival, Kéry Kittyvel, Lukáts Andorral, Fenyő Ivánnal, Nagy Ervinnel, Szabó Győzővel és Szacsvay Lászlóval. A könyvadaptációk visszatérő problematikája, hogy mennyiben képesek maradéktalanul közvetíteni a szövegvilág hangulatát, cselekményvezetését. Talán éppen erre a kérdésre ad választ a széria hossza. A sorozat 6 darab 52 perces része megengedi a történet részletes bemutatását, és ha már a számoknál tartunk: a forgatás júliusban kezdődött és 72 napig tart, a felvételek helyszíneinek és a közreműködő színészeknek a száma pedig egyaránt meghaladja a százat.


Aki ismeri Fehér Béla könyvét, az tudja, hogy az nyelvjárási elemeket használ, az osztrák befolyás alatt álló nyelvi állapotot idézi fel, ami azt eredményezi, hogy az olvasónak többet kell dolgoznia a befogadásért. Rudolf Péter Hársing Hilda forgatókönyvíróval együtt úgy döntött, hogy a Kossuthkifli különleges, archaizáló szóképző nyelvezetét nem aktualizálja, inkább megtartja ezeket a szituációkból megfejthető kifejezéseket. Ebből az is következik, hogy a színészi munkának nagyobb a tétje, hiszen játékukkal is segíthetik a nézők dolgát.

A forgatás egyik fontos helyszíne a szentendrei Skanzen, ami, ahogy a rendező-forgatókönyvíró-producer Rudolf Péter is mondta, sokkal nagyobb valóságréteget ad a tájnak, a tárgyaknak, amiben „hallani a szú percegését is”, így nem is bánja, hogy nem volt hollywoodi mennyiségű támogatás a regény világának rekonstruálására. Természetesen így is van olyan díszlet vagy kosztüm, amit elő kell állítani a forgatáshoz. A díszlet- és a jelmeztervező feladata itt válik kalandossá: gyakran gyűjtőktől kell beszerezni például a korhű fegyvereket és hagyományőrző egyesületeket kell megbízni a ruhák legautentikusabb kivitelezésével.

A film körüli temérdek munka egy célt szolgál, amit Rudolf Péter is többször hangsúlyozott a sajtótájékoztató során, a regénynek való megfelelést. A sajtótájékoztatón így fogalmazott: „A regény végtelen szabadságát, »szemtelenségét«, sokrétűségét kell visszaadnunk a film nyelvén, a legmodernebb filmes megoldások teljes tárházát felvonultatva.” Majd hozzátette: „A Kossuthkifliben  minden romantikus fordulat, ármány, dörrenő lövés és misztikum, nyelvi lelemény rólunk szól, magyarokról. A 48-as forradalom által egyszerre felemelt és sújtott, hősies és szánalmas, megosztott és összekapaszkodó magyarokról. Szeretettel. Öniróniával.”

Kossuthkifli, 2013. Rendező: Rudolf Péter. Forgatókönyv: Hársing Hilda. A főbb szerepekben: Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos.

Harmos Noémi

szerző: Harmos Noémi
honlap e-mail
Harmos Noémi 1988-ban született Budapesten, jelenleg komparatisztika szakos hallgató Szegeden. Elsősorban a terror és az ezzel kapcsolatos társadalomkritika kortárs irodalomban való megjelenési formái érdeklik. Eddigi írásait a Tiszatáj Online és a Hitel közölte.

1 archív hozzászólás
  • AntiKekec - augusztus 13, 2013

    Kíváncsian várom a végső produktumot, és a róla készült kritikát a kulter.hun.