KULTer.hu - Szalonna és garázsrock
43831
post-template-default,single,single-post,postid-43831,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szalonna és garázsrock

Interjú Markovics Somával, a Boris and the Bacons frontemberével

Miután a Fáziskésés nevű zenekar feloszlott, és néhány tagjuk megalapította a Boris and the Bacons bandát, a srácok új húrokat kezdtek pengetni. A hercegkúti zenészek a garázsrock műfaján belül hozzák létre ütős feldolgozásaikat. A csapat frontemberét, Markovics Somát a zenekar átalakulásáról, jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli tervekről kérdeztük.

KULTer.hu: Volt egy korábbi felállású bandátok, amely a Fáziskésés nevet viselte. Mesélj, azóta mi történt?

A Fáziskésés zenekarnak már több mint egy évtizedes története van.  A bátyám, Ádám hozta össze még 2001 táján pár helyi barátunkkal, különösebb cél nélkül. Csak zenélni akartak. Ami engem illet, 2007 óta vagyok a történet része. Ezt követően a Fáziskésés különböző problémák miatt (egyetem, távolság, időhiány) letette a lantot.  A Boris and the Bacons ötlete már jó ideje motoszkált a fejünkben. Egy pörgős muzsikát játszó „bulizenekart” akartunk létrehozni. A komolyabb próbák idén tavasszal kezdődtek, és azóta is hajtjuk a dolgot rendületlenül. Szerencsére a visszajelzések eddig rendkívül pozitívak.

KULTer.hu: Érdekes új nevet választottatok. Mi inspirálta a döntést?

Ezt a kérdést sokszor hallottuk már, de nem kell túlbonyolítani. Az egyik összeülős, sörözgetős estén repkedtek az ötletek, hogy mi lenne a zenekar neve, ha egyszer összeállnánk. A Boris eleve adott volt, hiszen a dobosunk, Schmied Norbi az egyetemi évek óta viseli ezt a becenevet. Na, de mi is itt vagyunk, alliteráljunk, és valahogyan jelezzük, hogy nem vagyunk teljesen normálisak! Tegyük hát hozzá a Baconst! (Az utóbbi időben az interneten egyébként is rengeteg baconos mém bukkant fel, szóval nagy kultusza van a malacbelsőnek.)

KULTer.hu: Ha már a neveknél tartunk, mesélnél a többi tagról és a szerepükről?

Ja, persze, Boris az úgymond „őstag”. Már a Fáziskésés alapításánál is ott volt, ő a rangidős a zenekarban. A próbaterem náluk lett kialakítva, így ott szoktunk zajongani. Eddig „csak” a dobokért felelt, de sikerült rávennünk a vokálozásra is, ezzel is „vastagítva” a hangzást. Markovics Ádám, a bátyám, szintén alapító tag volt a Fáziskésésnél. Akkor még szólógitáros poszton tevékenykedett. A Baconok kedvéért (és a saját ötletétől vezérelve) ragadott basszusgitárt, sőt mikrofont is, így most ő is a vokálfrontot erősíti.


KULTer.hu: A Debreceni Egyetem magyar szakosa vagy. A zenekar perspektívájában ez mennyire meghatározó?

Soha nem kötöttem magamban össze a zenekart és a tanulmányaimat, így nem is érzem meghatározónak. A zenét mindig is különválasztottam mindentől. Az szent és sérthetetlen.

KULTer.hu: Hogy érzitek, összeszoktatok már kellőképpen? Működik az új felállás?

Az összeszokással nem volt gond, hiszen évek óta zenéltünk együtt. A zenéket, amiket játszunk, mind a hárman iszonyatosan szeretjük, tehát ez sem jelent problémát. Bátyám szólógitárról basszusgitárra váltott, én pedig a gitár mellé felkaptam egy mikrofont is. Hogy működik-e ez a formáció? Nem is kérdés! Nagy örömünkre, a közönség is így érzi.

KULTer.hu: Ahogyan Likó Marci, a Vad Fruttik frontembere mondta, a rock zenekarok legjobb ismérve az, hogy amikor kinyitják náluk az ajtót, a dobozos sörök kiborulnak. Nálatok is érvényes ez?

Újabban rákaptunk az üvegesre, a fesztiválon pedig a korsók gurultak. S persze nem mehetünk el szárazon a környék gyöngyszemei, a borok és a pálinkák mellett sem.

KULTer.hu: A koncertjeiteken más bandák dalaival léptek fel. Melyek ezek?

Egy elég egyszerű szabályt követünk: pörgessük! Igyekszünk olyan jól ismert bandáktól „idézni”, akik sokszor szolgáltak már házibulik háttereként. Gondolok itt olyan klasszikus amerikai garázsbandákra, mint az Offspring, a Blink 182, a Green Day, a Foo Fighters  vagy a Wolfmother. Persze, az ősrock-vonal (Ramones, Black Sabbath, AC/DC) is képviseltetve van, hiszen a gyökereink odáig kúsznak vissza. Egyelőre ilyesmik vannak terítéken, a lista természetesen folyamatosan bővül, és idővel saját dalokat is szeretnénk összehozni, ugyanebben a szellemben.

KULTer.hu: Tervezitek, hogy saját lemezt adtok ki? Ha igen, mikorra várható ennek megjelenése?

Lemezről korai még beszélni. Nem vagyunk semmi jónak az elrontói, de nagyon nehéz manapság Magyarországon jó lemezt készíteni, úgy, hogy ne menjen rá a gatyánk. Alapvetően nem hoz minket lázba ez az egész „be kell futni”-cirkusz. Csináljuk, amit szeretünk, olyan embereknek, akiket szeretünk, azért, mert ők is szeretnek minket.

KULTer.hu: A Zenemplén Fesztiválon léptetek fel nemrég, július elején. Milyen helyi rajongókkal találkozni és egyáltalán milyen a viszonyotok a rajongókkal?

Nagy szerencsénk van a közönségünkkel. Van egy elég erős mag, akik kísérnek minket többfelé, mindig óriási hangulatot csinálnak. Nem győzzük elégszer megköszönni a közönségnek azt a szeretetet, ami árad belőlük felénk. A Zenemplén Fesztivál egyik legnagyobb látogatottságú koncertje a miénk volt, ami elképesztően jól esett nekünk.

KULTer.hu: Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Most kezd beindulni a nyár a koncertek szempontjából, úgyhogy igyekszünk minél több felkérésnek eleget tenni. Legközelebb Hortobágyon és Balmazújvárosban fogunk fellépni. Vannak ígéretek Debrecenből, Budapestről is, sőt, nem kiabáljuk el, de egy németországi koncert is kilátásban van. Tehát koncertek, próbák ezerrel! Bővítjük a repertoárt és húzzuk a talpalávalót továbbra is!

KULTer.hu: Németország? Ez jól hangzik. Mesélnél erről bővebben?

Ezzel a dologgal nagy szerencsénk van. Hercegkút egy kis sváb település, így megvannak a külhoni kapcsolatai Németországgal. Testvértelepülésünk Obersulm, ahonnan az idei Zenemplén Fesztiválra – melyet mi magunk szervezünk – volt szerencsénk vendégül látni a OneInchMan zenekart. Hatalmas fazonokról beszélünk, így a barátkozással nem volt gond. Tőlük kaptunk egy ígéretet, hogy vagy egy fesztiválon, vagy egy kisebb klubban mindenképpen lehetőséget kapunk, hogy a német közönségnek is megmutassuk magunkat.

KULTer.hu: Szeretnétek kilépni ebből a füstös valóságból, s nagyobb fesztiválokon is fellépni?

Akarunk-e? Igen, természetesen, hihetetlen élmény lenne nagy színpadokon is megmozgatni a közönséget. Ugyanakkor nem tehetünk különbséget: egy füstös kis kocsmában ugyanúgy, legjobb tudásunk szerint nyomjuk le a műsort, s ha ez betalál a közönségnek, mi már boldogan megyünk haza. Vagy maradunk pár sörre…

KULTer.hu: Hol láthatunk legközelebb titeket?

A következő koncertünk, egyelőre úgy tűnik, az augusztus 19-én esedékes Puszta Fesztiválon lesz, a Hortobágyon.

KULTer.hu: Végezetül, van valamilyen életbölcsességetek, amit üzennétek az olvasóknak?

Bacon is all you truly need.

A képek forrása a Boris and the Bancons Facebook-oldala.

Balogh Péter

szerző: Balogh Péter
honlap e-mail
Balogh Péter 1990-ben született Debrecenben, költő. A Debreceni Egyetem magyar szakán tanult. A LÉK irodalmi kör és a József Attila Kör tagja. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg. Verseit publikálta még többek közt az Irodalmi Szemle, a Tiszatáj, a Palócföld, a Zempléni Múzsa, a Vörös Postakocsi és a Várad. 2013-ban a Várad verspályázatán megosztott első helyezést ért el, 2014-ben pedig a Debreceni Egyetem Határnyitás című verspályázatán a harmadik helyezésért járó díjat vehette át. 2014-ben a KULTer.hu gyakornoka volt.