KULTer.hu - „Nem ragadunk le sehol, csak létezünk”
45440
post-template-default,single,single-post,postid-45440,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Nem ragadunk le sehol, csak létezünk”

Számkiszervezett (Outsourced) – 1. évad

Kétféle ember van: aki dolgozott már call centerben és aki nem. Ekkora célközönséget vétek lett volna nem kiaknázni, meg aztán éppen ideje volt, hogy Kansas ne csupán a forgószeleiről meg Dorothy-ról és Toto kutyáról legyen ismert. Jött, látott és győzött egy sosem volt telefonos csapat, történetük egyetlen szériányi, de hatalmas televíziós sikert ért meg.

Kansas, hétfő reggel. Todd Dempsy, a törekvő fiatal amerikai visszaérkezik a menedzsment-tréningről. Azért küldték oda, hogy még hatékonyabban vezesse cége, a Közép-Nyugat Bigyói telesales-csoportját, a telefonos értékesítőket. Megdöbbenésére csupán közvetlen főnöke, Jerry tartózkodik az irodában. Közli Todd-dal, hogy a call centert kiszervezték Mumbai-ba.

A filmsorozat a hasonló címmel forgatott játékfilm továbbgondolása. A magyar cím nézői nyelvi lelemény: a vetítés megkezdése előtt a csatorna pályázatot hirdetett, melyen a Számkiszervezett nyert. A széria humorosan és hitelesen ragadja meg egy, az utóbbi évtizedben világtendenciává vált jelenség lényegét.


Hogyan lehet amerikai üzleti észjárással call centert vezetni Indiában? Először is meg kell találni a közös nyelvet. Ám az operátorok hiába beszélik az angolt, ha nincsenek tisztában a nyelv kulturális hátterével. Todd egymondatos varázsigékre tanítja őket: „Első szabály: vágd be a prospektust. Ez lesz a Bibliád.” Az operátorok feladata, hogy vicces és pikáns termékeket értékesítsenek. Todd számára ez egyszerű dolognak tűnik („sikerünk titka az extra eladás”), ám a többieknek fogalmuk sincs, hogyan tanulják meg a termékek értékesítését, ha azt sem tudják, azok mire valók. A bigyók ugyanis szorosan kötődnek az amerikai szokásokhoz, ünnepekhez, de valójában a legszorosabban a popkultúrához. „Nem a Szupercsapat vagyunk, hanem a Medvék” – mondja Todd, és elmagyarázza, hogy ez a mondás melyik ismert amerikai filmből való, majd hasonló példákkal végre sikerül megalapoznia a közös munkanyelvet.

A Számkiszervezett egy huszonkét epizódból álló szitkom, melynek folytatása a rajongók nagy bánatára nem várható. Az epizódok tipikus magánéleti és munkahelyi élethelyzeteket dolgoznak fel, például rögtön a másodikban a leépítés témakörét, majd a házasságot is, de sorra kerülnek a nagyobb indiai és amerikai ünnepek, szokások, a helyiek szemérmes viselkedésének okai, a csók tilalma, a két nemzetben erősen különböző karrierálmok stb.

Todd rájön, hogy lehetetlen személyes bevonódás nélkül reagálni a különböző helyzetekre, nem maradhat ezért egyszerű főnök. A két náció közti különbség nem elsősorban a vallásban keresendő, hanem sokkal mélyebben: az értékekben. A sorozat nem egyszerűen a hindu és a keresztény világot állítja szembe egymással, nem így lesz életszagú. Todd nagy feladata, hogy belásson az egyes szimbólumok mögé, s megtalálja az értéket, amit képviselnek. Az indiaiak ezeket az értékeket hagyományozzák nemzedékről nemzedékre. Itt a férfiak azért dolgoznak, hogy a becsületes munkavégzés révén bizonyítsák családfenntartói rátermettségüket. Ez a szerep vár a munka világába lépő nőkre is, akik kettős mérce alá kerülnek. Fegyelmezett és eredményes munkavégzésükkel megtarthatják az állásukat, kivívhatják a munkaadók elismerését és családjuk megélhetését is finanszírozzák. Ha még tovább, az értékek mögé megyünk, ott rengeteg élettapasztalatot találunk: az ősi, bölcs Indiát, a régieket, akik ezt a hatalmas tudást közös szimbólumok rendszerébe ágyazták, s megkezdték azok nemzedéki átörökítését.

Akik a Gettómilliomosból ismerik Indiát, a Számkiszervezettben a szubkontinens egészen másféle arcaival találkozhatnak. Bár kétségtelen, hogy előbbi főszereplője, Jamal sem a vakszerencse segítségével tudta megadni a helyes válaszokat a tévés vetélkedőben. Inkább azért, mert a kérdések nyomorúságos élete egy-egy szakaszát idézték fel benne, a válaszokkal együtt.

Todd azt mondja az embereinek, „Amerika az a hely, ahol azt csinálsz, amit akarsz.” Ez nem teljes mértékben igaz, hiszen neki sem volt más lehetősége, mint elfogadni a kihelyezést, hogy fizethesse a diákhitelt, és ne váljon munkanélkülivé. Helyettese, Rajiv úgy vélekedik, az amerikaiak „szinte fürdenek a húsban”. Ez nyilván a hollywood-i filmeknek köszönhető. Mumbai utcáin számtalan szent tehén járhat zavartalanul, ami a külföldiek szemében puszta hóbort. A randevú az elrendezett házasság előszobája, és esküvő előtt a csók is tilos. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az indiai nők életük végéig boldogtalanok maradnak. Mindkét félnek le kell tehát mondani a sztereotípiákról, hogy megtalálják a közös nevezőt.

A szitkom készítői ügyeltek arra, hogy friss arcokat szerepeltessenek. A call center szakmában dolgozó nézők örömmel tapasztalhatják a hozzáértő témavezetést. Az első epizód például az „extra eladás”, a harmadik az „impulzuseladás” köré épül. Túlzott szakmaiságtól azonban nem kell tartanunk, mert a szituációs komédia fő forrásai, a gegek jellemzően teljesen hétköznapi helyzetekben érlelődnek, gyakran a mit szabad és mit nem ellentétére alapozva. A dramaturgia fő húzóereje Todd személyisége, aki mindig innovatív módon alkalmazza a helyiek képességeit, a cég érdekeit tartva szem előtt. Todd-ot mindig a továbbhaladás kérdése inspirálja, főként, mert munkavégzés közben is érvényesek a vallási előírások. (Ügyelni kell, hogy a nőket nem érintheti meg biztatásképpen a vállukon, mert ez egyenlő volna a zaklatással.)

Bár az indiai emberek első látásra „nagyon egyformának” tűnnek, érdemes megnézni, miben különböznek a karakterek.

Rajiv – „Szeretek eladni és parancsolgatni”


Todd helyettese, kasztban a többi dolgozó fölött áll. Célja, hogy igazi menedzser legyen, hiszen csak így kaphatja meg választottja, Vimi kezét. Mindig öltönyt visel, ambiciózus és szigorú munkamorált képvisel.

Listát vezet minden dolgozóról. Toddnak pedig már az első közös munkanapon kifejti nézeteit: „Önnek itteni sikerei miatt hamarosan eljön a dicsőséges hazatérés pillanata. Akkor engem előléptetnek, több lesz a fizetésem, és végre megnősülhetek. Sorsunk összefonódott, mert ha önt, uram, kirúgják, az nekem ugyanolyan jó.” Szerinte „a félelem a legjobb ostor”, ezért gyakran konfrontálódik a többiekkel: számon kér, kirúgással fenyegetőzik, minden apróságba beleköt. Amikor Jerry meglátogatja őket, és a call centerben mindenki attól fél, ez leépítést előjelez, Rajiv az amerikai nagyfőnöknek is hegyi beszédet tart – a megfelelő pillanatban. Miután a részeg Jerry megszegi az egyik vallási előírást – alkoholgőzös búfelejtésének oka tönkrement házassága –, és pár órára börtönbe kerülnek, Rajiv kifakad: „Maga elfelejtette, hogy milyen ígéretet tett. Csak arra gondolt, hogy jól szórakozzon. Ha igazi férfi lenne, harcolna az asszonyáért. Én azért dolgozom, hogy egy napon menedzser legyek és akkor elvehessem Vimit.” Ez elgondolkodtatja Jerryt, s mielőtt visszarepül Amerikába, Toddot névlegesen vezető menedzserré lépteti elő, Rajiv leveheti névtáblájáról a „helyettes” jelzőt, s így elgördül az akadály a házasságkötés elől. Bár az após továbbra sem enged a negyvennyolcból, és Rajiv veszi fel az ő családnevüket, a záró epizódban a bazi nagy indiai lagzi kipipálva.

Asha – „Én nem randizok”


A gyönyörű brit színésznő, Rebecca Hazlewood játssza ezt a visszafogott karaktert, akit szülei irányított házassággal kívánnak férjhez adni. Asha végzettség, munka és vallás alapján csoportosítja jelöltjei önéletrajzát. „Az elrendezett házasság olyan, mint a hideg leves, ami lassan fölmelegszik”, vallja.

Már a harmincas éveiben jár, így ügyesen lavírozik a szülői elvárás és „a szív szava” közt, ugyanis az első perctől kezdve tetszenek egymásnak Todd-dal. Inkább az időre bízza magát. Nem látja akadályát szorosabb kapcsolatnak az amerikaival, és reméli, hogy a férfi megdolgozik ezért. Nehezen fogadja el, bár a szeme előtt zajlik, hogy a nyugatiaknak a randizás egyet jelent a lazítással, s ha egy pár nem illik össze, akkor egyszerűen elválnak útjaik. Todd ugyanis több epizódon keresztül az ausztrál call center vezetővel, Tonyával folytat viharos együttlétekkel tarkított viszonyt, amit eleinte titkolnak. Asha nem átallja Todd orra alá dörgölni nemtetszését: „Én egy életre szóló fogadalmat teszek, de te csak bemocskoltad az étkezőasztalt.”

Makur – „Szeretem a nőket”


Keleti személyiség, nyugati viselkedés – a sorozat szépfiúja az eredetiben a Manmeet nevet viseli. Úgy csodálja Toddot, ahogy egy öcs a bátyját. A felszínen a belé nevelt előírásokat hangoztatja („az első randevú után jön az esküvő”), aztán munka közben előszeretettel flörtöl a női hívókkal, így nála lesz a legmagasabb az ügyfél-elégedettség. Mivel a telefonban aktívan éli magánéletét és gátlástalanul ismerkedik, ez majdnem az állásába is kerül.

Gupta – „Emlékszik a reinkarnációra? Nem ragadunk le sehol, csak létezünk”


A szitkom bohóca, férfi létére igazi pletykafészek. Már az elején meggyűlik a baja Todd-dal, az ügyfelek és a munkatársak is panaszkodnak rá, amiért túl sokat beszél: „Nincsen hírlevelünk, de itt van nekünk Gupta, és róla nincs leiratkozás”. Így akar „bevágódni” a többieknél. Kedves, nem túl intelligens, minden lében kanál típus. Épp mint Micimackó. Szeret pörögni, a történések középpontjában lenni. A karakterek közül ő viseli a legkönnyebben a hagyományok rájuk nehezedő nyomását, kimondatlanul is érződik viselkedésén: „legyen meg a sors akarata”. „Fogadjatok el úgy, ahogy vagyok.” Todd rábeszélésére elköltözik otthonról, mert az indiai fiatalok egészen a házasságkötésig otthon laknak. Ha a helyzet úgy hozza, egy-egy estére el is küldik őket, ne legyenek láb alatt, vagy ne hozzanak szégyent a családra, pl. rokonlátogatáskor. Ez a dramaturgiai fordulat majd számos faramuci helyzetet eredményez: Guptának a maga bumfordi módján kell helyt állni „a való világban”.

Madhuri – „Mivel kívánja fizetni a hányást és a műkakit?”


A kérdést természetesen egy ügyfélnek teszi föl ez a kedves, bájos teremtés. Hagyományban nem ismer tréfát. Miután Jerry a call centerben tett látogatásakor nyugati szokás szerint kezet csókol neki, számunkra kissé túlzóan sopánkodik: „csak úgy odadobtam magamat neki!” Látványos személyiségfejlődésen megy keresztül, míg kibontakoznak képességei: „a szüleim azt mondták, csak gyári munkás lesz belőlem, és most az én fizetésemből élünk”. Ő az, aki a kezdetektől a legtöbb szokásban eligazítja Toddot. Eleinte olyan halkan beszél, hogy senki sem érti, mit akar mondani. Személyiségében érződik a nők tradicionális elnyomása, ugyanakkor képes megmutatni a benne rejlő potenciált.

Charlie Davies – „Ezek szart se tudnak Amerikáról”


A hangos amerikai. Abban az irodaházban dolgozik, ahol Todd, ő a vadász call center vezetője. Ennek megfelelően fegyvermániás, akinél a hobbit és a munkát csak vékony határ választja el. Legnagyobb sajnálatára facér, s hiába szeretné becserkészni a Todd-dal viszonyt kezdő Tonyát, minden közeledési kísérlete kudarcot vall. Narrációs szerepe fontos, segít Dempsy-nek a beilleszkedésben. Találékonysága jól illeszkedik a dramaturgiába, jelenléte nem puszta poéndurrogtatás.

Tonya

A Koala Légitársaság telefonközpontját igazgatja, vérbeli menedzser. Számára az ismerkedés puszta időtöltés, szórakozás. Felszínes személyiség, kedvességénél csak határozottsága nagyobb. Davies „kengurunak” nevezi, mert Ausztráliából érkezett. Sajátos angolja az eredeti változat színfoltja.

A call centerben jóval többen dolgoznak, mint akik fent bemutatásra kerültek. Egyvalakit viszont érdemes kiemelni még: Todd Dempsy érkezésekor és bemutatkozása előtt a turbános Ajeet szótlanul elhagyja az irodát. Személye a „minden, ami nyugati” radikális elutasítását sejteti. „Mondhat bárki bármit, én Indiát képviselem, és mi nem hagyjuk magunkat.” Mintha a készítők egyben azt is érzékeltették volna, hogy az ortodox hindu entitás nem lehet gegek tárgya, „nem rajtatok, hanem veletek nevetünk”. Hasonló gondolat fogalmazódik meg Todd és Charlie első találkozásakor az étkezőben. Charlie otthonról kapott ételt fogyaszt. Viccesen azt mondja: „Nem lehet nagyhatalom olyan ország, amelyről nem neveztek el sajtot.” „Akkor például nagyhatalom Svájc” – kezdi sorolni Dempsy, de Charlie egy kézmozdulattal leinti: „Csak semmi politika”.

Amerikai vezetőjük értékeli a mumbaiak eredeti gondolkodásmódját, hagyományhűségét. A kiszervezés jól sikerül, Todd eredményesen vezeti csapatát, közben egy másik szögből tekinthet saját addigi életére. Családjában ugyanis ő a fekete bárány, apja a fivérét bálványozza. A siker mást jelent Indiában, mint Kansas-ben, Todd itt újraértékelheti eredményeit.

Semmit sem kell föladniuk magukból – mi sem szemlélteti ezt jobban, mint mikor a csapat tudomást szerez a hétvégi céges tréning vidéki helyszínéről. Asha, látván a prospektust, így szól: „Milyen gyönyörű folyó!” Odaadja Madhurinak, aki felkiált: „Bárcsak vihetném a szennyesemet!”

Számkiszervezett (Outsourced) – 1. évad. Rendezők: Kevin Dowling, Dennie Gordon, Reginald Hudlin és mások. Forgatókönyv: Amit Bhalla, Robert Borden, Linda Videtti Figueiredo, David Gross és mások. Szereplők: Ben Rappaport, Rizwan Manji, Matt Walsh, Rebecca Hazlewood, Sacha Dhawan, Parvesh Cheena, Anisha Nagarajan, Diedrich Bader, Pippa Black, Guru Singh. Gyártó: Universal Media Studios.

Jassó Judit

szerző: Jassó Judit
honlap e-mail
Jassó Judit 1977-ben született Budapesten. Író, költő, a FISZ tagja. Korábban a Kulter, a Képírás, A Vörös Postakocsi és az Apokrif Online, valamint a Holmi és a Zempléni Múzsa közölte írásait. 2013-ban a Narraton elbeszélésversenyen, mely a visegrádi országokban került megrendezésre, első helyezést ért el Potozky Lászlóval közösen. Díjazott írásának címe: Budapest Noir.

KULTprogramok

<< 2017. nov. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum