KULTer.hu - Borsik Miklós prózaverse
48932
post-template-default,single,single-post,postid-48932,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Borsik Miklós prózaverse

A törpék ígérete

A halak szemében hajókorlát forog. Ormótlan kézfej hajlítja spirálba. Vezényel közöttük, gazdája nem bukik fel a víz alól. Gályafúráskor a halak megdöglenek, majd a kíváncsi hajótöröttek az elúszó kézfej után erednek, de hogy a közelében is lemerüljenek, nem engedi meg. Kirakja őket egy sziklára, ahol abban a tudatban halnak éhen, hogy ez a titok végzett velük. Vitorlavászonba gyűjtöm a hullákat, vagyok akkora. Lenyúlnék a konok kéz alá, a homlokomból azonban ömleni kezd a kőolaj. Torony lettem, de látok. A megdézsmált legénység maradványaiból törpék tapadnak össze. Megmásznak. Fejtetőmön egészen a kopasz foltig zarándokolnak, onnan szökkennek mindjárt. Ha azt éneklik, gyengék, próba-szerencse megérintem őket. Olyanok, mint egy nagyobb halom, emberformára harapdált vekni kenyér. És zúgják: „Visszatelepszünk, de már a levegőben oszlunk. Mint egy sovány köpés. Vagy egy kövér.”

Kiemelt kép: PDP

Borsik Miklós

szerző: Borsik Miklós
honlap e-mail
Borsik Miklós 1986-ban született. Dunakeszin nőtt fel, jelenleg Budapesten él. Költő, szerkesztő. A József Attila Kör tagja. Rajzai a vonalmergezes.tumblr.com oldalon érhetőek el.

KULTprogramok

<< 2019. jún. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum