KULTer.hu - Drakula nem tér haza
48734
post-template-default,single,single-post,postid-48734,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Drakula nem tér haza

Dracula – 1. évad, 1–6. rész

DraculaAz NBC 2013 őszén kezdte vetíteni Dracula című kosztümös, történelmi jellegű sorozatát. Az ígéretes széria nem csak az újra főszerepet játszó és már producerként is közreműködő Johnathan Rhys Meyers miatt emlékeztethet sokakat a nem is olyan régen véget ért Tudorokra. Lássuk, mire megy a hírhedt gróf a viktoriánus Angliában!

Az NBC-nél természetesen a díszlet, a kosztümök és a smink tekintetében sem adták alább a konkurens SHOWCASE csatornánál. Emellett persze figyeltek a célcsoport igényeire is. A sorozat nem szűkölködik az erotikával túlfűtött, épp a Tudorokból ismert, félakt jellegű szexjelenetekben, (ismét) elnyerve ezzel a fiatal és idősebb korosztály figyelmét is, nemre való tekintet nélkül. Mindazonáltal rengeteg szempontból különbözik a két sorozat, melyek közül külön figyelmet érdemelnek a szerteágazó internacionális vonatkozások.

Dracula
A Dracula a viktoriánus Angliában játszódik, ám a sorozat – a True Bloodhoz hasonlóan – visszatekintésekkel próbálja felépíteni a mítoszt, összekapcsolva a sorozatbeli jelent Drakula múltjával. A tehetős, Amerikából érkezett Alexander Grayson – azaz Drakula – megpróbál gazdasági, politikai és társadalmi hatalomhoz jutni a szigetországban. Nem mellékesen egykori szerelme (Ilona) alteregóját véli felfedezni a fiatal, ambiciózus és persze gyönyörű Mina Murrayben (Jessica De Gouw), így a love story is beindulhat.

A kontextus már csak azért is érdekes, mert bár a sorozat amerikai ihletésű ugyan – s sok magyar stábtaggal is  együtt dolgoznak –, ám erős brit vonatkozással bír, és nem csak a helyszín meg a miliő miatt. Adódik a kérdés, hogy az NBC vajon az Egyesült Államok viktoriánus nosztalgiáját próbálja-e újjáéleszteni a 21. századi nézőközönséghez igazítva, vagy inkább ezt félretéve, egyfajta társadalomkritikát próbál eladni a már-már lerágott csontnak számító korszakról? Utóbbi feltevést igazolja a karakterek jelleme és az őket játszó színészek megjelenése. A paletta inkább hasonlít a Zsákutca 13 társasjáték figuráira, mintsem korhű személyekre.

Dracula
Drakula hataloméhes amerikai jenki. Segítője, az afroamerikai Renfield pedig olykor többet engedhet meg magának, mint a társadalmilag (a kor elvárásainak megfelelően) magasabb pozíciót betöltő angol urak. A szépséges Mina egy hercegnőre hasonlít, de bensőjében a legbujább vágyakat dédelgeti; Lady Jane Wetherby karrierista vámpírvadász; Jonathan Harker újságíró, aki átáll a sötét oldalra; Abraham Van Helsing etikailag kifogásolható orvos, akit természetesen a bosszúvágy hajt; Lucy Westerna pedig az elegánsan kacérkodó gazdag szülők elkényeztetett gyermeke.

Decemberig hat epizódot vetítettek a 10 részes első évadból, melyet az NBC így jellemez: „(f)ordulatokkal teli, szofisztikált és szexi történet Bram Stoker klasszikus regénye alapján, ami bebizonyítja, hogy egyes történetek halhatatlanok”. Talán korai még azt feltételezni, hogy ezt a sorozatot nem szedik ízekre a bulvár- és egyéb napilapok kritikusai, való igaz viszont, hogy eddig többnyire pozitív visszajelzésekkel illették. Úgy tűnik, az újságírók jobbára a történelmi Drakula és az angol uralkodók közötti kapcsolattal, valamint a gróf származtatásával vannak elfoglalva, így Erdélyt, Moldvát és a Havasalföldet logikátlanul keverik össze és – valószínűleg az egyszerűség kedvéért – a mai Romániával azonosítják.

Ennek hozama egy érdekes cikk, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Károly herceg Drakula távoli vérrokonaként tünteti fel magát. A Daily Mail oldalán megjelent írásban azt olvassuk: „(a) Román Turisztikai Minisztérium a brit királyi család és Drakula közötti állítólagos kapcsolatokat használja ki annak érdekben, hogy növelje a szigetországból érkező látogatók számát”. Szó, mi szó, szomszédunk remekül kiaknázza a gazdasági lehetőségeket és immáron öt román városban lehet landolni közvetlenül Britanniából. Mégis, az irigységet félretéve, kissé felháborító, hogy a cikk szerzője szinte sehol sem tesz említést a magyarokról, s még a vérvonal levezetésében sem jelöli meg a magyar vonatkozásokat.

Dracula

Akad természetesen kevésbé politikai-gazdasági jellegű iromány is. A BuzzFeed című bulvárlap tizennyolc indokot sorol fel Meyers főszereplése mellett. Mindez inkább a nőknek/lányoknak szól persze, hiszen az érvek között szerepel például, hogy „még inkább beleszerethetnek” a főhőst alakító színészbe, és a szerző megkockáztatja azt is, hogy „nem lenne rossz az örökkévalóság vele”. A sorozat mellett szóló, az interneten fellelhető érvek további listája finoman szólva is komolytalan, bár helyenként olyan apró részletekre mutat rá, mint hogy milyen eleganciával képes Meyers levenni a kalapját.

Végül kiemelnék egy jóval csípősebb hangvételű kritikát is a New York Times-ból. A címe: Agyarak követik a Tündérmesét – „Dracula” Jonathan Rhys Meyers-el az NBC-n. Mike Hale először a Grimm méltó vetélytársaként utal a sorozatra, majd leszögezi: „(a) szép kosztümök és a csilli-villi megjelenés ellenére az ír Jonathan Rhys Meyers többnyire szürke a címszerepben”. Dicséretekkel is illeti azonban az alkotást, amiért próbál a Bram Stoker-féle regényre alapozni, és mert találó fordulatokkal gazdagítja a cselekményt. Példaként Van Helsing és Drakula szövetségét hozza fel, mely a Sárkány Rend ellen irányul.

Dracula
Amint azt már fentebb említettem, a Dracula nem szűkölködik az erotikus jelenetekben, tehát egyet kell értenem Mike Hall kijelentésével: a tiniket, valamint a szexéhes idősebb nézőket minden bizonnyal a képernyő elé vonzza a széria. Igen kevés utánajárással, kulturális, történelmi és földrajzi tudással is megállapítható viszont, hogy a tényként feltüntetett pontatlanságok szintén nem ritkák. Már az első jelenet is magában hordozza a lehetőséget, hogy egy magyarországi vetítés esetén nem kis felháborodást kelthetne a képernyőn olvasható „Románia, 1881” felirat. Amikor Drakulát életre keltik, akkor a mítosz szerint még a Magyarországhoz tartozó Erdélyben pihen.

Mindent összegezve úgy gondolom, a sorozat ígéretes gyöngyszeme lehet a televíziós kultúrának, de itthon igen nagy kockázattal járna a show műsorra tűzése. Egy bátor műsorpolitikával bíró csatorna mégis jól járhat vele, elvégre a negatív reklám is reklám. Egy biztos: a sorozatot hazánkban – a Tudorokhoz hasonlóan – nagy figyelem övezné mind negatív, mind pozitív értelemben.

Dracula – 1. évad, 16 epizód. Producerek: Daniel Knauf, Harley Peyton, Steve Shill, Tony Krantz, Colin Callender, Gareth Neame, Steve Shill, Jonathan Rhys Meyers. Forgatókönyv: Daniel Knauf. Gyártó: NBC Inc. Szereplők: Jonathan Rhys Meyers, Oliver Jackson-Cohen, Jessica De Gouw, Thomas Kretschmann, Katie McGrath, Nonso Anozie, Victoria Smurfit.

Szabó Anett

szerző: Szabó Anett
honlap e-mail
Szabó Anett 1989-ben született, Debrecenben él. Jelenleg a Debreceni Egyetem angol alapszakos hallgatója és a Debreceni Egyetem Irodalmi Kör tagja. Szakiránya a brit irodalom és kultúra, érdeklődési területei közé tartozik a történelem újraértelmezése és a történelmi traumák. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg. Szabadidejét legszívesebben olvasással, filmnézéssel és a kutyájával tölti.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum