KULTer.hu - Mezei Gábor versei
48612
post-template-default,single,single-post,postid-48612,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Mezei Gábor versei

tér4

itt sincs csönd. a magába málló anyag,
a nedves vakolatpép hallatszik. a vizes
pépben kavics csikorog, kő kopik a
falban. bent mélyen szűköl a város, tágul
a tér. a térről többen mennek a házba.
mint ki a házból, idekint alig ül bárki
a morajlásban.

kapualj8

a laborból ha kijött annyi év után, ugyanaz
a neon pislogott idekint. a neon alatt dobozok,
címkék, kisajtók, mozgás a kapualjban. körben
rácsok, túlérzékeny, apró szemek, felvillanó
üvegszilánk. a rácson túl romos gangok, kopott
pitvarok és kamrák. üvegkocogás, kaparászás,
körömmel, belülről. szétázott, kihagyó szívritmus.
kitágult pupillák a fejben.

szoba10

már elindultak felé, mire a szobába lépett.
a sarokból indultak. a sarokban, a fejük
felett pók, ragadós fényszálon. de a pók
alatt, ők, inkább csúsztak, és inkább kézen.
hajnal lett, átlátszó, üvegfal mögött. tiszta
alkoholban, szárazra ázva, valószínűtlen,
távoli csepegésben.

Mezei Gábor

szerző: Mezei Gábor
honlap e-mail
Mezei Gábor 1982-ben született Gyöngyösön, Miskolcon nőtt fel, Debrecenben járt egyetemre, Budapesten él. Irodalmár, költő. Első lírakötete függelék. címen jelent meg a L'Harmattan Kiadónál, 2012-ben.

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum