KULTer.hu - Somoskői Beáta: Az átemelés álma (versek)
48657
post-template-default,single,single-post,postid-48657,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Somoskői Beáta: Az átemelés álma (versek)

Kiindulás

Végigfut a testen, majd
az ujjak hegyében elveszik.
Számtalan régi emlék
idézi fel vélt-valós
tapasztalatát az egykori
naivságról. Elemi rettegés
és újonnan jött gondolatok
az éjfél körüli órákban.

Ha biztos lehetnék a
hallottakban, melyek
váratlanul lepnek meg
buszok műanyagján vagy
elmaradt öleléseken
csüngve. – Atomnyi
ingerek késztetnek:
túljutni a biztos maradáson.

Negyedik

Ideje van a haragnak és
ideje van az elfogadásnak.
Próféták létráján túl,
ott fehérlik az üzenet,
és minden logikátlansága.
A növekvő víz felszínén
pedig hajósok érkeznek
mesélni egy éhes bálnáról.

Nem álmodnak már buja
kertet. Lángoló ajkak
kapaszkodnak anyjuk
elmállott tapintásába.
Szeretnék ígéretet arról,
ami sosem volt saját
halálom. Ez a halkuló
tágasság jelzi a mulandóságot.

Mag

Ezer arcom van. Az első
megtart, a tizedik átemel.
Hideg falak, mesze pergett
a nyirkos nyári napon,
amikor koporsót vittek,
maszkot viseltek apró
lábú emberek. Letaposott
gyom maradt nyomukban.

Emelkedőn lépdeltek
a horizonton, hogy az
újabb hála emlékezetes
legyen. Elhányt tárgyak
kövezték útjuk. Kétezer
szem is látta, ahogy
elsötétült másik kétezer.
Aztán névtelen útjuk.

Somoskői Beáta

szerző: Somoskői Beáta
honlap e-mail
Somoskői Beáta 1986-ban született Salgótarjánban. A Debreceni Egyetem magyar, történelem, etika szakán tanult, a Pálffy István Színháztudományi Szakkollégium tagja volt. Írásai megjelentek a Szkholion, a Zempléni Múzsa, A Vörös Postakocsi lapjain.

KULTprogramok

<< 2019. Sze. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum