KULTer.hu - „A színpadon lenni nagyon nagy felelősség!”
49857
post-template-default,single,single-post,postid-49857,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„A színpadon lenni nagyon nagy felelősség!”

Interjú Polgár Odett énekessel

Mostanában a Jégtáncot és a Csillaghullást hallhatjuk a legtöbbet tőle, de főleg korábbi dalai, a Van az a pillanat és a Hanyatt által ismerhette, szerethette meg a közönség. Két nagylemezen már túl van, utóbbiért (Hanyatt, homlok, egyenes) Fonogram-díjat is kapott. A családi munkakapcsolatról, az indulásról, valamint a hamarosan megjelenő új albumáról Polgár Odettet kérdeztük.

KULTer.hu: Emlékszel olyan pillanatra az életedben, amikor eldöntötted, hogy édesapád után te is zenész leszel?

Általában nem rendezem az életemet, inkább sodródom az árral. A gimnázium alatt még színésznő szerettem volna lenni. Később divattervezést tanultam, ami a mai napig érdekel, a hozzá kapcsolható vizualitás, a megjelenítés stb. Még a középiskola alatt volt egy zenekar, a Fuse, ahova énekest kerestek, és ott kipróbáltam magam. Feldolgozásokat játszottunk, nem voltak saját számaink, de nagyon szerettük csinálni. A zenekarból azóta is mindenki zenélget, csak más területeken. Úgy érzem, szerencsés vagyok abban a tekintetben, hogy merre sodor az élet. Szerintem senki nem választja meg ilyen szempontból a feladatát. A színpadon lenni nagyon nagy felelősség! Ezt nem lehet választani; ezt ajándékba kapja az ember.

KULTer.hu: A Pontos című első lemezedet még Odett and the Go Girlz! néven adtátok ki 2008-ban. Hogyan lettél „csak” Odett?

A kislemezem, a Pötty a kockán című EP már csak az én nevemen jelent meg. Az Odett and the Go Girlz!-ben Varga Zsuzsával és Takács Eszterrel voltunk együtt, de sosem volt olyan, hogy hárman egyszerre léptünk volna fel. 19 évesen nem szerettem volna egyedül kiadni egy albumot. Úgy éreztem, nem tudnék ekkora felelősséget vállalni, ezért jött a közös, csajos lemez ötlete, amiben a lányok is benne voltak. Később az önálló kislemezre is megjött a bátorságom, ami azóta is tart.

KULTer.hu: Mi a helyzet a Realistic Crew nevű zenekarral?

Csak egy évig voltunk együtt, készítettünk egy albumot Blind Musician címmel. Angol nyelvű volt a lemez, külföldön koncerteztünk. Elég underground jellegű banda, popzenét játszottunk, csak valamivel mélyebbet annál, amit itthon elfogadnának. Egy év után szétváltunk, mert mindenki másfelé szeretett volna menni.

KULTer.hu: Milyen más énekesek, zenekarok inspirálnak?

Minden inspirál, ami szembejön. Most nagyon nagy kedvencem a London Grammar. Néhány napja fedeztem fel Anna M. Strongot, ő egy osztrák énekes, aki annyira modern popzenét csinál, hogy lehet, azt itthon nem is fogadnák be.

KULTer.hu: Külső szemmel furcsa, hogy az apukáddal dolgozol együtt. Hogyan működik ez köztetek?

Nagyon is működik. Nyilván ilyenkor nem az apukámról van szó, hanem a munkatársamról, egy zenészről, dalszerzőről, akivel együtt alkotunk valamit. Apukámról lévén szó nyilván halálosan nem tudunk összeveszni, de ugyanolyan, mint bármilyen munkakapcsolat. Itt is vannak konfliktusok, egyet nem értések, de azokat igyekszünk mindig megoldani.

KULTer.hu: A koncertjeiden a Van az a pillanatot kétszer, de néha háromszor is elénekled. Miért pont ezt a dalt ismételgeted?

A Van az a pillanat a kedvenc dalom saját magamtól, ezért hangzik el többször egy koncerten, meg ugye a ráadás miatt is. Engem ez a szám ír le a legjobban. Nyilván minden dalom rólam szól, meg persze úgy általában a világról, és szerintem az emberek ezért is tudnak velük azonosulni. Ha választanom kellene, ez a dal lenne az ars poeticám vagy az önéletrajzom. Ha be kéne adnom valamit valahova, ezt adnám.

KULTer.hu: A dalszövegeidet viszont nem te írod. Így hogyan adhatják vissza a számaid azt, hogy te milyen vagy?

Például pont a Van az a pillanatot félig én is írtam. Pater Sparrow körmölte le, de együtt csináltuk, a közös termékünk. A dalszövegek általában úgy születnek meg, hogy megadom a témákat. Kigondolom, hogy mit szeretnék közölni, közvetíteni és ebben segítenek a szuper szövegíró embereim. Mellette próbálkozom, például a Ne engedj el!-t és az Abrakadabrát is én írtam. Vannak ilyen ambícióim is, de magamat inkább zenésznek mondanám: a zene nyelvén tudok igazán beszélni, egyből kibontakozni.

KULTer.hu: Az elmúlt néhány hónapban megjelent dalokat mikor fogja új album is követni? Lehet tudni, mi lesz a címe?

Csillagtérkép. Azért lett ez a cím a befutó, mert összeszámoltuk, hogy hányszor hangzik el a „csillag” szó a dalaimban, és a szövegek kb. 90%-ában benne van, végigkíséri a pályámat. A „csillagtérkép” szó is benne lesz valamelyik dalban. Még azt kell tudni a lemezről, hogy a felét már lehetett hallani: Fantom, Ne engedj el!, Jégtánc stb. Ezért is akartam, hogy Csillagtérkép legyen a címe, mert már előkerült egy-egy része.

Március végén, április elején fog megjelenni az új album. Áprilisban az Akváriumban lesz lemezbemutató koncertem, de előtte még rengeteg meglepetéssel fogok szolgálni. Ezeket még nem leplezném le, de nagyon jó dolgok lesznek ezzel a lemezzel kapcsolatban. Nem feltétlenül a dalokra meg a klipekre gondolok, hanem az egész egy olyan csomagba kerül, olyan felvezetéssel, amiből egy nagyon egyedi és jó dolog fog kisülni.

Polgári Lilla

szerző: Polgári Lilla
honlap e-mail
Polgári Lilla Berettyóújfaluban született 1990-ben. Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató a Debreceni Egyetemen. Az írás és a zene mellett a mozi világa érdekli, 15 éves kora óta ír filmkritikákat. Újságíróként a KULTer.hu oldalon debütált.