KULTer.hu - Kötet előtt, kötetlenül
51326
post-template-default,single,single-post,postid-51326,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Kötet előtt, kötetlenül

JAK Kötet előttiek – Lapis József és Urbán Ákos

urban2Első kötetük megjelenése előtt álló szerzőkkel beszélgetést szervezni több szempontból is termékeny. Egyrészt a jövőbeli befogadó érdekes részleteket ismerhet meg a keletkezés folyamatáról, másrészt az érdeklődés mértékének növekedésével arányosan nő a vásárlási kedv is, ami mindenkinek jó. Szegő János könyveladási szempontokról nem, célokról és a megvalósítás körülményeiről viszont faggatta Lapis Józsefet és Urbán Ákost a Rohamban.

Könnyed, közérthető, ugyanakkor mély és szakmailag is érdekfeszítő beszélgetésnek lehetett részese, aki ellátogatott a Szegő János vezette diskurzusra, amelyen a Magvető Kiadó szerkesztője Lapis József irodalomtörténészt, egyetemi oktatót, kritikust és Urbán Ákos írót kérdezte megjelenés előtt álló köteteikről. Előbbi könyve nyáron, utóbbié pedig decemberben fog megjelenni a JAK-füzetek sorozatban.

Lapis József könyvének címe Líra 2.0 lesz. Elmondása szerint a mű alapját egy 2009-ben írt, és az Alföld folyóiratban publikált tanulmány adja, amely a kétezres évek líráját tekintette át és értelmezte. Legérdekesebb tapasztalata viszont az, hogy az akkori alaptételek zöme ma már nem állja meg a helyét. Irodalomtörténeti szempontból ugyanis az azóta eltelt néhány év is rengeteg változást hozott. Egyik kiinduló tézise annak a tanulmánynak például az volt, hogy a líra az a műfaj, amelyik a legkevésbé tart igényt a populáris közönségre, hiszen masszív, de csekély olvasótábora van. Ma már ezzel nem ért egyet, hiszen az utóbbi években ez a szűk közeg tágult, és folyamatosan tágulóban van. Néhány évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy verseskötet vezesse valamelyik kiadó eladási listáit, 2014-ben Simon Márton kötetével ez a helyzet: a Libri rangsorának élén áll.

urban3

Lapis szerint a növekvő népszerűség két legfőbb oka a politikai költészet újbóli megjelenése, valamint a slam poetry előretörése. Főképpen ez utóbbi műfajnak köszönhetően újabb társadalmi rétegek körében is divattá vált a vers. Úgy gondolja, a kortárs lírával egyelőre történeti szempontból nem érdemes foglalkozni, hiszen hiányzik még a távlat az ilyen szempontú értelmezéshez és értékeléshez.

Egyéb anomáliákra és váratlan fordulatokra is rámutatott a hazai kortárs líra világában. Ilyen például a Telep Csoport, melynek alkotói egy paradigmatikus líranyelvet honosítottak meg tevékenységük kezdetén, de mára – a várttal ellentétben – versnyelvük már gyökeresen eltérő. Szerinte éppen az ilyen meglepő jelenségek miatt nem lehet egyelőre távlatokban vizsgálni a hazai kortárs líra paradigmáit. Arra a kérdésre, hogy a nyáron megjelenő kötet egyfajta kánon lesz-e, elmondta: számára a legfontosabb, hogy „szelektálja azt a nagy és izgalmas mezőt, amit a kortárs magyar líra termékei alkotnak”.

urban1

Az első prózakötetének (címe: Fekvő ember) megjelenése előtt álló Urbán Ákost elsősorban alkotási szokásairól, illetve műfaji sajátosságairól kérdezte Szegő. Bár folyamatosan ír verseket is, elsősorban prózaírónak tartja magát, úgy gondolja, az e műfaj adta lehetőségeknek köszönhetően hatékonyabban tud fejlődni. Bár szeret kísérletezgetni, vannak olyan prioritások, melyeket mindig szem előtt tart. Példaképe nincs, és a nyilvánvaló hatásoktól mindig igyekezett távol tartani magát, Mészöly Miklós Saulusa azonban rendkívüli hatással volt rá.

Az alkotás folyamatáról elmondta, nincs olyan novellája, amit ne írt volna át számtalanszor. A legnagyobb kihívás és feladat ilyenkor az, hogy az újraírás ellenére is megtartsa a sorok lendületét és ritmusát. Hozzátette: az újbóli és újbóli újraírásnak sokszor csak az unalom szab gátat. Szövegeiben erős a szociális érzékenység, témáit jól tömörítve, szikár nyelvezettel és retorikával írja meg. Amikor Szegő jövőbeli terveiről faggatta, elmondta, mint minden prózaírónak, természetesen neki is az a legfőbb terve, hogy regényt írjon.

JAK kötet előttiek – beszélgetés Lapis Józseffel és Urbán Ákossal, Budapest, Roham Bár, 2014. április 17.

A fotókat a szerző készítette.

Barna Péter

szerző: Barna Péter
honlap e-mail
Barna Péter 1988-ban született, szerkesztő, újságíró, kritikus, blogger. Sárospatakon nőtt fel, a Debreceni Egyetem diszciplináris mesterképzésének magyar nyelv és irodalom szakán végzett, jelenleg Budapesten él. Újságírói pályafutását 2008-ban kezdte, azóta rendszeresen publikál különböző nyomtatott és internetes újságokba, folyóiratokba. Tagja volt az Alföld Stúdiónak, a KULTer.hu alapítója, 2012 végéig főszerkesztő-helyettese, a Szkholion egykori szerkesztője. Jelenleg kommunikációs területen dolgozik.

KULTprogramok

<< 2018. aug. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum