KULTer.hu - Trendi kiadók – kiadói trendek
51040
post-template-default,single,single-post,postid-51040,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Trendi kiadók – kiadói trendek

Beszélgetés a populáris irodalom magyar kiadóinak szerkesztőivel

IMG_5443A március végén megrendezett harmadik KULTOK konferencia záró rendezvényén jeles hazai könyvkiadók képviselői beszélgettek a populáris irodalom nemzetközi trendjeiről és azok itthoni fogadtatásáról. A résztvevőket – Angyalosy Esztert, Érsek Nándort, Nemes Istvánt és Varga Beátát – Lapis József kérdezte.

A bevezetőben elhangzott, hogy a vendégek közül ketten – Varga Beáta és Nemes István – a szerkesztés mellett más formában is alakítói a magyar populáris irodalmi szcénának, hiszen több sci-fi, illetve fantasy regényük is megjelent.

Ráhangolódásként Lapis József arra kérte a résztvevőket, röviden mutassák be kiadójukat, illetve nyilatkozzanak arról, hogy a szerkesztői munkálatok során különbséget tesznek-e a szépirodalomi, illetve populáris szövegek között. Érsek Nándor, az 1994-ben létrehozott Scolar Kiadó társalapítója és jelenlegi ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ők nagyobb mennyiségben adnak ki populáris irodalmat (főként gyermek- és ifjúsági könyveket), mint szépirodalmat, a szerkesztési folyamat során azonban nem tesznek különbséget a kettő között. Angyalosy Eszter, a Libri Kiadó szerkesztője úgy nyilatkozott, hogy náluk a szórakozató irodalomnál az olvasó, míg a szépirodalom esetében a szerző van fókuszban, ezért mind a szerkesztés, mind a marketing során más-más szempontokat érvényesítenek. A Könyvmolyképző Kiadó – melyet szerkesztője, Varga Beáta mutatott be – elsősorban mese-, és ifjúsági könyvek terjesztésével foglalkozik. Népszerű sorozataikban (mint például a Vörös Pöttyös, melyben Stephenie Meyer Alkonyat című regénye is megjelent) azonban gyakran szépirodalmi klasszikusokat is kiadnak, melyeket így – tapasztalataik szerint – könnyebben elolvasnak a fiatalok. Nemes Istvánnak amellett, hogy a Cherubion alapítója és a Delta Vision tiszteletbeli főszerkesztője, több mint 150 regénye jelent meg, melyek többnyire sci-fik vagy fantasyk, így nem meglepő, hogy az általa képviselt kiadók arculatát is e műfajok határozzák meg. Nemes viccesen megjegyezte, hogy a Cherubiont részben saját „játszóterének” szánva hozta létre 1991-ben, hiszen ekkor itthon még annyira újszerűek voltak ezek a regények, hogy nem talált kiadót a megjelentetésükhöz.

IMG_5463

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magasirodalmi műfajokban alkotó szerzőkkel nehezebb együtt dolgozni, illetve kiadásuk sem mindig kifizetődő, ezért gyakran csak támogatások mellett, kisebb példányszámban jelentetik meg őket. Angyalosy Eszter azonban elmondta, kivételek is léteznek, hiszen jelenlegi eladási toplistájukat egy verseskötet, Simon Márton Polaroidokja vezeti.

IMG_5444

A nemzetközi trendek követésének kérdésében, valamint a sajátos arculat kialakításában a vendégek szintén eltérően nyilatkoztak. A Scolar Kiadónál külön ember követi a nemzetközi divatokat, az anyagi lehetőségek miatt azonban nem mindig tudnak olyan szerzőket megkeresni, akik már elismertnek számítanak. Éppen ezért Érsek Nándor a szerzőkeresés és a könyvkiadás folyamatát egy pókerjátszmához hasonlította, amelyről nem tudhatják előre, hogy sikerrel vagy csalódással fog-e végződni. A skandináv régióból származó szépirodalmi szerzőik közül kiemelte a finn Sofi Oksanent, aki az idei Budapesti Könyvfesztivál díszvendége lesz. A Librinél szintén próbálnak új szerzőket „befuttatni”, melyre Angyalosy példaként Oravecz Nóra nevét említette, aki – szerinte – annak köszönheti sikerét, hogy egy generáció hangjaként szólaltat meg olyan, manapság népszerű témákat, mint a barátság, a bizalom és a társas kapcsolatok. A nemzetközi trendek követésének legutóbbi példájaként azt az erotikusregény-hullámot említette, melyhez ők is csatlakoztak, többek között Jennifer Probst regényeinek megjelentetésével. Varga Beáta szerencsésnek nevezte kiadóját, hiszen elmondása alapján évente több olyan – mindaddig kevésbé ismert – könyv kerül a polcaikra, melyek később nemzetközi szinten is népszerűek lesznek. Szerinte is sokat kell foglalkozni a debütáló szerzőkkel, a Könyvmolyképző Kiadó éppen e folyamat megkönnyítése érdekében indított egy levelező íróiskolát is, mely gyakorlati tudást kínál a jelentkezőknek. Nemes István elmondta, hogy eleinte – internet híján – még nem tudta követni a globális irodalmi divatokat, így azokat a könyveket adta ki, amik neki tetszettek. Szerkesztői gyakorlatát tekintve megjegyezte, hogyha szükség volt rá, ő akár át is írta a problémásabb részeket az adott szövegben; a fiatal szerzők tanításának legjobb módszerét pedig – meglepő mód – abban látja, hogy ha játékosan kigúnyolja a hibákat, így azokat biztosan nem fogják legközelebb újra elkövetni. A szerzőkkel kapcsolatban felmerült még az idegen nyelvű álnevek alkalmazásának kérdése, melyben a résztvevők többsége úgy nyilatkozott, hogy általában könnyebb eladni egy angolszász álnéven megjelentetett írót, mintha ugyanaz a szerző a magyar nevét használná. Ezért, ha kötelezővé nem is teszik, gyakran tanácsolják a friss szerzőknek az álnévválasztást.

IMG_5455

A beszélgetés végén a közönség érdeklődésének köszönhetően a magyarországi e-book használatra, illetve értékesítésre terelődött a szó. Angyalosy Eszter megjegyezte, hogy az ő meglátása szerint a szórakoztató irodalmat könnyebb e-book formában terjeszteni, mivel annak fogyasztói sokkal kevésbé kötődnek magához a könyvhöz mint tárgyhoz. Érsek Nándor szerint az e-book terjesztése – jelenlegi formájában – a kiadóknak nem jó befektetés, mivel az emberek ahhoz vannak hozzászokva, hogy a letölthető tartalmak ingyenesen hozzáférhetők – így nem hajlandóak fizetni az e-könyvekért sem. Az általános kiadói tapasztalat ehelyett az, hogy a Torrent oldalakra – általában heteken belül – felkerülő formátumot töltik le azok, akik e-book olvasót használnak. Nemes István az e-book legnagyobb erényét abban látja, hogy tulajdonképpen megszünteti a könyvek tárolásával jelentkező problémákat.

IMG_5460

Zárásként Varga Beáta beszélt a Könyvmolyképző által szervezett íróiskoláról, melynek jelentőségét abban nevezte meg, hogy az itthoni zsánerirodalomnak alig akad olyan intézményesített keretek között folyó oktatási programja, amely az övékhez hasonló gyakorlati tudást nyújtana. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nemzetközi szinten sokkal jobban működik az írásfejlesztés oktatása, míg itthon az alapvető írástechnikai szakkönyvek is hiányoznak. Követendő példaként az angolszász nyelvterületeket említették, ahol ugyanazt a kreatív írás diplomát szerzik meg a szépírók, illetve a populáris műfajokban alkotók, így a magasirodalom és a szórakoztató irodalom közötti határvonal sem olyan jelentős, mint hazánkban.

A populáris irodalom nemzetközi trendjei és a hazai fogadtatás – Beszélgetés a populáris irodalom magyar kiadóinak szerkesztőivel, KULTOK III., Debrecen, MODEM, Multimédia Terem, 2014. március 29.

A fotókat Áfra János készítette.

Pótor Barnabás

szerző: Pótor Barnabás
honlap e-mail
Pótor Barnabás 1992-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg, a portál gyakornoka volt 2014-ben.

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum