KULTer.hu - Ha egy kanapé mesélni tudna…
50055
post-template-default,single,single-post,postid-50055,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ha egy kanapé mesélni tudna…

Couch Surf

Coach Surf Dyga Zsombor legújabb mozija több szempontból is érdekesnek ígérkezett. Szkeccsfilm lévén ugyanis sok kisebb, önálló sztorival rendelkezik, ráadásul rengeteg tehetséges, ismert színészt mozgat. Aztán mégis csalódnunk kellett. A kivitelezés nem tudott felnőni az ötlethez.

A film címe az angol couchsurfing kifejezésre utal, amely szó szerinti fordításban kanapészörfölést jelent. Lényege, hogy akik külföldre utaznak, ingyen és bérmentve aludhatnak valakinek a kanapéján, de később nekik is viszonozni kell a vendégszeretetet. Bár Dyga Zsombor mozija nem erről szól, a kanapé mégis főszerepet játszik benne. A Köntörfalak és a Tesó rendezője ezúttal egy olyan filmet tett le az asztalra, amely 10 különálló történetből épül fel, egyetlen visszatérő főszereplője pedig a már említett bútordarab.

Couch Surf
A Couch Surf alapkoncepciója rendkívül kreatív és sokat ígérő. A kanapé olyan sokrétű szimbólumként jelenik meg az epizódokban, amely nem egy dologra utal, hanem minden karakternek mást és mást jelent. Van, akit a régi életére emlékeztet, másnak csupán ülőalkalmatosság, vagy éppen munkájának, otthonának az elengedhetetlen része. A bútordarab keretet és biztos pontot ad a jelenetekhez, így nemcsak a színészeknek, hanem a nézőnek is van mibe „kapaszkodniuk”.

Elvben tehát nem lett volna gond azzal, hogy minden egyes kanapéhoz egy önálló történet társul. A gyakorlatban azonban igen. Egy szkeccsfilm csak akkor lehet erős, ha a benne szereplő jelenetek tökéletesen vannak megírva – a részek rövidségéből fakadóan ugyanis nincs idő arra, hogy kialakuljon, megérjen egy-egy sztori. Vagy jó, vagy nem. A Couch Surfben sajnos az utóbbiból van több. Dinamikus, izgalmas szerkezeti felépítés és velős dialógusok helyett elnyújtott, sokszor unalmas történetekkel találkozunk, amelyekben az érdekes részek kevés, a lényegtelenek pedig túl sok időt kapnak.

Coach Surf
Pedig a film a hétköznapi emberek lelkét tette boncasztalra. Félelmek, eltitkolt vágyak, frusztrációk, szorongások képezik a történetek gerincét. Rendkívül nyomasztó és szomorú, ahogy a karakterek sérelmeikre gyógyírt, problémáikra pedig megoldást keresnek, hiszen tudjuk, hogy olyan mély gödörben vannak, amelyből rengeteg idő lenne kimászni. A vígjátéki elemek persze oldják a feszültséget, de néhol nagyon sután, oda nem illően teszik, így kissé erőltetettnek hatnak, és nem feltétlenül illenek bele a filmbe.

Hiába tűnnek fel jobbnál jobb színészek a vásznon, kevesen tudnak kibontakozni a szerepükben. Nagy Zsolt fájóan közhelyes karaktert fogott ki, Hámori Gabriella sztorijába pedig túl sok mindent akartak belepakolni a készítők. Természetesen vannak pozitív példák is. A pokol kapujában játszódó jelenet nemcsak tökéletes atmoszférát teremt, hanem jó dialógusokkal és egy még jobb Balsai Mónival dolgozik. Hasonlóan izgalmas Törőcsik Franciska is, akinek minden megszólalása aranyat ér a filmben.

Ami mindenképpen hiányzik a filmből, az a részek közötti egység, még akkor is, ha egy több önálló sztoriból álló alkotás nehezebben találja meg a maga összhangját. Vannak jó pillanatok, ütős megszólalások és rendkívül eredeti megoldások, így a Couch Surf minden hibája ellenére nem egy „velejéig romlott” alkotás – sokkal inkább egy kiváló ötlet kevésbé kiforrott megvalósítása.

Couch Surf, 2014. Rendező: Dyga Zsombor. Forgatókönyvíró: Dyga Zsombor, Köbli Norbert. Szereplők: Kerekes Vica, Hámori Gabriella, Nagy Zsolt, Gyabronka József, Törőcsik Franciska, Fullajtár Andrea. Forgalmazó: UIP-Dunafilm.

 

Kiss Gréta

szerző: Kiss Gréta
honlap e-mail
Kiss Gréta 1991-ben született Debrecenben, a Debreceni Egyetem kommunikáció-és médiatudomány szakán tanul. Érdeklődik az irodalom és a filmek iránt. Jelenleg a Közelkép Hírügynökségnél tölt be gyakornoki pozíciót. Első kritikája a KULTer.hu-n jelent meg.