KULTer.hu - Noé, a sikerfilm
51127
post-template-default,single,single-post,postid-51127,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Noé, a sikerfilm

Darren Aronofsky Noé című filmjéről vallástörténeti nézőpontból

noeAronofsky filmjét nem lehet megérteni a bibliai történet alapján, mint ahogyan Noé bibliai történetének előzményeit sem lehet megérteni csak a Bibliából. Kortörténeti ismeretek kellenek hozzá, valamint az ókori és keleti irodalmak ismerete.

Darren Aronofsky, a Noé című film rendezője és forgatókönyvírója, valamint Ari Handel, társ-forgatókönyvíró széles látókörről és nagy olvasottságról tettek bizonyságot azzal, hogy Noé történetét nem pusztán a Biblia alapján, hanem emellett Henok könyve vagy könyvei[1] mentén is próbálták rekonstruálni.

Henok könyvei
Nézzük először is a bibliai történetet. Szólnunk kell arról, hogy a Bibliában[2] lévő özönvíz-elbeszélések nem egyetlen személytől származnak. Végigolvasva a Ter 6,1-9,29-et, könnyű észrevenni, hogy a bibliai vízözön leírásánál két elbeszélés váltakozik. „A vízözön leírásánál a papi és a jahvista hagyomány végig keveredik, ezért előfordulnak ismétlések és eltérések is (pl. a papi szerint minden állatból 2-2-t kell bevinni a bárkába (Ter 6,19-20), a jahvista szerint pedig a tiszta állatokból 7-7-et, a tisztátalanokból 2-2-t (Ter 7,2-3).”[3]

Hogyha a Biblia ószövetségi részében az özönvíz előtti fejezetet nézegetjük, a Genezis[4] 6. fejezetét, akkor ennek a fejezetnek az első négy versében találunk egy oda nem illő részt[5], amely arra enged következtetni, hogy e könyv, a Teremtés könyve írásakor[6] már létezett egy – az „Isten fiairól”[7] szóló – nagyobb irodalmi hagyomány, amelyből pár sor bekerült a Bibliába is. Ehhez a nagyobb irodalmi hagyományhoz tartozik a Holt-tengeri tekercseken, a qumráni leletekből újonnan felfedezett[8] henoki szöveg,[9] amely „mind a zsidó, mind a nyugati keresztény hagyományban marginalizálódott, az etióp kereszténységben – viszont – mindmáig töretlen népszerűségnek örvend.”[10] Henok könyvét, amelyet a 4. századig a korai keresztény egyházatyák is használtak, az etióp ortodox egyház mind a mai napig szent iratai közt tartja számon. „A könyvet az etióp egyház kanonikus státusúnak ismeri el.”[11]

William Blake: Hénok felkészítése
A film írói ebből a katolikus keresztény egyház szerint apokrifnek, a protestánsok szerint pszeudoepigráfnak nyilvánított iratból emelték be a film szereplői közé az Őrzőket, a Henok könyvében Virrasztóknak nevezett égi lényeket, bukott angyalokat, akiknek a históriáját, cselekedeteit[12] a film nem részletezi.

Noé látomásairól Henok első könyvében (1Hen 65,1-11)[13] olvashatunk, az Úr Noénak tett ígéretéről pedig a következő helyeken: „megmutatta nekem a büntetés angyalait, akik készen állnak, hogy eljöjjenek és szabadjára eresszék a föld alatti víz minden erejét, hogy ítélet és pusztulás legyen mindenen, ami a szárazföldön lakik és él” (1Hen 66,1).[14] „Nézd, Noé! Íme, sorsod elébem jött. (…) Most egy fából ácsolt bárkát készítenek az angyalok, és ha majd dolgukra mennek, ráteszem kezemet, és megtartom azt. Belőle származik (egykor) az élet magja, és megújul (a föld), hogy ne maradjon üres” (1Hen 67, 1-2).[15]

A filmben az a belátás, hogy az ember gonoszsága miatt pusztítja el a Teremtő az emberiséget, természetesen a Bibliából vett gondolat. „A föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal. Ezért eltörlöm őket a föld színéről” (Ter 6,13-14).[16] „A papi teremtéstörténet egyébként nem beszél sem bukásról, sem a rossz megjelenéséről, azonban a Papi irat is tud arról, hogy az eredeti szép rend valahogyan elromlott, erre utal a Ter 6,11-ben: »A föld azonban megromlott Isten előtt, és telve volt gonoszsággal.«”[17] A jahvista hagyomány viszont tud az égi lények bukásáról (Ter 6,1-4).[18]

Az őrzők beavatják a földieket a titkokba - egy régebbi Henok-könyv borítója
A Teremtő pusztításáért Henok könyvében ezek az égi lények, a Virrasztók felelősek,[19] „mivel megmutatták nekik (mármint az embereknek) a rejtett titkokat” (1Hen 65,11).[20] A forgatókönyvírók a filmben az ószövetségi Noé történetének a gondolatmenetét követik, valószínűleg itt azért nem vették át a henoki gondolatokat, azért építették be csakis a bibliaiakat, mert nem akarták túlságosan összezavarni és megbotránkoztatni a nézőket.

De mi köze Noénak az Őrzőkhöz és Henokhoz? Ha végigolvassuk a Ter 5. vagy az 1Móz 5. fejezetében a vízözön előtti ősatyák sorát, kiderül, hogy Noé Henok[21] utóda. Egész pontosan Henok Noé dédatyja. Henokról vagy Hénochról/Énókhról az Ószövetség megjegyzi, hogy nem halt meg, hanem „Isten elvitte” (Ter 5,24); a Károli Bibliában ez így szerepel: „mivel Énókh Istennel járt vala, eltűnék, mert Isten magához vevé” (1Móz 5,24).

A Virrasztók átadják a tudást
Henok könyvében az áll, hogy ő, Henok járt közben az Úrnál a vétkes Virrasztókért (1Hen 12-16. fejezetek). Ugyancsak Henok könyve szerint, amikor „megsüllyed a föld”, Noé Henokot szólítja: „Áruld el nekem, mi történik a földön, hogy ennyire megviselt és ilyen megtört, nehogy én is vele pusztuljak el” (1Hen 65,3), és akkor mond Henok Noénak jóslatot az özönvízről (1Hen 65. fejezet).

A Noé a legjobb filmélményem az Avatar és a Felhőatlasz óta, legfőképpen azért, mert gondolkodóba tudott ejteni. Miért olyan fontos az, hogy a film követi-e Noé bibliai történetének gondolatmenetét vagy sem?[22] Számomra csak az üzenet számít, és az nagyon is korszerű. A forgatókönyvírók ugyanarról a panteista világnézetről tesznek tanúbizonyságot, amellyel James Cameron 2009 karácsonyán bemutatott Avatar című filmje esetén is találkozhattunk. Ahogy Cameron mozijában „a Pandora istenanyja meghallgatja ugyan gyermekei szavát, de számára nem a személy vagy a törzs sorsa a fontos, hanem a világelv fenntartása”,[23] ugyanúgy a Noéban sem az emberi teremtmény sorsa a fontos, hanem az élet fenntartása.

Azért írtam, hogy a film gondolkodóba ejtett, mert számomra az az egyik legfontosabb üzenete: lehetséges-e, hogy mégsem az ember a teremtés koronája, ahogyan az a zsidó-keresztény kultúrkörben elterjedt? Talán nem mi vagyunk a világ középpontja, ahogyan azt gőgös, egoista öntudattal hinni véljük, hanem csakis a teremtés, az élet maga a lényeg, és az élet Teremtője nem tesz különbséget emberi és állati vagy növényi élet között. Noé zaklatottsága, összezavarodottsága is az emiatti vívódásáról szól, vívódásából ered.

Isten magához szólítja Énokot
Az ókori írások – és a film – szerint, az élet Teremtője és Fenntartója Noét és az Őrzőket használja fel eszközként arra, hogy az özönvíz utánra átmentsék a menthetőt. Henok könyvéből tudjuk, az özönvíz elkerülhetetlen volt. A Teremtő nem az embert büntette. Az ég fiainak, a Virrasztóknak, a filmbeli Őrzőknek, nem lett volna szabad beavatkozniuk a földi emberek leányainak az életébe és a földi technikai fejlődésbe. A Teremtő az özönvíz által hozza helyre azt, amit előtte az Őrzők elrontottak. Az élet érdekében.

„Szólni kellene arról is, hogy az özönvízemlékek hogyan jelentkeznek az egyiptomi, az iráni, a kínai, a hindu, az indián hagyományban és Henóch Noéja miképpen felel meg a hindu Manu-nak, a mexikói Quetzalcoatl-nak, a perui Manco-Ceapacnak, az egyiptomi Menesnek, az iráni Jiam-shid-nak.”[24] Ezek a kérdések azonban egy újabb esszé vagy tanulmány tárgyául kínálkoznak.


[1] Fröhlich Ida, Dobos Károly Dániel (szerk.): Henok könyvei, Ószövetségi Apokrifek 1., Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba, 2009, ford. Dobos, Fröhlich, Hollós Attila.

[2] Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, Gál Ferenc, Gál József és mások fordításának javított szövege, Szent István Társulat, Budapest, 2010.

[3] Pesthy Monika: Bevezetés az Ószövetségbe, jegyzet, AVKF, Vác, 2006, 62.

A Jahvista és Elohista elnevezések az Ószövetség első öt könyvének (amelyek a görög Pentateukhoszt, vagy a zsidó Tórát alkotják) a keletkezését és forrásait illetően onnan erednek, hogy a 17. századi bibliakutatók „észrevették, hogy Isten hol mint Jahve, hol mint Elohim szerepel”, és ennek alapján különböztettek meg Jahvista és Elohista forrásokat. Ezt az elméletet azután Wellhausen és más kutatók továbbfejlesztették. Lásd Pesthy Monika: uo., 56.

[4] A Teremtés könyvének latinos neve, protestáns Bibliákban Mózes első könyveként szerepel.

[5] Biblia, ua., Ter 6,1-4.

[6] „A Jahvista forrás a 10. században – Kr.e. –, körülbelül Salamon uralkodásának idején vagy kicsivel később keletkezett Júdában. Istent antropomorf módon ábrázolja. Az Elohista dokumentum a 9. század végén, 8. század elején – Kr.e. – keletkezett az északi országrészben, Izraelben. Érdeklődése az egész kozmoszra kiterjed, gondolkodása elvontabb, mint a Jahvistáé, kerüli az antropomorfizmusokat.” Dér Katalin – Horváth Pál: Bibliaismeret, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999.

[7] Biblia, Ter 6,2.

[8] Henok vagy Henóch/Énókh könyvét már korábban, a 18. században, megtalálták. Magyar  nyelvre Hamvas Béla fordította le, és 1945-ben kiadta HENOCH APOKALYPSISE címmel.

Hiányos, az eredetinek csak egyötöd részét tartalmazó, alakban  i.e. 2. századból való görög kéziratban maradt ránk. „A XVIII. század második felében azonban James Bruce angol utazó Abessziniában az egész művet megtalálta, Európába hozta és az oxfordi Bodley-könyvtárnak ajándékozta.” Énókh könyve, Henoch Apokalypsise, Budapest, 1945, fordította és bevezetéssel ellátta Hamvas Béla, 3. [online].

[9] Dobos Károly Dániel szerint „a henoki szöveg ma ismert 49 etióp kéziratának legkorábbi darabjai is csak a 15. századig nyúlnak vissza.” Fröhlich Ida (szerk.): i.m., 17.

Hamvas Béla szerint „Akadtak azonban kutatók, akik Henóch könyvének keletkezését sokkal előbbre tették. Néhányan több ezer évről beszéltek, egyesek pedig azt mondták, hogy a művet közvetlenül az özönvíz után írták. Ha ezeknek a kutatóknak igazuk van, akkor Henóch vagy Kr.e 8000-ben, vagy Kr.e. 12000-ben élt, mert az özönvizet újabban ehhez a két időponthoz szokták kötni. Sokan azt mondják, hogy Henóch az emberiség legrégibb könyve, nála csak Hermés Trismegistos és a Véda régibb…” Énokh könyve, Henoch Apokalypsise, Budapest, 1945, fordította és bevezetéssel ellátta Hamvas Béla, 3. [online uo.] 

[10] Fröhlich Ida, Dobos Károly Dániel (szerk.): Henok könyvei, Ószövetségi Apokrifek 1., PPKE, Piliscsaba, 2009; A fordító előszava Henok első könyvéhez, 17., ford. Dobos, Fröhlich, Hollós Attila.

[11] Uo., 17.

[12] Lásd Fröhlich Ida: i.m., Henok első könyve, Virrasztók könyve 1-16. fejezeteiben.

[13] Képes beszédek könyve 65, 1-11.

[14] Henok első könyve, Képes beszédek könyve 66,1.

[15] Fröhlich Ida (szerk.): i.m., Henok első könyve, Képes beszédek könyve 67, 1-2.

[16] Lásd még a Teremtés könyvének 6. fejezetében az erkölcsi romlásról szóló részt. Ter 6, 5-8.

[17] Pesthy Monika: Bevezetés az Ószövetségbe, jegyzet, AVKF, Vác, 2006., 62.

[18] Uo., 62.

[19] Henok első könyve, Virrasztók könyve 6,1 és Képes beszédek könyve 65. fejezet.

[20] Képes beszédek könyve 65, 11.

[21] A Bibliában Hénoch vagy Énókh.

Kocsis Ibolya

szerző: Kocsis Ibolya
honlap e-mail
Kocsis Ibolya 1972-ben született Désen. Összehasonlító vallástörténész, vallás- és etikatanár. Az ókori és világvallások etikája és lélektana, a környezetetika és a nagy valláskultúrák kapcsolata, valamint a személyközi társalgás művészete, lélektana, az erőszakmentes kommunikáció (EMK) érdekli. Első publikációi kolozsvári teológiai lapokban jelentek meg. 2000 óta él Magyarországon.

KULTprogramok

<< 2018. Júl. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum