KULTer.hu - Időutazás a századfordulós Debrecenbe
52935
post-template-default,single,single-post,postid-52935,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Időutazás a századfordulós Debrecenbe

Régimódi történet

Régimódi történetBájos időutazásra hívják a debreceni Csokonai Színház színészei azokat, akik megtekintik a Régimódi történet című előadást. A szórakozásról szemet gyönyörködtető jelmezek, elbűvölő karakterek és remek színészek gondoskodnak.

Szabó Magdának az édesanyja és nagyszülei élettörténetét bemutató csodálatos regényét álmodták színpadra a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészei. A közel három órás előadáson a Gacsári és a Jablonczy család történetébe, valamint az írónő hányatott sorsú édesanyjának, Lenkének (Sárközy-Nagy Ilona) az életébe nyerhetnek bepillantást a nézők.

Régimódi történet
A szívbemarkoló családmese elbeszélése mellé rengeteg poén is társul. A regény stílusától némileg idegen ugyan, mégis üdítően hat, hogy a szörnyű magánéleti problémákat – válás, elszegényedés, megcsalás – fergeteges, időnként igen fanyar humorral fűszerezték az alkotók. A poénok jól ellensúlyozzák a drámai feszültséget, így az előadás nem válik nyomasztóvá. A történet sodrása magával ragadó, a korhoz tökéletesen passzoló színészi játék, az autentikus jelmezek (estélyi ruhák nagy fodrokkal) és elegáns díszletek (pálmafautánzatok, bőrkanapék, antiknak ható fabútorok) örvényszerűen magukkal ragadják a nézőket, és egyetlen pillanatra sem eresztik el.

A jelenetek mindegyike természetes, jól átélhető. Elemi erővel hat például az a momentum, amikor a szédelgő ifjabb Jablonczay Kálmán versel fiatal kis feleségének a szépségről és a szerelemről, majd mikor elakad, váratlanul a szobalány fejezi be a még soha elő nem adott költeményt. A jelenetváltások mesteriek. Mikor valamelyik epizód véget ér, a szereplők viaszbábukká merevednek, majd a körszínpad elsötétül, és elforgatják a következő helyszínre, ahol megelevenedik a következő kép.

Régimódi történet
A több mint húsz év történéseit egyetlen estébe sűrítő előadás az ugrások ellenére is jól követhető. Láthatjuk Lenke szüleinek egymásra találását; nagyszülei (Kubik Anna és Garay Nagy Tamás) parázs vitáit; Lenkét kisgyermekként (a három éves kis Lenkét az elbűvölő Jóna Franciska Dorottya alakítja); középiskolai évei alatt; nagy szerelmétől, ifjabb Hoffer Józseftől (Olt Tamás) való elválásakor; első házasságában és válása után kiábrándultan a nagymamája mellett.

A feszes dramaturgia mellett az előadás másik nagy erénye a kiváló szereposztás és színészi játék. Kubik Anna remekül alakítja a vasmarkú, gonosznak tűnő, ám olykor meglágyuló nagymamát, Szalma Noémi szintén kiválóan játssza a gonosz, megkeseredett vénlányt, aki csak mismásolás és házasságtörés révén jut egy elvált férjhez. A huszonéves Lenkét alakító, elképesztően bájos Sárközy-Nagy Ilona kiválóan játszik a vidám pillantásokkal és a szomorú, csontig hatolóan kiábrándult tekintettel.

Régimódi történet
Az ízig-vérig debreceni sztori, a század eleji életutakat autentikusan bemutató Régimódi történet egy felhőtlen szórakozást biztosító, ám olykor könnyeket is a szembe csaló előadás, amelyet érdemes látniuk cívisvárosiaknak és máshol élőknek egyaránt.

Szabó Magda: Régimódi történet. Rendezte: Csikos Sándor. Játsszák: Kubik Anna, Garay Nagy Tamás, Szalma Noémi, Sárközy-Nagy Ilona, Olt Tamás, Mercs János, Újhelyi Kinga, Ágoston Péter. Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, 2014. május 30.

A fotókat Máthé András készítette.

Magyar Evelin

szerző: Magyar Evelin
honlap e-mail
Magyar Evelin 1993-ban született Debrecenben. A Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója. 13 éves kora óta élénken érdeklődik az irodalom iránt, 2006 óta rendszeresen ír verseket, novellákat. A Hajdú-bihari Napló gyakornoka, verseit publikálta az Egyetemi Élet, a Random Apátia irodalmi blog alapító főszerkesztője.