KULTer.hu - Juhász Márió versei
53595
post-template-default,single,single-post,postid-53595,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Juhász Márió versei

Meander

Néhány szűkölködő, sík
négyzetméter, amit még
megkímélt az erózió.
Magányos perspektíva:
egy torzóból nőnek ki
az összekoccanó térdek.
Homokból a szilánkok,
ősi sörösüveg-temető.
Itt nem tudunk építkezni.
Ki kell várnunk a véletlent,
amit a víz a terméketlen
partra sodor.

Sorhiba

a plafonon leng
fölöttem, otthagyottan

elköti a még
lehetséges perceket

szeretném tudni,
amit eltitkol

a fakó búra alatt
nem hallani sercegést

azt mondják, ezek
kalibrálva vannak

kapcsolgatom, de
a lábujja hideg

A másik jó

Amint megszültelek, téged
küldelek mindenhová
magam helyett. Ahol te
elalszol, én ott ébredek
fel. Ürítkezek helyetted,
táplálkozok és szaporodok.
Végignézem, ahogy a
var alól előbújik
a viszkető, friss bőr.
(Ha kérdezik, hogy
hol vagy, haza
hazudlak: fekszik,
beteg, pihennie kell.
A takarót a fejére húzza,
valóságot tévképzel
az álmaiba, és retteg,
mert otthon érzi magát.)

Nyomokat
azért még hagysz, hogy
innen nézve is értsem a
folytonosság szüneteit.

Juhász Márió

szerző: Juhász Márió
honlap e-mail
Juhász Márió 1992-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem magyar-filozófia szakos végzős hallgatója. A LÉK irodalmi kör tagja. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg. A Zempléni Múzsában és a Műút portálon is közölt verseket.

KULTprogramok

<< 2018. jan. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum