KULTer.hu - Tinkó Máté verse
54019
post-template-default,single,single-post,postid-54019,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Tinkó Máté verse

Éden presszó

Egyetlen pontban
fölgyülemlő fájdalmak
hívószava közöny: a mindig
másik oldalon, ahol nem
tartozik hozzám, aki nem
mutathatja meg magát –
de próbálja még nekem.

Egy középszerűen emelkedő
este kocsmában telés, unott
szabadságszólamok és igazi teher
a cipelt testben, magyarázatra
kevés, s felbátorodom: a leány,
aki itt szlovák felmenőkkel bír,
elviszi a nyomaim innen messze.

Sem mentséget, sem kifogásolni-
valót nem keres: szeretetadó és
-vevő, de előbb mindenre vevő, csak
aztán mulasztja el, mint kegyetlen életek, ha
egy pontban összefutnak, míg a kérdésre
ráfeszül, hogy megfeszítse a vallomást,
s már minden az enyém, mert utol egy
ponton túl – a céljában érhetem.

Hiszen ő alapját függéseiben látja.

És a függést, ha magját nem ő
veti, hát érte mindjárt gyűlöli,
aki testébe képzelte, s elvetélte azt.

Tinkó Máté

szerző: Tinkó Máté
honlap e-mail
Tinkó Máté 1988-ban született Békéscsabán, jelenleg Békésen és Újbudán él, az ELTE 1945 utáni magyar irodalom doktori programjának hallgatója. Első verseskötete Amíg a dolgok rendeződnek címen jelent meg 2014-ben, a FISZ-könyvek sorozatban. 2012 szeptembere óta a FÉLonline.hu prózarovatát szerkeszti.

KULTprogramok

<< 2017. okt. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum