KULTer.hu - Science fiction in the air!
55180
post-template-default,single,single-post,postid-55180,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Science fiction in the air!

Interjú az Ad Astra kiadó munkatársaival

Ad_astra_logo_mainAz Ad Astra kiadó indulásakor rögtön meglepte a sci-fi olvasóközönséget, hiszen nem a szokványos, biztos sikert jelentő írók/írónők könyveit kezdte kiadni, hanem olyan kortárs szerzőkét, akik Magyarországon még sehol nem jelentek meg. A kiadó eddigi munkájáról és jövőbeli terveiről Bakos Péter ügyvezetőt és Szélesi Sándor szerkesztőt kérdeztük.

KULTer.hu: Az Ad Astra kiadót 2012-ben alapítottátok, és egyből meg is leptétek a sci-fi olvasókat Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című regényével. A szerzőnek ez volt az első regénye, sőt az első magyar nyelvű publikációja, és bár külföldön a regény elnyerte a Hugo és Nebula-díjat is, mégsem lehettetek biztosak abban, hogy itthon szintén sikeres lesz. Milyen koncepció alapján választottátok ezt a regényt?

Bakos Péter: 2012 áprilisában jelentettük meg a kiadó első négy regényét. A koncepciónk az volt, hogy olyan külföldi regények jelenjenek meg magyar nyelven, amelyek külföldön is újnak számítanak mind megjelenésük dátumában, mind stílusukban és témájukban, olyan szerzők tollából, akik fiatalok, még nem számítanak „sztárírónak”, inkább nagy ígéretek. Ebből a szempontból mind a négy könyv egyenlő esélyekkel indult. Talán A felhúzhatós lány egy picit kilógott a sorból, hiszen amikor mi kiadtuk, külföldön már sikeressé vált. Nyilván ez is szempont volt a kiválasztásánál, ezen kívül az, hogy a regény disztópia, de egyedi megközelítéssel, hiszen a felvázolt jövőben a biotechnológia játssza a főszerepet. Szóval beleillett a koncepcióba. Nyilván új szerzőket megjelentetni mindig kockázatos vállalkozás, ezért nem lehettünk biztosak a sikerben, de bíztunk a külföldi olvasók ítéletében és a saját megérzéseinkben, illetve a hazai olvasóközönség ízlésében is.

A_felhuzhatos_lany_700

KULTer.hu: Most vagytok túl egy hosszabb szüneten, ami után egy új szerkesztővel, Szélesi Sándorral és három új könyvvel tértetek vissza. Mi történt, illetve mennyiben változik most a kiadó arculata?

B.P.: Ahogy az első kérdés kapcsán említettem, volt egy kezdeti koncepciónk arról, hogy milyen könyveket szeretnénk kiadni, de egy kiadónak reagálnia kell a tényekre is. Arra, hogy bizonyos fajta könyvek sikeresebbek (itt most az eladott példányszámokra gondolok), míg mások kevésbé. Így ezek alapján kicsit megváltoztattuk az arányokat, ezért billent a mérleg nyelve kissé a hard SF irányába. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne jelennének meg akár új zsánerek is a kínálatban. Maradunk kísérletező kiadó.

Bakos Péter2

KULTer.hu: A Falak mögött a világ a kiadó első antológiája, ami azért is egyedi, mert magyar szerzők műveiből lett összeszerkesztve. Miért pont most és miért pont a „falak” témakörrel?

B.P.: Annak ellenére, hogy elsősorban külföldi szerzőkre és regényekre összpontosítunk, már az indulás után felmerült, hogy időnként jelentessünk meg műveket magyar szerzőktől önálló regényként vagy antológia formájában. Ennek a gondolatnak az első megvalósulása volt Lőrinczy Judit Ingókövek című regénye, rá egy esztendővel pedig a Falak mögött a világ antológia. Jövőre várható a következő antológia, ismét egy közös motívumra építve a novellákat.

Szélesi Sándor: Így van, a terveink szerint minden év májusának végén, tehát a Könyvhétre időzítve szeretnénk kiadni egy magyar szerzők műveiből szerkesztett tematikus antológiát − egyre bővülő írói kört felkérve. Jó lenne, ha olvasóink megismernék a hazai szerzőket is, és nem csupán az írásaikon át, hanem egy könyvheti dedikáláson keresztül is.

sheenard_nagyvarad

KULTer.hu: Van ifjúsági regényetek, hard sci-fitek, cyberpunkotok, urban fantsytok és még más egyéb is, ráadásul szerzőitek többek közt a Dél-Afrikai Köztársaságból, Finnországból, Izraelből és Japánból kerültek ki. Milyen a kiadó fogadtatása a piacon? Mennyire sokszínű az olvasóközönség?

B.P.: Talán ennek a sokszínűségnek köszönhetően meglehetősen pozitív fogadtatásunk volt az olvasóközönség részéről, hiszen mi bevállaltunk és vállalunk olyan regényeket is, amelyeket más kiadók nem kockáztatnának meg. Bízunk benne, hogy ez a pozitív hozzáállás a jövőben is megmarad. Minél sokszínűbb a választék műfajban és stílusban, annál sokszínűbb az olvasóközönség is, hiszen így többféle embert szólíthatunk meg.

KULTer.hu: Számíthatunk tőletek újabb könyvre ebben az évben? Vannak tervezett megjelenések?

Sz.S.: Természetesen, nem csupán az őszi megjelenés, de már szinte az egész 2015-ös megjelenés is megvan. Idén ősszel befejezzük Rajaniemi trilógiáját, jön tehát a harmadik kötet. Elindítunk egy új sorozatot Ramez Naamtól, illetve tervezünk egy novelláskötetet is – most nem hazai szerzőkkel. Jövőre olvasóink egyaránt üdvözölhetnek már ismert Ad Astrás szerzőket – Vernor Vinge, Charles Stross stb. – és újakat. Lesz tudományos munka is, amit kiadunk: Nick Bostrom Szuperintelligencia című kötete.

falak_front2_3

KULTer.hu: A magyar sci-fi alkotóközösség egy viszonylag zárt kör, mindenki ismer mindenkit. Hogy fogadták egy ilyen zárt körben egy új kiadó megalakulását és sikerét? Voltak, illetve vannak konfliktusok, vagy örültök egymás eredményeinek?

Sz.S.: A magyar sci-fi alkotóközösség korántsem olyan zárt kör, több kisebb-nagyobb társaságból áll, akik között nagyon jó írók is vannak, és keresik a megjelenési lehetőségeket. Bár én sem ismerek mindenkit, törekszünk rá, hogy minél szélesebb merítéssel megmutassuk az alkotói tehetségeket, és remélem, a közös munka mindannyiunk megelégedésére fog szolgálni. A konfliktusok persze elkerülhetetlenek, mindannyian emberek vagyunk, ezzel együtt kell élnünk. Ennek azonban nem szabad látszódnia a végeredményen, mert az olvasókat ez nem érdekli, és én tökéletesen megértem őket: jobb és még jobb műveket szeretnének olvasni. Azt meg csak remélem, hogy minden sci-fi szerető ember örül, ha egy kiadó sikerrel viszi előre a tematikáit. Alig több mint tíz éve a sci-fi könyvkiadás haldoklott Magyarországon, mára ez megváltozott, és úgy vélem, ez közös kiadói siker, ami minden tematikát kedvelő olvasót elégedettséggel tölthet el.

KULTer.hu: Végül pedig egy kicsit szeretnék elrugaszkodni az eddigi témától. Mind a ketten elég régóta benne vagytok a sci-fi zsánerében, ezért bátran kérdezem, szerintetek mi a különbség a sci-fi és a szépirodalom között, illetve lehet-e szépirodalom a sci-fi?

B.P.: Én a szépirodalmat minőségi kategóriának tartom, ezért nem húznék feltétlenül éles határvonalat szépirodalom és sci-fi irodalom között. Most csak az irodalmi minőség szempontjából válaszolok a kérdésre, és nem teszek különbséget a felvetett, vizsgált problémák köre alapján. Több „szépíró” írt sci-fit vagy használt fel sci-fi elemeket (Pl. Karinthy vagy Updike), illetve a sci-fi írók közül is vannak, aki szépirodalmi igényességgel írnak (pl. Ian McDonald vagy Dan Simmons). Vannak okok, ami miatt mégis lehet különbséget tenni. Nyilván azt az írót tekinthetjük sci-fi írónak, aki túlnyomórészt ebben a műfajban alkot, egyébként csak írókról beszélhetünk, jó vagy kevésbé jó írókról. Az is igaz, hogy a sci-fi írók közül sokan mérnökök, matematikusok, természettudományos végzettségű emberek, akik nem képzett írók, talán emiatt is ritkábbak az irodalmilag is kiemelkedő science fiction művek (ez persze nem feltétlenül von le az élvezeti értékükből). Ezen kívül a tudományos-fantasztikus irodalmon belül sokszor csupán a szórakoztatás a cél vagy a remélt anyagi siker, és nem az irodalmi ambíció számít, sok ismert franchise szinte már ipari terméknek minősül.

Sz.S.: A sci-fi egy témakör. Mint minden más témakörben, ebben is van ponyva, szórakoztató irodalom és magas irodalom. Szóval nem kérdés, lehet-e szépirodalom a sci-fi. Már hogyne lehetne?

Hepp Iván

szerző: Hepp Iván
honlap e-mail
Hepp Iván 1994-ben született, Debrecenben él. A Debreceni Egyíetem földrajz szakos hallgatója, a Debreceni Egyetem Irodalmi Kör volt elnöke, a KULTer.hu gyakornoka.

1 archív hozzászólás
  • AntiKekec - szeptember 1, 2014

    A nagyívű jelszavak és sallangok mögött egy kupeckedő könyvkiadó. Kiadványaik tördelése szándékosan az oldalszám növelését célozza, ezzel látszólag indokolva a magas árakat. Én a Felhúzhatós lánnyal jártam így: 568 oldal, 3000 Ft 2 évvel ezelőtt (igen, megvettem akció nélkül, könyvesboltban, nem online), hatalmas betűtípussal szedve, tele üres oldalakkal a fejezetek között. Angol változat: 300 oldal. Bő szavú fordító? Én inkább mellőzöm őket, kezdésnek ezt elég aljasnak találtam. Nem önmagában az árral volt a gondom, hanem azzal a hozzáállással, amit a kiadvány (és azóta láttam néhány másik kötetüket, ua. a helyzet) kialakítása sugall.

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum