KULTer.hu - Szemesre hangolva
55369
post-template-default,single,single-post,postid-55369,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Szemesre hangolva

JAK-tábor, 1. nap

IMG_9142Az idei JAK-táborral kapcsolatban többen is szkeptikusak voltak, hiszen több évnyi szigligeti kastélykörnyezet után Balatonszemesre költözött a nyár e kiemelt irodalmi eseménye. Így azok a bátrak, akiket ez sem tartott vissza, a szokásosnál is nagyobb izgalommal várták az új helyszínt.

Hogy a szervezők kihozzák a legjobbat a kastélyfelújítás eredményezte helyzetből, az esemény neve Balatonszemes spec. ed. lett, amelynek központi témája a rendszerváltás. Így a régi úttörőtáboroknak is helyszínt biztosító, nosztalgiát ébresztő épület remekül illeszkedik a tematikába – még ha valójában nem is ez indokolta a szállásválasztást, ahogyan azt Gaborják Ádám JAK-elnök rögtönzött beszédében elmondta. A büfé hamar a tábor központi helyszínévé vált, de nem tartott sokkal tovább az út túloldalán lévő kocsmák feltérképezése sem, amelyek a váratlan érdeklődésre tekintettel, hajlandóak voltak rendkívüli nyitva tartásra is.

IMG_9100

Az első nap első programja a Gömbhalmaz csoport bemutatkozása volt, ahol Áfra János faggatta Biró Krisztiánt, Borda Rékát, Stermeczky Zsolt Gábort, Kustos Júliát, Polák Pétert és Szenderák Bencét, akik ’92 és ’96 között születtek, ráadásul ijesztően tehetséges fiatalok. Áfra azt igyekezett kideríteni, hogy a Gömbhalmaz gravitációs központja még mindig a Műút Szöveggyár-e, kabai lóránttal az élen. A válasz egyhangú volt: nem is céljuk a rituális apagyilkosság, noha egyre inkább rátalálnak a saját hangjukra, ami együtt jár azzal, hogy valamelyest gyengül ez az összetartó erő. Műhelymunka keretében dolgoznak, ami az eltérő egyéni hangok ellenére is közös nevezőt teremt, és elmondható, komoly hatással vannak egymás szövegeire. Olyan közös lírai hagyományt nem tudtak megnevezni, ami mindannyiuknak meghatározó volna, noha például a Telepeseket is olvassák. A Műút tábora az identitásuk szempontjából igen jelentős, és mindenképp szeretnének visszatérni, valamilyen formában kapcsolatban maradni vele. A felolvasások nagy hatással voltak a közönségre, egészen váratlan volt, hogy fiatal koruk ellenére ennyire kiforrott nyelven írnak a Gömbhalmaz tagjai. Kiderült még, hogy Szenderák Bence fekete lyuknak tartja Miskolcot; Polák Péter már igen szép számmal zsebelt be irodalmi díjakat; Kustos Júlia szövegei pedig erőteljesen a keresztyén hagyományra építenek. Nem volt könnyű összefogni a kint ülő hat embert, mindenkit szóra bírni, de végül egy izgalmas beszélgetés kerekedett a pulpituson.

4. Gömbhalmaz

Ezután az Író Cimborák bemutatkozása következett, akik nemcsak saját blogjukat mutatták be, hanem a Hét határon elnevezésű nemzetközi meseprojektet is. Tóth Kinga moderátorként nem sok szóhoz jutott, ugyanis Dávid Ádám – aki az Író Cimborák ötletgazdája – minden potenciális kérdést előre megválaszolt. Az írók közül Mészöly Ági és Miklya Zsolt volt még a meghívottak között, az illusztrátorokat pedig Bódi Kati képviselte (a felcsillanó szemű debreceniek kedvéért: nem, nem kedves tanárunk váltott pályát). A blogot az Illusztrátor Pajtások ihlette, aminek hatására Dávid Ádám 25 szerzőt keresett meg, így vette kezdetét a blog – immáron négy éve. Minden hónapban kijelölnek egy témát, amire írnak a szerzők, ennek a témának a felelőse határozza meg a hónap menetét. Rendszeresen működnek együtt illusztrátorokkal, így jött létre a Weöres-évforduló alkalmával egy speciális „rongyszőnyeg”, amikor is egy Weöres-részlettel indítottak, erre született egy rajz, majd ez ismét verbális formát öltött és így tovább. Egy másik alkalommal pedig rajzpályázatot írtak ki, amire 400 pályamunka érkezett be, 6 éves gyerekektől kezdve egészen Schall Eszterig, aztán ezekre a rajzokra születtek mesék, versek. A nemzetközi meseprojekt hasonlót valósított meg, csak országhatárokon átívelően, és az eredményt a Müsziben lehetett megtekinteni, ahol installáció is kísérte a kiállítást.

IMG_9170

A vacsora hatása ekkorra kezdett elmúlni, ez pedig a közönség jelenlétén is érzékelhető volt: a gyomor állapota és az érdeklődés mértéke közötti összefüggés köztudott, jelen esetben pedig láthatóvá is vált. Így Hanno Millesi osztrák szerző beszélgetésére szinte fogdosták az embereket, a sajátos módszernek köszönhetően viszont szép számmal jelent meg a publikum. Kiss Noémi kérdései elsősorban a szerző irodalmi előzményeire és a magyar–osztrák irodalmi élet eltéréseire vonatkoztak. Millesi magát egy új generáció tagjának tekinti, amelynek részeként elsősorban a nyelv és a nyelvi reflektáltság kérdése érdekli, illetve az irodalom realista részei foglalkoztatják, nem pedig a virtuozitás. A politikáról és az ezzel kapcsolatos kérdésekről pedig úgy nyilatkozott, hogy a problémák ugyanúgy jelen vannak, mint például Jelinek regényeiben, csak a megjelenési módjuk változott meg. Ez viszont azzal is együtt jár, hogy az ellenséget nem olyan egyszerű felismerni, hiszen olyan módon jelenik meg, mint mondjuk a fogyasztói kultúra. A külső és belső naprendszer című kötetéből a címadó szöveget olvasta fel a szerző. Egy egészen újszerű beszédmód szólalt meg, nagyon izgalmasan hozva játékba kép, film és szöveg kapcsolatát.

5. Hanno Milesi

Végül a Prae magazin legfrissebb számának bemutatója következett, a felolvasások alatt pedig Szőcs Petra képeit vetítették a falra. Nagy könnyebbség volt, hogy ekkorra már elkészült a JAK-tokány, és a kocsmákból is mindenki megfelelő mennyiségű alkohollal tért vissza. Érezhető volt, hogy az új helyszínt még nem sikerült egészen belakni, és az első estén még a létszám sem volt teljes, így a legendás szigligeti „vonaglásokhoz” hasonló mulatság nem alakult ki, de a kocsmák asztalai körül létrejött szellemi közösségekben is mindenki megtalálhatta a neki leginkább megfelelő közeget. Mire elértünk a legolcsóbb kocsmába – ami végül a legtovább kitartott – joggal hangzott el a mondat: „Itt a buli, de hol vannak a székek?” Ezt követte a dinópornó-hangjáték és a semmi metaforája, a többit pedig fedje jótékony homály.

JAK-tábor, 1. nap, Balatonszemes, 2014. augusztus 26.

A fotókat Áfra János készítette.

Gesztelyi Hermina

szerző: Gesztelyi Hermina
honlap e-mail
Gesztelyi Hermina 1990-ben született Debrecenben. A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának hallgatója, a Hatvani István Szakkollégium, a DETEP és a JAK tagja, a Szkholion művészeti és szakfolyóirat főszerkesztője.

KULTprogramok

<< 2019. ápr. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum