KULTer.hu - „A versírás egy megértő barát”
56783
post-template-default,single,single-post,postid-56783,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„A versírás egy megértő barát”

(R25) Interjú Borda Rékával

borda reka - polgar andras foto15 tehetséges, határnyitás után született pályakezdő szépírót kerestünk meg, majd az indulásról, inspirációkról és kortárs irodalmi sztorikról kérdeztük őket, de kiderül az is, mennyit jelent nekik az olvasó, mit gondolnak a slamről, s hogyan látják ők mint ’89 után születettek a rendszerváltást.

Balogh Péter, Baranyi Gergely, Bende Tamás, Biró Krisztián, Borda Réka, Hevesi Judit, Horváth Imre Olivér, Juhász Tibor, Kemény Zsófia, Kovács Kristóf, Polák Péter, Stermeczky Zsolt Gábor, Szabó Márton István, Szenderák Bence és Zilahi Anna egy-egy szép versét és a szerzőkről szóló bemutatószöveget ide kattintva olvashatjátok el.

r25 montazs felirattal

KULTer.hu: Mikor és hogyan tudtad meg, hogy az irodalmi élet nem állt meg a Nyugatosoknál, sőt vannak élő költők is?

A 2010-es Deákpoézis miskolci díjátadóján. Nyilas Ati maga mellé ültetett és azt javasolta, hogy el kellene kezdeni érdeklődni a mostani kor iránt. Felsorolt egy tucat kortárs szerzőt, megkérdezte, ismerek-e közülük bárkit is, mire én szomorúan ráztam a fejem. Annyira szégyelltem magam, hogy utána rávetődtem a kortárs irodalomra, mostanra pedig azt hiszem, ha megint feltenné ezt a kérdést, tudnék rá rendesen válaszolni.

KULTer.hu: Volt egy konkrét meghatározó élményed, aminek a hatására írni kezdtél?

Úgy gondolom, a kisebb-nagyobb gyerekkori traumák, és hogy nagyon csendes, visszahúzódó, érzékeny kislány voltam. Nem beszéltem szinte senkivel, csak így, a lapnak. Tízéves koromtól tizennyolcig naplót vezettem, az elsőt apukám hozta külföldről, és annyira örültem neki, hogy gondoltam, valami izgalmassal töltöm meg. Szóval a prózaírás elkezdésének konkrét körülményeire emlékszem, de a költészetére, annak kiváltó okára nem (kilenc éves voltam).

KULTer.hu: Mikor írsz, gondolsz az olvasókra és/vagy mások elvárásaira?

Szoktam, de nem görcsösen. Abban hiszek, hogy aki a költészetet „nem középiskolás fokon” akarja művelni, annak nemcsak magának kell írnia, hanem valahol az olvasónak is. Szerintem, legyen szó bármilyen műről, a befogadóval fejeződik be az alkotás, hozzá kell eljutnia az üzenetnek, tehát az olvasó ugyanolyan fontos alkotóeleme a versnek, mint maga a szerző – ezért néha érdemes gondolni rá.

borda reka

KULTer.hu: Mit ad a versírás, amire más művészi kifejezésformák nem képesek? Milyen más műfajok foglalkoztatnak?

A versírás egy megértő barát. Ugyanúgy a titkom maradhat bármi, de rá is helyezhetem azt másra. Tetszik ez a biztonságot adó kettősség benne. Számomra a képző- vagy filmművészet sokkal extrovertáltabb műfajok, ezáltal nem is annyira alkalmasak a rejtőzködésre, amire pedig nagy szükségem van. Ezenkívül a formatervezés és a tervezőgrafika érdekel még nagyon, tök jó lenne egyszer ezekhez is érteni a gyakorlatban. Egyébként mindent elfogyasztok, ami művészet.

KULTer.hu: Mit gondolsz a költészet és a slam kapcsolatáról? Utóbbi bravúrosan előadott költészet vagy valami egészen más?

Szerintem az, hogy „bravúrosan előadott költészet” degradáló a slammel szemben, mivel több műfajból tevődik össze, több mindenhez kell értenie annak, aki műveli: a költészet mellett a rapből, a színházból és a stand up comedy-ből is ugyanúgy építkezik. Viszont néha már-már szimbiózist alkot a költészettel, előfordul, hogy kölcsönöznek egymástól. Például Pallag Zoltán költészete számomra nagyon slames, míg Csider István (Csicsi) slamjei rendkívül költőiek. Sőt megesik, hogy egy személy egyszerre slammer és költő is (Simon Márton, Pion István, André Ferenc, Horváth Benji stb.). Szóval sok a közös vonás, nem kéne annyira különválasztani a kettőt egymástól.

borda reka - bolla david foto

KULTer.hu: ’89 után születettként hogy gondolsz a rendszerváltásra? Ma is komoly tétje lehet egy költő közéleti szerepvállalásának?

’89-ről olyan szabadság jut eszembe, amit előtte talán soha nem tapasztalt az ország – és azóta sem (főleg az utóbbi időben). Egyébként nem hiszem, hogy azzal, ha leírom, hogy milyen fejetlenség folyik a közéletben, tudnék bármin is változtatni, viszont egy jól sikerült írás nagy visszhangot tud kiváltani, viták sorozatát elindítani, aminek maradhat nyoma (pl. Kemény István Búcsúlevele). Ebből kiindulva tehát van tétje, de hogy komoly-e, elég relatív.

KULTer.hu: Mesélnél egy kortárs irodalmi közegben megesett humoros/tanulságos sztorit?

Akkor tudod, hogy jó véget ért a házibulid, amikor Fehér Renátó csapkodja részegen a cigánykocsma zongorájának tetejét, miközben teli torokból ordítja az Aranyesőt.

KULTer.hu: Ha egyetlen sort/mondatot kellene kiemelni az eddigi verseidből, mi lenne az?

„ebben a levegőkoporsóban lebegek, / mint valami embertestben úszó / tüdőlebeny s várom a felébredést.” (tükörvisszhang)

Áfra János

szerző: Áfra János
honlap e-mail
Áfra János 1987-ben született Hajdúböszörményben, Debrecenben él. Gérecz Attila-díjas és Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjas költő, első verseskötete 2012-ben jelent meg Glaukóma címen, a második 2015-ben Két akarat címen, harmadik 2017-ben Rítus címen. A KULTer.hu főszerkesztője, az Alföld szerkesztője, óraadó a Debreceni Egyetemen.

KULTprogramok

<< 2018. Júl. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum