KULTer.hu - „Innentől kezdve lesz ez színház”
56253
post-template-default,single,single-post,postid-56253,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Innentől kezdve lesz ez színház”

Interjú Mészáros Tiborral, Ráckevei Annával és Vranyecz Artúrral

Istent a falra festeniSzeptember végén mutatták be a Csokonai Színházban az Istent a falra festeni című előadást. A Magyar Dráma Napján lehetőségünk volt betekinteni a próbafolyamatba. A másfél óra intenzív gyakorlást követő gyors szünetben az előadás rendezőjével, Mészáros Tiborral, illetve két szereplővel, Ráckevei Annával és Vranyecz Artúrral beszélgettünk.

Természetesen a Tar Sándor A mi utcánk című elbeszélése alapján készült darab szünetében sem állt meg a próba, a Vígszínház hátsó bejáratánál a színészek folyamatosan gyakorolták a koreográfiát, keresték a tökéletes ritmust, hangsúlyt. Ahogy mondták, sokszor még álmukban is bevillan egy-egy részlet az előadásból. Először – két javaslat között – Mészáros Tibor válaszolt néhány kérdésemre.

KULTer.hu: Mikor fogalmazódott meg benned, hogy Tar Sándor művét színpadra írod és meg is rendezed?

Mészáros Tibor: Ez a két dolog egyszerre fogalmazódott meg bennem, amikor a regénnyel találkoztam. Nagyon tetszett az anyag és már olvasás közben sokszor láttam magam előtt, hogy mit és hogyan lehetne belőle színpadra alkalmazni.

Istent a falra festeni

KULTer.hu: Elsősorban színész vagy. Milyen kihívások elé állít az, hogy most rendezőként dolgozol együtt a társulattal?

M. T.: Tartottam attól, hogy milyen lesz átállni a „másik oldalra”, de nagyon sok szeretetet és bátorítást kaptam a kollégáimtól, így nem kellett „kilépnem” közülük. Mindenkinek egyaránt fontos lett ez az előadás, tehát gyakorlatilag nem lényeges, hogy történetesen én vagyok az írója és rendezője. Szerencsére szinte magától megy a dolog, nem szükséges semmit sem erőltetnem, jól működik a gépezet. Színészként is markánsan szoktam hozzáállni a szerepépítéshez és az előadásokhoz, mindig ragaszkodom az adott munkához, ezt már megszokták tőlem. Tulajdonképpen most is ugyanígy dolgozom, csak nem fent vagyok a színpadon, hanem a nézőtérről instruálom a kollégákat.

KULTer.hu: A próbát figyelve nekem úgy tűnt, az egyik legfontosabb tényező ebben az előadásban a tökéletes ritmus megtalálása. Miért van ennek ekkora jelentősége a produkcióban?

M. T.: A ritmus stílust ad az előadásnak. Akkor tud valami átütően megjelenni a színpadon, ha jó időben és jó helyen történik meg egy kiemelt pillanat. Az Istent a falra festeni-ben tizenhatan vannak egyszerre színpadon, ezért aztán nem lehet hagyni, hogy szétfolyjon egy-egy jelenet. A fontos momentumokat meg kell ragadni, ki kell emelni, ehhez ragaszkodom. Színészként nem mindig egyszerű ezeket megtalálni és kitartani, sokszor bilincsnek vagy robotnak érezzük egy-egy próbafolyamat során, de amikor átbillenünk a „holtponton”, utána mindez már automatizmussá válik. Ezért bírnak jelentőséggel a precíz beállítások. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a színész el tudja engedni magát, történjen meg vele egy kiemelt pillanat, utána már minden összeáll, s működik magától. Innentől kezdve lesz ez színház.

Istent a falra festeni

KULTer.hu: Ahogy mi is láttuk a próbán, nagy energiákkal készülnek a bemutatóra, hogy érzik, mennyire állt már össze az előadás összességében a saját karaktereik kidolgozását tekintve?

Ráckevei Anna: Nagyon nehéz feladatot vállalt magára Tibor, mert tizenhatan folyamatosan a színpadon vagyunk. Mindegyik karakter él, mozog és beszél, s ennyi embert kordában tartani, irányítani – vagy ahogy ő nevezi „megcsinálni a matekot” – kivételesen nagy kihívást jelent rendezőként és színészként egyaránt, hiszen magas fokú koncentrációt igényel mind a két fél részéről. Ebben az előadásban mindenki főszereplő. Ezért nagyon át kell gondolni minden egyes mozzanatot. Csodálatos és nagyszerű, hogy Tibor ezt elsőre bevállalta, és úgy gondolom, remekül helytáll. Sikerült átadnia az elképzelését. Nekünk, színészeknek az a feladatunk, hogy tartalommal töltsük ezt fel.

Vranyecz Artúr: Nagy feladat a rendezőnek, hogy megfelelő fizikai és szellemi kondícióban tartson minket, színészeket előadás alatt végig, tehát jól kell beosztani a mi energiáinkat is. Bátran kijelenthetem, hogy a „massza”, vagyis az alap, amire az előadás épül, már elkészült. A pontosság, amit Tibor kér tőlünk, elméletben már jól működik, a bemutatóig az a feladatunk, hogy a gyakorlatba is átültessük mindezt. Ez úgy működik, mint egy nagy zenekar esetében: mindent addig kell gyakorolni, amíg pontosan és hibátlanul szól a zenemű.

A képeket Máthé András készítette.

Pálóczi Alexandra

szerző: Pálóczi Alexandra
honlap e-mail
Pálóczi Alexandra 1993-ban született Debrecenben, Sárándon él, a Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója, a DETEKtor TV munkatársa, a Pálffy István Színháztudományi Szakkollégium tagja.

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum